Itt vagyNépfőiskola

Népfőiskola


"A szolgálatok különfélék..."

Nyissuk ki a történelem épületének ablakát. Nyissuk ki, és tekintsünk rá a régi, félszázada volt világra.
Ne azért nyissunk ablakot, hogy kidobjuk régi énünket, világunkat, hanem azért, hogy engedjük be a történelem világformáló levegőjét. Engedjük tovább élni, éretten létezni a múltat.

Ki szent, ki nem

Elhallgatták előlünk Erdélyt. Előlünk, akik a második világháború után jártuk iskoláinkat. Ki többet ebből is, ki kevesebbet.

Sorozat. Az erdélyi utaink mai szemmel. - Magyarok a hegyen

Gyergyószentmiklósi szállásunkon korán keltünk, indulás az autóbuszra, hogy elkerüljük a nagy országúti forgalmat, mely ilyenkor, Pünkösd szombatján különösen jelentkezik az oszlopokban haladó emberek sokasága miatt.

Sorozat. Az erdélyi utaink mai szemmel. - Autóbusszal a szállásig

A határt átlépve - ahol némi izgalom mindig van, hordozva még bennünk régi emlékek maradványait - rátérünk az E 60-as útra, mely sokáig velünk marad. Jó minőségű út, az olaszok építették a rendszerváltás után. Haladni gyorsan mégsem lehet, mert a sűrűn egymás után fekvő települések ezt nem teszik lehetővé.

Sorozat. Az erdélyi utaink mai szemmel. - Útban Csíksomlyó felé

Induljunk el Csíksomlyóra ezennel, lélekben, elménkben és szívünkben felidézett érzéseink, élményeink segítségével, hogy mindazt a szellemi és lelki ajándékot, melyet kaptunk, szinte újra megelevenedve megújítva megerősítsük és a mai időkre is aktuálissá tegyük. Az utolsó utunk 2019-ben volt.

Sorozat. Az erdélyi utaink mai szemmel. - Mi a motivációja a települési testvérkapcsolatnak

Az első rész vége Borsos Gézával fejeződik be, mint olyan emberrel, akihez elvezetett bennünket Béres Tiszteletes Úr.

Egyszerű a képlet. Ha nem jött volna létre ez a találkozás, akkor nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy nem Gyergyócsomafalva a mi testvértelepülésünk Erdélyben, hanem valamelyik más város, falu.

Sorozat. Az erdélyi utaink mai szemmel.

Kevés a levegő.
Nincs mese, ki kell mondani, elveszik tőlünk a levegőt. Fulladozunk.
Rátelepedik tüdőnkre, mellünkre a fojtó nehézségű levegőtlen, oxigénhiányos 21-ik század, immár lassan negyedévszázadnyi füstös-ködös szmogja. Hol ennek, hol annak képében mutatkozva, árva harcot vív bennünk a lét sápadt ereje, megrabolt testünk ziháló levegőtlenségével.

Világok hordozói - virágok teremtői

Ki lát bele a gyűrött levelű bimbók belsejébe?
Ki hallja meg a zenének áhitatos csendjét?
Ki állítja meg a szelek duruzsoló némaságát?
Ki a fény láthatatlan hordozója?
Ki a némaságunk beszélő titka?
Ki a bánatunk temetője?
Az öröm játszadozó jókedve?
Súlyos terheket cipelő létünk néma viselője?
Lángoszlopunk, fényünk, tengeri hullámokon ringatózó álom-valósága?

Életképek - képes élet

Vajon miért határozza el magát egy-egy ember (emberpár), hogy tanyát vesz, hogy megtanul gazdálkodni, vagy egyszerűen a természethez közel kerülve, maga mögött hagy csapot-papot, a nagyváros fullasztó döglött levegőjét, civilizációs betegségeket okozó (közte a depresszió is) környezetét és e helyett a magányba menekül.

