Egy kisváros, mely önmaga tudott lenni. (Együtt a feltámadt Krisztussal)

Önmaga úgy, hogy megtartotta falusias jellegét és belső atmoszféráját (értékeit), ezzel együtt élt mindazon lehetőségekkel, melyeket egyrészt regionális helyzete, vagyis a település-hálózatban elfoglalt pozíciója és az állam szubvencionális rendszere együttesen meghatároz, ezzel párhuzamosan olyan alkotó szellemiség alakult ki benne, amelyik lépést tartva a fejlődéssel, nem csak urbánussá, városias jellegűvé, de egyben lakóhellyé azaz polgárainak a helyhez kötődő azonosságtudatúvá is tudta tenni..

Veresegyház önálló kistérségi központ is.
Egy valamikori kis falu ötven év alatt az ország egyik gyöngyszeme lett, bizonyos tekintetben példátlanul egyedi módon.
Mondhatom, hogy történelmi szemtanúi lehettünk annak a fejlődésnek, amely végbe ment ezen a településen. Kívül állóként ugyan, de mégis közelről látva mindent.
Nagyon badar dolog lenne arra vállalkozni, hogy egy rövid írásban elemezzem ennek a kisvárosnak fejlődési ívét, feltárva, megmutatva az okokat és az okozati tényezőket amelyek azért maguktól nem jöttek létre. Minden az ott élő emberek aktivitásán kelt életre .Röviden nem lehetne ezt megírni. De, hogy ezt szociografikus módon meg kellene írni azt nagyon ajánlom.
Egyetlen dolgot mondok csupán. Egyetlenegyet. Ezt követően pedig még egyet.

Veresegyház polgármesterének, Pásztor Bélának ebben elvitathatatlanul nagy szerepe van. (Íme a példa arra amit korábbi írásomban mondtam: a személynek egy falu életében is nagy jelentősége lehet. Vagy tehetséges és él is vele, vagy csak úgy elillan a megbízatás, mint minden más, ami különös figyelmet nem érdemel. )
Eltöltöttem néhány órát „Veresen”, amíg vártam valakire, akivel itt beszéltem meg egy találkozást, körül néztem addig is a főtéren és környékén.
Ez a város emlékezetes marad annak is, aki azon átutazik rajta, annak még jobban aki alaposan ismeri.
Versegyház egyedi jellegét az biztosítja, hogy a település belső magjának a látképe, a középületek elsősorban, kifinomult tervezői és építési tudásra vallanak.
Különösen jól látszik ez az új templom és a most épülő gimnázium épületein , épületinek belső atmoszférájában –de a többi épületet is ide sorolhatom- melyet egyrészt Zsigmond László tehetsége másrészt Pásztor Béla vezetői képessége együtt határozott meg. (Zsigmond főmérnök úr vezetésével épült a dányi ravatalozó és az öreg iskola aulája is.)Magyarán szólva a város főépítészének és a település polgármesterének a kapcsolata tükröződik vissza mindazon, amit a városban látunk. Két ember sok évtizedes közös munkájának eredménye.

