Itt vagyNépfőiskola

Népfőiskola


Történetek Losoncon

Július 8-án -mint azt korábban jeleztük- Losoncra mentünk, hogy részt vegyünk Ráday Pál síremlékének felújítása alkalmából rendezett ünnepségen.
Erről konkrétan később írok, most csak egy-két képet elevenítek fel gondolom nem csak a magam kedvéért.

A szép, impozáns református templomban kezdődött a több részből álló ünnepség.

Gyászos napok

Községünk 800 éves fennállásának idején sokszor tragikus, embertpróbáló napok jöttek, egymásután. Évszázadonként, sőt még attól is sűrűbb alkalmanként, mely mint nehéz járom nehezedtek ránk.

Az 1200-as években, Szent Margit korában lehetett a súlyosan beteg Pál gyógyulása, mely mint betegség szimbóluma a test gyötrelmének, de szimbóluma a hit erejének is.

Erőforrásaink

"Honnét veszi az erőt".... csodálkozva szokták kérdezni, ha egy-egy ember súlyos terhek sorozatát viseli.
Hát honnét is?

Ha megnézzük szülőfalunk történtét, akkor számos olyan eseményre bukkanunk, amelynek elviselésére valóban csodálatos erőre volt szükség.
De honnét jön a csoda, mi is ez a "csoda"?

A Nagyságos Fejedelem kancellárja és a dányiak

Akit így neveztek, nem volt más mint II Rákóczi Ferenc. De nem róla akarok írni. Hát akkor miért a cím?

Tavaly nyáron Losoncon jártunk, mert a dányi népfőiskola közelebbről meg akarta ismerni a péceli gimnázium névadóját.

Miről is van szó?
Arról, hogy tisztelegni szerettünk volna Ráday Pál emléke előtt, akiről 1962-ben az alapítás évében elnevezték a Péceli Gimnáziumot.

Ami kimaradt....

Balátom, sőt tudom, hogy nehéz egy írást odafigyeléssel olvasni, ha nem derül ki annak aktualitása. Ha nem érzi az olvasó az "énbevontságot" -ahogyan a pszichológia mondja: ego involvo- mert ilyenkor az érdeklődés -ha van is- csak formálisan van.

Az utolsó két cikkhez némi adalék szükségeltetik, -már csak a fiatalok kedvéért is /ha van ilyen/.

Az OPraem emeritus plébános

Nyilván, egy papról van szó. Méghozzá szerzetes rendi papról, amire az "O" betű utal /ordo latin szó, a jelentése: rend/, a Praem pedig a szerzetes rendek között a premontrei rendre utal.
Az emeritus-t használják az olyan, aktív életében erdményes munkát és elismerést érdemlő "nyugdíjasra", aki kiemelkedik társai közül, továbbra is érdemessé vált a tiszteletre.

Könyvhét van.

Itélet-idő

Az a nap is úgy kezdődött talán mint a többi. Nyár volt, junius, a tavasznak éppen a vége, vagy talán még ez is tavasz, de a hőség rekkenő volt, tegnap is, tegnap előtt is és ki tudja meddig lesz így.
A felkelő nap bíbora látszott Zsámbok felől, nem fenyegetően, de mégis valahogy furcsán.

Három a zászló

Ha Csíksomlyóra megyünk, -hosszú az út, jó a társaság- kihasználjuk a /teremtő/ időt. Kihasználjuk azzal is, -ének és imádság mellett- hogy beszélünk Erdélyről, erről a csodálatos világról, melyet oly hosszú ideig eltitkoltak tőlünk. Most nem tudunk betelni vele. Mi legyen hát a programunk, mint hogy beszélünk történelméről és történelmének, mások által való meghamisításáról.

