Népfőiskola

Reggelre -ha lehet- még sűrűbb volt a köd mint az előző napokon.

Az ember Jézus Krisztus születését áhítattal és szeretettel, a szegényes körülmények között élő Kisdedet együttérzéssel és egyben hódolattal olvassa.

Végre csend van. Békebeli áldott csend. Nem úgy mint az Adventben. Annak főleg utolsó napjaiban. Ja! Igen! A szeretet! Hajt bennünket. Vacsorák, céges bulik, zene, ének, kiáltás. Zavar. Tudatzavar. Megfordított idő.

Személyes élményként elmondhatom, hogy csupán a Gyímesekben található csángókkal volt személyes kapcsolatom.

A Moldvai csángók nem keverhetők össze Moldáviával, a volt Szovjetunió egyik tagköztársaságával, fővárosa Kisinyov. Moldávia és Románia egyesítését a románok szorgalmazzák ma is, két külön állam fúziója lenne mert ehhez a román lakosság révén közük van, -így gondolják.

Gáspár Simon Antal múlt századforduló szülötte. Értelmes parasztember abból a fajtából akit eszesnek is mondunk, műveltnek, nyitottnak a világra és felettébb nagy felelősséget érez népe iránt, a csángók világa iránt.

Adventi időszak van még néhány napig, így azt fogom ismertetni, miként látta az adventi időt Gáspár S. Antal a maga szép falujában a bukovinai Istensegíts nevű községben.

"Az egyházi évvel kezdve és avval befejezve. Minden féle táncz mulatságot Katalin tiltsa (úgy írom ahogyan a szerző írta GA) és András zárja.

Azt írtam a minap, hogy egy találkozásról írok, egy visszaemlékezésről mert a "zsíroskenyér" példájából indulva ez mindig szép szokott lenni. Nosztalgikus, merengő, kívánatos és ideidézendően, a mába, nosztalgikus.

Az én találkozásom Gáspár Simon Antallal volt, egy nem személyes találkozás, hanem az írásnak olvasása közbeni virtuális jelenlét.

Minden ember vonzódik a múltjához. Miért, miértse, ezekben a vonzódásokban a fiatalkori emlékek élednek újjá, mondhatom azt is, hogy szépülnek meg, kapnak sokkal több ma is bevonódó, vagyis a múltból a mába kéredzkedő szeretetet, mint amennyit az talán valóságosan megér.

Néha fejemet csóválom, miért csak egyszer van egy évben karácsony. Azaz Karácsony.

Milyen az ember természete?
Rejtélyes.
Megmagyarázhatatlan, sokszor ellentmondásos. De így is nagyon furcsa. A tudott ellentmondásokban is furcsa.

Nem vagyok valami jó a tájékozódást illetően. Mármint a térbeli tájékozódásban.

A társadalmi mobilitás

Egyik legfontosabb ismérve, mondhatni dinamikája egy ember de inkább egy család életében az, hogy miként tud válaszolni a kor kihívására.
Ebből a szerepből az iskola, a tanulás, a tudás megszerzése, a képességek halmozása, készségek kialakítása, a gondolkodásnak a fejlődése, a személyiség alakulása kihagyhatatlan.

A három testvér legidősebb tagja Vendel 1890-ben született. János 1893-ban, András pedig 1898-ban.

A legkisebb, András édesapját talán nem ismerhette, emlékképe nem volt róla.
Vendel vette át az apa szerepét mint legidősebb testvér és ez a dominancia, míg együtt éltek végig megmaradt.

Száz évnél is régebbi már

A magyar embereknek, akik a Kárpát medencében élnek, három világuk van.

Az egyik társadalmi,politikai kultúrális világ és ez Európához köt bennünket.
A másik világunk a gazdasági-kereskedelmi- tudományos területen megélt életünk. Ez globális világ, kiterjed szinte a földkerekség határáig.

Halottak napján mindannyian emlékezünk. Privát emberek a saját magánszféránkon belül élők, vagy hivatalos útjaikon járók, a titkokat megfejtő világos gondolatokkal mert az idő mindenkit bölcsebbé tesz.

Tizenegy éves volt amikor megismertem, 1967-ben.
A társai "igazgatópityunak" becézték, miután édesanyja az iskolánk igazgatója volt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója van.

Állok a közel száz éves épület udvarán, szembe az épülettel. Hátam mögött kerítés és tőle 10 méternyire a HÉV vonala. Jön is (megy is) húsz percenként, de nem zavar a kerekek csattogása.

Jöjj Szentlélek hozzánk, árvákhoz és gyámolíts minket. Jöjj világot tartó oszlop és legyél a mi támaszunk is. Jöjj, fényedet szórd szét a világban mert sokszor vesz bennünket körül sötétség, ármánykodás és félelem.

Bejártuk igen, vagy inkább betekintettünk a magyar történelem két fontos évszázadában, a 13-ik századba és a 19-be.

Az elmúlt évben ünnepeltük községünk 750 éves emlékét és úgy gondoltuk, hogy ezt az eseményt folytatjuk, -mármint az ünneplést- az idén is azzal, hogy élménydús eseménnyel lezárjuk ezt az időszakot.