Több mint matematika: élő valóság

Sokszor hall az ember a másik oldalon állóktól olyan szentírási idézetre utaló kérdést -hogy ellentmondásba keverjenek bennünket- amire nehezen adjuk meg a választ. Vagy sehogyan sem.

Egymásnak ellentmondanának a tézisek, tézis - anti- tézis? Akkor hol van az igazság, egyik oldalon, a másikon? Akkor nincs is igazság! Mondják a kételkedők.

Vasárnap, a 30-ik évben (vagyis Kr.u 30-ban), amikor a mostani időszámítás szerint április 2-a volt, János evangéliuma szerint "hat nappal a húsvét előtt" (Jn 12,1) a szinoptikusoknál Máténál, és Márknál két nappal húsvét előtt (Mt 26,1 Mk 14,1) Jézus visszatért az Olajfák hegyén lévő Betániába, (a Jordánon túl is volt egy Betánia), ott a leprás (farizeus) Simon házában lakomát tartottak, ahol Lázár és nővérei, Mária és Márta is jelen volt.

Ismerjük ezt a történetet amelynek kiemelkedő pontja volt az, amikor Mária alabástrom edényét összetörve nárdusz olajat öntött Jézus fejére és lábára.

Ez zsidó szokás szerint a királyok felkenésére (kinevezésére) szolgált.

Az olaj sem volt kevés, egy font súlyú amely megért volna 300 dénárt is, ami egy napszámos évi fizetésével volt egyenlő.

Ezt a király-avató üzenetet hordozta Jézust Mária olajjal való megkenése a jelenlévők szerint. Jézus is király ezután a szegények királya, aki meghirdette az Új Szövetségnek megfelelő társadalmi rendet vagyis Messiás lett, görögül Khrisztosz.

Ezt a történetet illetve információt mindenki tudja aki a Szentírást olvassa.

Április 3-án, másnap Jézus bevonul Jeruzsálembe, Betfagén át, a Bethesda tó mellett a Juh kapunál éri el a várost.

Egyes szerzők azt mondják, vagy három millió zarándok jött el az ünnepre, mások szerint 400 ezer, ami a város mintegy 80 ezer lakosához képest is ötszörös. A környékben fehérlettek az éjszakai pihenést szolgáló sátrak. Ezt a szép és megható történetet sem részletezem, ez is tudott mindannyiunk előtt.

Térjünk rá a "matematikára", hogyan lesz a hatból kettő, egyik-másik Evangéliumban, a tények pontos ismerete nélkül szemlélő ember felvilágosítására.

A szinoptikusok szerint az ünnep kedd este megkezdődött, ekkor fogyasztották el az előzőleg leölt bárányt.

A Szédert nem ezen a napon, kedden, hanem az ünnep előestéjén azaz pénteken -lévén az ünnep szombat- tartották "rendesen" mint tudjuk. Az ünnep szombat, a bárány húsának elfogyasztása pénteken este volt tehát. A hét többi napján maceszt, kovásztalan kenyeret ettek.

Kedd vagy péntek? Melyik nap az ünnep előestéje?

Jézus korában két különböző naptárt használtak Jeruzsálemben.

A Naphoz igazodott az esszénusok naptára ahol minden hónap szerdai nappal kezdődött.
Nisszán 15-ik napja, a kovásztalan kenyér ünnepe kedden este volt, az Egyiptomból való megszabadulás emlékére.
Minden hónap szerdával kezdődött, így esett a Széder keddre.

A hivatalos Jeruzsálemi naptár a Hold járásához igazodott.
E szerint Nisszan a hónap első napja, dátum szerint 15-ike, ami Kr u 30-ban szombatra esett, így pénteken ölték le a kiszemelt bárányokat és este tartották a Szédert.

Melyik napon tartsuk meg a Szédert -kérdezték Jézust tanítványai. Vagyis melyik naptárhoz igazodjunk.

Jézus egy kompromisszumos megoldást választott.

Tudta ugyanis, hogy Ő a Húsvéti Bárány, az Áldozati Bárány.

A vacsorát Nisszán 16-ra, csütörtökre tette. Ekkor még lehetett vásárolni a kedden levágott bárányokból.

Nisszan 16-a Jeruzsálemben az OMER ünnepe is, ekkor mutatják be égő áldozatul a frissen levágott gabona lángoló kévéjét is.

Ez Hálaadó ünnep volt egyébként, mint ahogyan a gabonából készült kenyér is hálaadás azaz Eucharisztia, ami az Utolsó Vacsora mai napig is tartó emléke.