Szemközt ülve a 21-ik századdal

Ha az embernek elege lesz már a világ zajából, ebből az elképesztő káoszba süllyedt hangzavarból, ha az embernek elege lesz már a napi hírek bántóan alacsony színvonalú, de egyben agresszív tolakodásából, a butaságokból, ha az embernek elege lesz már a dölyfös úrhatnám pöffeszkedések láttán, és elege lesz a kicsinyes hatalommániákusok szintén kicsinyes "törlesztéseiből", akkor nincs más út, mintho

Gyoszénből /is/ Somolyóra

Még az 1970-es években történő esemény amikor az öreg csángó bácsit kérdezték, hogy honnét jött, azt mondta, Gyoszénből. Tudniillik a Szeret folyó völgyén túli faluból Moldvából Diószén nevű faluból érkezett Csíksomlyóra emberünk. Máskor is jött? -kérdezték tőle. Mindenkor amikor engedtek -mondta- "Met vót amikor nem engedtek, sem főden, sem bilétát nem adtak a trénre".

A Szövetség

Azt is írhattam volna, hogy az Unió. Mert latin szóval a szövetség, az egyesülés unió. /Lásd 1848 szabadságharcának 12-ik pontja: "Unió Erdéllyel".

Amikor befejeződött a második világháború, Európa népei, országai, kivétel nélkül, akár a győztes, akár a vesztes oldalon voltak, rendkívül rossz állapotba kerültek.

"Dány, másfél év boldogság" /folytatás/

5. Hogyan fogadott a tantestület?

Sikerrel beilleszkedtem a tantestület társadalmi életébe, mely ebben a községben semmilyen módon sem kötődött a párthoz, vagy annak fiókszerveihez.
Sokkal inkább a vallásosság dominált a mindennapok társadalmi életében.

"Dány, másfél év boldogság"

Dr Helméczy Mátyásról írok, azzal a tanulsággal számolva, hogy egy vázlat is hihetően bizonyítja, az erős egyéniségek kitörölhetetlen nyomot hagynak bennünk.

"...... ha velük van a vőlegény"

Piros Pünkösd napjáról több mondás, köztük néhány dal született népünk ajkán az elmúlt századokban.
Húsvét öröme a Szentlélek eljövetelével lesz teljes.
A második Isteni személy megváltásunkra lett emberré, kereszthalálával és feltámadásával örök reménnyé. Szó szerint értve az örökkévalóság igéretét.

Vihar! Hétköznapi történetek, avagy kettőn áll a vásár

Ma már hétköznapi, régen inkább vasárnapi történetek voltak a kirakodó- és állatvásár emberek között megtörtént eseményei. A vásárok ugyanis vasárnap voltak. /Vasárnap - vásár-nap/

"Elmesúrlódás" vagy közömbösség

Azért, hogy elkerüljem a találgatást a cím kapcsán, sietek azt megmagyarázni, mert a lényeges dolgok csak az alábbiakkal bizonyíthatók. Az "elmesúrlódás" Széchenyi István kedvenc szófordulata volt, amely a korabeli nyelvhasználatnak nagyon is megfelelt.

Mégegyszer a csíksomlyói zarándoklatról

A Dányi Krónikán megjelent zarándoklati felhívás és egyéb módon lefolytatott szervezés nyomán, mai napig 44 fő jelezte, hogy a június 1 és június 5 közötti időben tartandó zarándokútra velünk együtt /mármint a régebbi zarándokokkal együtt/ kíván jönni. Így alakult ki, most már minden jelentkezőt számba véve a létszám.

Merre is van a lepel...?

Nem nehéz kitalálnia a kedves olvasónak, hogy ez az írás húsvét másnapján születik. Egy-két gondolatot írok csupán abból az élményeimből, amelyek a húsvéti ünnepek alatt, vagyis nagycsütörtök és húsvéthétfő közötti időben értek.

Ötvenkét sírdomb egy kereszt alatt

A magyar nemzeti történelem könyveknek nem sok oldalán, lapján olvassuk községünk nevét.
Az egyetlen kivétel talán, a dicsőséges tavaszi hadjárat isaszegi csatája.

Elhozza a szép tavasz a szeszélyes áprilist is.

Fel a zászlóval magasra.....!

Az 1848-as forradalmat kísérő magyar szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának egyik fényes győzelmét érték el a magyar seregek Isaszegnél, 1849 április 6-án.

Községünk Dány is érintett volt mint közbeeső állomás és hadi út a magyar forradalmi történelem e számontartott eseményében.

Büszkék vagyunk rá és sohsem feledjük!