Dányi krónika

Családunk tagja külföldön tartózkodik egy ideje. Még tanuló.
Hazajön és mondja nekem, hogy ő valójában migráns.

Szívembe mar a szó. Mint áram szalad végig rajtam. Villanó kések hegyére szúrt szó, mely erőszakkal hanyattaszítja a puha létet.

Kis csapat, lehetettek talán tízen, férfiak, nők, sőt gyerekek is, lassan kapaszkodtak fel a falu melletti dombon. Kis emelkedés, de hihetetlenül nehezen járható ebben a hideg időben, amikor a gépkocsik letapossák a friss havat, korcsolya pályának is beillő síkos-jeges felszínt képezve.

Kedves Barátaink!

A hagyományos téli túránkat, (határjárás községünk körül), most nem a déli irányba, hanem észak felé indulva tesszük meg.

Az útunk célja, elérni Szentegyed feltételezett helyét, mely a tóparti településrészünk névadója lett.
Szent Egyed, görög származású Bencés szerzetes.

A középkorban vidékünkön számos kolostor volt. Ilyen lehetett Szentegyed is.

Az esti vacsorára, a disznótorra vendégeket vár a gazda.
Eljönnek a sógorok, testvérek, a két koma és természetesen családjaik. Így is lesz az legalább harminc fő, a gyerekekkel együtt.
Megadja a módját a vendégeskedésnek ilyenkor mindenki. Még az ilyen nehéz időkben is, amit most élünk.

Sötét, majdhogynem koromsötét volt még odakünn, amikor a gazda betette maga mögött a saroglya ajtót és kilépett a hambitra.
A meleg ujjast magára húzta de így is érzékelte a tél gyémánthidegét a karján, hátán.

Felnézett az égre. Csillagok ragyogtak távol és messze, fényesen, egyik-másik hunyorogva, alvásra készülvén.

A ma emberének megadatott, hogy élete során számos különböző
élethelyzetet éljen meg. A ma emberének legnagyobb problémája, hogy élete során számos különböző élethelyzetet él meg. Évszázados értékeink, viszonyítási alapjaink, amelyeket lassan már csak tankönyvekből ismerünk, felborultak. Teremtettünk-e helyettük újakat? Szükségünk van-e rájuk?

Hideg szél fújja át a teret a Zrínyi és Thököly utca között. Nyugati szél, hideg, téli szél a Szabadság utca felől.

Az ember hangulata Szent Margit szobrához érve ennek ellenére bensőségesen ihletett.

Olyan nagyon vártuk már, hogy éghajlati övünk büszkeségét, a fehér hótakarót lássuk, míg körbetekintünk udvarunkon, utcánkon, vagy a falunk belső terein, azon túli határain.

Most itt van, bár -mint hírlik- nem marad sokáig.
Karácsonyunk sem lesz fehérben.

Egyformának, hidegen kiszámíthatónak tűnik minden. Nem borítja ránk láthatatlanságának köpenyét az érzéketlen világ.

Kedves Barátaink!

Búcsúzik tőlünk a 2018-as esztendő. Két hét és néhány nap, máris itt van a szilveszter.

/Katt a nagyobb képért/

/Katt a nagyobb képért/

/Katt a nagyobb képért/

/Katt a nagyobb képért/

Bár sütött a nap, de nagyokat taszított az emberen a délnyugati szél, ebben az időjárásszédült téli évszakban. Szűrte a gúnyát az élesen süvítő vihar, nem mozdult ki vackából még a kutya sem, hiába járta a postás szorgalmasan a maga útját.

Az utóbbi évek (évtizedek) legjelentősebb beruházásának átadására hívja és várja Önt Dány Közég Önkormányzata 2018 december 08-án (szombaton) délután 14:00 órakor. Az új Dányi Művelődési Központ átadási ünnepségén fellép (többek között) a Dányi Ifjúsági Fúvószenekar, a Dányi Nefelejcs Óvoda, a Dányi Ördöngős Néptánceggyüttes is.

/Katt a nagyobb képért!/

Van úgy az ember, hogy kiábrándul, beleun olyan dologba amiért régebben még lelkesedett, időlegesen elfárad még gondolkodni is róla.
Telítődésnek nevezi ezt a pszichológia (szaturacio), mely nehezen oldódik. Makacs, rövid állapot ez, szélsőséges esete az életuntság, depresszió.
De ezen utóbbi már klinikai eset.

A kiábrándultság valamely dologba való belefáradás, nem tartós állapot.

1918 december elsején Gyulafehérvárott tartott román népgyűlésen, hol volt talán kétezer ember, mondták ki, közfelkiáltással a románok, Erdélynek Romániához való csatolását.

Trianonban ezt jóváhagyták alig két évre rá.

Románia, a központi hatalmak tagja volt hazánkkal együtt az első vh-ban, de a háború vége előtt kb fél évvel át állt az ellenséghez. (Nem utoljára tett ilyet)

Bensőséges ünnepre szólított a meghívó.
Nem kevesebb mint hétszáz évre visszamenően van levéltári dokumentum arról, hogy a szomszéd település, Zsámbok már létezett.
Köszöntjük a kisebb testvért, húgunkat vagy öcsénket, a falu határát messze túlhaladó hírességű Zsámbokot fennállásának 700 éves jubileuma alkalmából.

Végül arról szeretnék szólni vázlatosan, hogy a mi népfőiskolánk, a dányi Sebestyén népfőiskolai csoport hogyan tudná segíteni az okos falu program szélesítését, megvalósulását.

Ehhez az eddigi gyakorlatunkban területet nyert tevékenységek mellett, új kaput, új kapukat kell nyitni.