Biztatok mindenkit, ha van szabad ideje, töltsön el legalább egy vagy inkább két napot Veresegyházon.
Az új építésű templomról szólok csak néhány szót, különösen is azért, mert Húsvét ünnepe következik. Beültem a templom egyik hátsó padjába, leírom amit láttam, amit éreztem.
A templom apszisában –míg a főhajó tetőszerkezetét tizenkét apostolról mintázott oszlop tartja- a mennyezetről a Feltámadott Krisztus szépen kifaragott alakja „lebeg”.
Órákig lehet nézni ezt a képet.
És ha nézed, akkor „látod” is.
A Miatyánk jut eszedbe, ez a különösen szép imádság, melyre maga Jézus tanította követőit.
Te, Atyánk a mennyekben vagy. Legyen szent a Te neved. Várunk, várjuk, hogy eljöjjön a Te országod. Igen, ide a földre közénk. Vajon milyen a Te országod ott fenn a magas mennyekben? Szép csillogó ország az? Olyan csillogó mint …mint mondjuk New York a legszebb pompájában? Vagy olyan szép mint az esti kivilágításban a Notre Dame amíg le ne égett a tetőszerkezete? El tudjuk egyáltalán képzelni a Te országodnak szépségét?
A Te szent nevedhez milyen ország illik? Ahol te vagy az Uralkodó! A Király! A Bíró!
És ha olyan nagy bíró, király, uralkodó vagy, akkor azt a mennyei szépséget miért nem teremted meg itt a földön? Vagy megteremted, de a mi szemünkön hályog van a Te látásodra? A te meglátásodra?
Amíg Te felépítetted ezt a világot, addig mi azon igyekszünk, hogy azt leromboljuk? Tönkre tegyük? Mert olyanok vagyunk mi, emberek, itt a földön, hogy elsőként testünk templomát romboljuk le, és vad dühünkben nekiesünk mások templomát is ledönteni. Egészen le, a pusztulásig ezt az általad tökéletesnek alkotott világot.
Ezt akarod Atyám? Ez a te akaratod? A mennyek országában is így uralkodsz? Hagyod rombolni ami a Tiéd? Legyen hát meg a te akaratod, a szent akarat a mi javunkra, végre. Miért késlekedsz Atyám, akaratodat itt beteljesíteni, hiszen várunk, kérünk Téged erre.
Vagy a Te akaratodra nincs nekünk érzékünk? Entert ütünk, kinullázzuk, kinézzük, kitöröljük magunkból a Te akaratodat? Mert gyengék vagyunk! Erős akaratot erős személyiség tud befogadni. A Te erős akaratodra mi még nem állunk készen. Mi lesz velünk, ha nem változunk?
És a kenyerünk! A mindennapi kenyerünk. Amit kérünk, add meg nekünk. Ha kemény is az a kenyér, nincs talán úgy átsülve, ahogyan mi szeretjük, de akkor is Te lakozol abban. És azt add meg elsősorban! Azt a kenyeret, amiben Te lakozol! Legalább Húsvét táján!
A bűneinkre van bocsánat? Hiszen annyi a bűnünk mint a tenger. Mint a tenger partján a homok föveny. Megszámlálhatatlan. Ha a kenyeret vékonyan is méred nekünk, ha az országod még nincs is lenn teljesen itt a földön, ha nevedet nem ejtjük ki a szánkon minden nap, ha a vágyaink és sóvárgó telhetetlenségünk nagy is, de a bűneinket bocsásd meg nekünk. Mert ha nem bocsátod meg, akkor az örök sötétség birodalmába kerülünk.
De csak akkor, igen csak akkor bocsásd meg a mi bűneinket –és erre nyomatékosan kérünk ha úgy látod, hogy mi is készek vagyunk az ellenünk elkövetett sérelmeinket megbocsátani. Kösd össze ezt a két dolgot. Mert csak így leszünk nyugodtak. És a Te országodra méltóak.
Mindennapi kisértéseink pedig gyenge jellemünk miatt veszélyes számunkra. Erősítsd hát meg a jellemünket, hogy a kísértésteket elkerüljük. A túlzott anyagiasság kisértését, a hazugság kisértését, a mások, a rászorulók elutasításának kisértését, és mindent, de mindent, vagyis butaságunk és szűkkeblűségünk okozta kisértéseket. A mások sértegetésének kisértését, az írígység kisértését, a felebaráti szeretet elutasításának kisértését.
Igen, légy mellettünk, mert mellettünk van a gonosz kisértése is. Ezt a mi saját erőnkből, nélküled elűzni nem tudjuk. Márpedig, ha elűzni nem tudjuk, akkor a mi utunk a gazdag ember útja lesz, és nem Lázár útja. Akkor ujjad hegyének harmatát óhajtjuk majd szomjunk oltására., míg Lázár Ábrahám kebelén nyugszik.
Vedd hát vissza az országodat, tulajdonodat, ragyogtasd ránk dicsőségedet, neked legyen hatalmad rajtunk, mert hatalmas, igaz, megbocsátó, életét értünk feláldozó Isten vagy.
Szenvedő szent három napon át veled vagyunk, hogy majd a feltámadás örök dicsőségében is veled lehessünk…………
És Veresegyház szép, új templomában a magasban, a légben a feltámadt Krisztust látjuk ereje teljében. Vállán, testén a halotti gyolcsokkal várja azt a sok igaz, bűneiktől szabaduló megtért embert, akik a gyóntató szék előtt türelmesen várták papjuk feloldozását. „Ego te abszolvo”.
Lejárt az időm!!
A megadott időpontra a találkozás helyére siettem.
Gódor András
2019 április 18