Arculatteremtők

Apró tévedése az embernek, hogy a történelmet nagy világrengető személyek alakítják.

Alma és fája

Nem tudni miért, csak sejthető, csak kikövetkeztethető, hogy miért nálunk épült meg talán legutolsónak az új iskola. Vagyis a legújabb,nyolctantermes, tornateremmel, tanári szobával, szaktárgyakra készült úgynevezett kabinettel.Még a nyolcvanas évek elején. Tehát négy évtizednyire a mai naptól.

Sík Sándor: Ments meg Uram

A virágtalan, gyümölcstelen ágtól,
A meddőségtől, lanyhaságtól,
A naptalan és erőtlen égtől
Ments meg Uram a szürkeségtől.

Édes az ifjak méntás koszorúja,
Fehér öregek aranyos borúja,
Virága van tavasznak, télnek:
Ne engedj Uram koravénnek!

Csak attól ments meg keresők Barátja,
Hogy ne nézzek előre se hátra.
Tartsd rajtam szent nyugtalan ujjad,
Ne tűrd Uram, hogy bezáruljak!

Építsünk-e házat Sebestyénnek

Házat építeni annyit jelent, valaki végleg megtalálta helyét a világban. Az életben. Magyar szokás. Az én házam az én váram! Mutasd meg a házadat, megmondom ki vagy! Jobb a szülőföldön egy putri, mint máshol egy kastély. Hazavárlak! Isten hozott!

Születésnapok

Ha más napot nem is nagyon, de a születésünk napját -és persze más jeles napokat is, mint pl házaságkötés, ggyermekeink születése napja stb- számon tartjuk és megemlékezünk róla, időről-időre.

A édesapánk, édeanyánk születése napját is tudjuk.

Kendőt nyújtani

Ez az aktív magány, amit a pandémia-okozta rendelkezés kényszerít ránk -okkal és jogosan- nagyon aktív szellemi életet is generálhat, kiválthat bennünk. Nem rossz az, higgyétek el, ha az ember néha elcsendesedik, elvonul a világ zajától.

Pillantás a husvéti örömbe

És azon az éjszakán
Kenyerét kezébe vette
Önmagának Szent Torán
Érintéssel megszentelte
És ezen a Vacsorán
-legszentebb volt az az Este
ne csodálkozz e csodán-
Megmondta, hogy
AZ A TESTE

Aztán felvette a Bort
Szent Kelyhébe fölemelte
Ezzel e "Halotti Tort"
Szava élő "Torrá" tette
- a bor nem az ami volt
megújult az érintésre
Így lesz az Élő, ami "holt"
Megmondta, hogy

Füstbe ment terv

Talán nem haragszik meg rám Petőfi Sándor, hogy költeményének címét átvettem.
Miként a költőnek sem sikerült a terve, miként is fog viselkedni régnemlátott édesanyjával, (a sok szebbnél szebb gondolat füstbe ment, vagyis nem úgy történtek az események amint ő azt eltervezte), sokszor megy a füstbe a mi tervünk is. Vagyis elszáll mint a kémények-eregette "göndör" füstök.

Magyarázat helyett

Sokszor gondolkodom azon, reggeli ébredés után, mondhatni rendszeresen, hogy melyek azok az ügyek, dolgok, feszítő érzések, kimondásra vágyó szavak amelyek csak rám tartoznak és másra nem. Vagy nem mindenkire.
Tegyem e félre "e szent fát" (vagyis a médiumi eszközöket), vagy elsősorban tanulságként használjam mások javára.

Hambalkó Feri halálára

"Temetésre szól az ének, Temetőbe kit kisérnek......

Petőfi Sándor verséből történő idézettől semmi nem lenne kifejezőbb, hogy utóljára szóljak hozzád kedves Hambalkó Feri.

Több mint biológia

Sugárzó jókedvet árasztanak azok a történeti mesék, amelyek állatokról szólnak, de úgy, hogy az állatok szinte embermód viselkednek.