Népfőiskola

A Szent István-napi ünnepségnek alig lett vége, másnap reggel öt órakor Beregsurány felé vettük az utunkat, a Kárpátaljára vezető egyik úton. Huszan voltunk, megtöltöttünk egy kisebbfajta autóbuszt.

Az ember, ha autót vezet a közúton, jól teszi ha szelektáltan kémleli az utat, nem figyel az úttest fölé keresztbe húzott hirdetésekre, útszéli óriásplakátokra, hirdetőoszlopokra. Könnyen érheti baleset.

Fölteszi halkan a kérdést az egyik, éppen ilyen munkát végző dolgozó, szinte magának, de felém fordul: mi az a fesztivál. A másik -jólértesült- rávágja: hagyomány.

A cím alatt közölt cikkben egy helyesbítést szeretnék végezni, elnézést kérve az olvasótól a téves közlés miatt.

A kereszténység, zsidó vallás és az iszlám közös gyökere nem Jákob ősatya, hanem Ábrahám. Pontosítsunk tehát! Izmael, Hágár fia Ábrahámtól és Izsák is fia akinek anyja Sára, Ábrahám felesége. Az iszlám hagyomány szerint, Izmael az arabok ősatyja. Sírját Mekkában őrzik.

A háboru olyan esemény /volt/, hogy a szemben álló felek lőtték egymást. Ma nem így van, pontosabban szólva ma esetenként másként van.

Nos, tehát lehet-e elégszer mondani, hogy individualizálódó, azaz "egyénivé váló" de leginkább helyes ha azt mondjuk, hogy elmagányosodó társadalomban, mint amilyen -többek között- a magyar tásadalom is, és ilyen a falu is, a vidék is, a mi falunk is, egyre fontosabb szerep jut a legkülönbözőbb közösségek kialakításának, egyre nagyobb jelentőségű a közösségi nézet előtérbe helyezése és szükségess

A szövetkezésről

Milyen keserű tapasztalata az embernek az, amikor egy esemény balul sül el.

Leszögezzük már az elején, hogy semmi kétségünk ne legyen a címet illetően, hogy a közösség természetes alapja az összetartozók azon felismerése, hogy több bennük a hasonlóság mint a különbség.

Most, hogy -mondjuk ki őszintén ezt is- súlyos, négy nullás vereséggel végződött mérkőzés után, haza jöttek "fiaink", a magyar labdarúgó válogatott az Európa bajnokságról, -kizárólag népfőiskolás lelkülettel- kell néhány szót szólni a szereplésükről.

Tegnap, vagyis 17-én pénteken a müvelődési ház kistermében másféltucat ember hallgatta Nyitray Ákos előadását, melynek címe, témája a szövetkezet alakítása volt.
Fiatalok is voltak, középkorúak is és mások, nők, férfiak, vegyesen.

Nem használtam azt a kifejezést, hogy szociális szövetkezet és ezt a jelzős szerkezetet az előadó is csak elvétve hangoztatta.

Harmadik, befejező szakasz következik mely Dr Kálmán Attila életének egy-egy mozzanatát világította meg, előtérbe helyezve Dányban való tanítói működését.

Először is a sorozat választott címéről.

Erdélyben él még ma is egy pásztormondás. Így szól:" Nem az a pásztor, aki kihajtáskor, Szent György napján pásztor, hanem az a pásztor, aki behajtáskor, Szent Mihály napján elszámol".

A dányi Sebestyén Sebestyén népfőiskola -helyi civil szervezet- befejezte az első félévi "kurzusát" május 28-án, szombaton, Dr Gémesi György gödöllői polgármester előadásával.

Magyarországon a gazdaságszerkezet sajátos képet mutat. Ehhez a képhez tartozik egy jelenség, melyet munkanélküliségnek, álláskeresésnek,vagy hasonlónak neveznek.

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel a 2010 évi 45-ös törvény.
Mi tartozik össze?
Ki tartozik össze?

A Magyar Királyság ezeréves területének megcsonkítása és a magyar nemzet megcsúfolásának dátuma: 1920 június 4-e.

A Történelmi Magyarország területe 325 ezer négyzetkilóméter volt. Ebből:
- Csehországhoz 63 ezer
- Ausztriához 4 ezer
- Szerbiához 63 ezer

Kálmán Attila sorsáról, dányi életéről sem tudunk mindent. Nem tudtuk pl azt sem, hogy milyen szerepet játszott az 1956-os forradalomban.

Most, ebben az évben emlékezünk a forradalom 60-ik évfordulójára, tehát ez az írás is a megemlékezés része.

Így beszél Attila erről a korszakról:

Az alábbiakban Dr Kálmán Attiláról szeretnék néhány fontos dolgot írni. Talán egy folytatásos visszaemlékezést, melyet elküldött nekem halála előtt néhány héttel három részben. Az egyik címe Visszapillantás, a másiké A karakter fontosabb mint a karrier, a harmadik részben pedig megjelent publikációinak címét és könyveket, kiadványokat amelyeknek szerzője vagy társszezője volt.

Nem kétséges, hogy határon túli -akár Erdálybe is- látogatásunk egyik fő szempontja a magyar-magyar találkozó. Jelesül, mindazoknak a történelmi, irodalmi, néprajzi és gasztronómiai értékeknek a keresése, mellyel erősítjük a nemzettudatot, bővítjük a hazáról szerzett ismereteinket, erőt gyűjtünk a küzdelmeinkhez és kiterjesztjük erőnket mások segítésére is.

Ha van prológus, akkor van epilógus is. A prológust, a kezdést megírtám a zarándokút előtt, most úgy gondolom -így illik- meg kell írni a befejezést is.

Kényszerlemondások miatt most negyvenen mentünk Csíksomlyóra. A távolmaradottak mind rendes emberek közbejött okok miatt nem jöhettek velünk.

Akkor, ha majd szombaton nézni tetszenek a Csíksomlyói búcsú szabad ég alatti mise közvetítését, bizonyosan elhangzik egy fontos momentum.
A búcsú kezdetének idejéről megemlítik minden bizonnyal, hogy a papi kar előtt a Gyergyóalfalvi hívek közössége megy és őket illeti az első hely a nyeregben, közvetlenül a hármas halom oltár előtti részen. Miért ez a kiváltságos helyzet?

Az első gondolatom, -nagy lelkesedésemben- az volt, hogy közzé teszem élményemet, ha örülök, mások is örülhetnek, ha bánkódom, másoknak is van oka erre. Ha szigoruan tárgyszerűen írom le élményemet, -kit érdekel. Ha szenvedélyesen, akkor túlzásokba eshetem. Ha jó szándékkal írom, mások félre is érthetik. Haragból írom, felindultságomban a látottakról, iagzságtalan leszek.

..így kezdődik egy közkedvelt nóta, "mához egy hétre már nem leszek itt, elvisz a gyorsvonat engemet is", énekelték a laktanyába vonuló falusi legények.