Népfőiskola

A szövetkezésről

Milyen keserű tapasztalata az embernek az, amikor egy esemény balul sül el.

Leszögezzük már az elején, hogy semmi kétségünk ne legyen a címet illetően, hogy a közösség természetes alapja az összetartozók azon felismerése, hogy több bennük a hasonlóság mint a különbség.

Most, hogy -mondjuk ki őszintén ezt is- súlyos, négy nullás vereséggel végződött mérkőzés után, haza jöttek "fiaink", a magyar labdarúgó válogatott az Európa bajnokságról, -kizárólag népfőiskolás lelkülettel- kell néhány szót szólni a szereplésükről.

Tegnap, vagyis 17-én pénteken a müvelődési ház kistermében másféltucat ember hallgatta Nyitray Ákos előadását, melynek címe, témája a szövetkezet alakítása volt.
Fiatalok is voltak, középkorúak is és mások, nők, férfiak, vegyesen.

Nem használtam azt a kifejezést, hogy szociális szövetkezet és ezt a jelzős szerkezetet az előadó is csak elvétve hangoztatta.

Harmadik, befejező szakasz következik mely Dr Kálmán Attila életének egy-egy mozzanatát világította meg, előtérbe helyezve Dányban való tanítói működését.

Először is a sorozat választott címéről.

Erdélyben él még ma is egy pásztormondás. Így szól:" Nem az a pásztor, aki kihajtáskor, Szent György napján pásztor, hanem az a pásztor, aki behajtáskor, Szent Mihály napján elszámol".

A dányi Sebestyén Sebestyén népfőiskola -helyi civil szervezet- befejezte az első félévi "kurzusát" május 28-án, szombaton, Dr Gémesi György gödöllői polgármester előadásával.

Magyarországon a gazdaságszerkezet sajátos képet mutat. Ehhez a képhez tartozik egy jelenség, melyet munkanélküliségnek, álláskeresésnek,vagy hasonlónak neveznek.

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel a 2010 évi 45-ös törvény.
Mi tartozik össze?
Ki tartozik össze?

A Magyar Királyság ezeréves területének megcsonkítása és a magyar nemzet megcsúfolásának dátuma: 1920 június 4-e.

A Történelmi Magyarország területe 325 ezer négyzetkilóméter volt. Ebből:
- Csehországhoz 63 ezer
- Ausztriához 4 ezer
- Szerbiához 63 ezer

Kálmán Attila sorsáról, dányi életéről sem tudunk mindent. Nem tudtuk pl azt sem, hogy milyen szerepet játszott az 1956-os forradalomban.

Most, ebben az évben emlékezünk a forradalom 60-ik évfordulójára, tehát ez az írás is a megemlékezés része.

Így beszél Attila erről a korszakról:

Az alábbiakban Dr Kálmán Attiláról szeretnék néhány fontos dolgot írni. Talán egy folytatásos visszaemlékezést, melyet elküldött nekem halála előtt néhány héttel három részben. Az egyik címe Visszapillantás, a másiké A karakter fontosabb mint a karrier, a harmadik részben pedig megjelent publikációinak címét és könyveket, kiadványokat amelyeknek szerzője vagy társszezője volt.

Nem kétséges, hogy határon túli -akár Erdálybe is- látogatásunk egyik fő szempontja a magyar-magyar találkozó. Jelesül, mindazoknak a történelmi, irodalmi, néprajzi és gasztronómiai értékeknek a keresése, mellyel erősítjük a nemzettudatot, bővítjük a hazáról szerzett ismereteinket, erőt gyűjtünk a küzdelmeinkhez és kiterjesztjük erőnket mások segítésére is.

Ha van prológus, akkor van epilógus is. A prológust, a kezdést megírtám a zarándokút előtt, most úgy gondolom -így illik- meg kell írni a befejezést is.

Kényszerlemondások miatt most negyvenen mentünk Csíksomlyóra. A távolmaradottak mind rendes emberek közbejött okok miatt nem jöhettek velünk.

Akkor, ha majd szombaton nézni tetszenek a Csíksomlyói búcsú szabad ég alatti mise közvetítését, bizonyosan elhangzik egy fontos momentum.
A búcsú kezdetének idejéről megemlítik minden bizonnyal, hogy a papi kar előtt a Gyergyóalfalvi hívek közössége megy és őket illeti az első hely a nyeregben, közvetlenül a hármas halom oltár előtti részen. Miért ez a kiváltságos helyzet?

Az első gondolatom, -nagy lelkesedésemben- az volt, hogy közzé teszem élményemet, ha örülök, mások is örülhetnek, ha bánkódom, másoknak is van oka erre. Ha szigoruan tárgyszerűen írom le élményemet, -kit érdekel. Ha szenvedélyesen, akkor túlzásokba eshetem. Ha jó szándékkal írom, mások félre is érthetik. Haragból írom, felindultságomban a látottakról, iagzságtalan leszek.

..így kezdődik egy közkedvelt nóta, "mához egy hétre már nem leszek itt, elvisz a gyorsvonat engemet is", énekelték a laktanyába vonuló falusi legények.

Április utolsó napján, szombaton a bio-termesztésről beszélt hallgatói előtt, Molnárné Tóth Mária galgahévízi őstermelő a helyi népfőiskola rendezvényén.

Április 22-én tartotta közgyőlésen elnököt választott a Magyar Népfőiskolai Társaság, habil. Dr Szigeti Tóth János intézetvezető főiskolai tanár személyében.

A felügyelő bizottság elnöke Harasztosi Sándor lett, a bihar népfőiskola küldötte, az etikai bizottságot pedig Thurócziné Dr Veszteg Rozália vezeti, aki a Szolnoki népfőiskolát képviselte.

Meghívó április 30-ra

Úgy gondoltuk a programunk összeállításakor, hogy áprilisban a biogazdálkodásról szóljon az összejövetelünk témája.

Ez egy rendhagyó írás lesz. Gyors elhatározással született, mint minden, amikor az embert meglepetés éri.
Mert ide a "civilségről" szántam egy rövid összefoglalót írni, de ez az írás most nem jelenik meg hanem helyette A Tanítóról szóló.

Alig egy-két órája kaptam egy kicsi könyvet. Olyasmi nagyságú mint K GY atya verseiről kiadott könyv.

A címlapon egy fénykép és a könyv címe: A PÉLDA.

Így szól egy latin mondás: Nomen est omen. Arra az esetre mondják ezt, amikor valaki /valami/ nevében viseli foglalkozását, szakmáját, rá legjellemzőbben vonatkozó tulajdonságát. Pédául szolgáljon: Kovács János kovács mester.

Sebestyén nevét viseli a mi népfőiskolának nevezett civil csoportunk és tudjuk, hogy bennünket ez a név kötelez.