Dányi krónika

Kedves Barátaink!

Búcsúzik tőlünk a 2018-as esztendő. Két hét és néhány nap, máris itt van a szilveszter.

/Katt a nagyobb képért/

/Katt a nagyobb képért/

/Katt a nagyobb képért/

/Katt a nagyobb képért/

Bár sütött a nap, de nagyokat taszított az emberen a délnyugati szél, ebben az időjárásszédült téli évszakban. Szűrte a gúnyát az élesen süvítő vihar, nem mozdult ki vackából még a kutya sem, hiába járta a postás szorgalmasan a maga útját.

Az utóbbi évek (évtizedek) legjelentősebb beruházásának átadására hívja és várja Önt Dány Közég Önkormányzata 2018 december 08-án (szombaton) délután 14:00 órakor. Az új Dányi Művelődési Központ átadási ünnepségén fellép (többek között) a Dányi Ifjúsági Fúvószenekar, a Dányi Nefelejcs Óvoda, a Dányi Ördöngős Néptánceggyüttes is.

/Katt a nagyobb képért!/

Van úgy az ember, hogy kiábrándul, beleun olyan dologba amiért régebben még lelkesedett, időlegesen elfárad még gondolkodni is róla.
Telítődésnek nevezi ezt a pszichológia (szaturacio), mely nehezen oldódik. Makacs, rövid állapot ez, szélsőséges esete az életuntság, depresszió.
De ezen utóbbi már klinikai eset.

A kiábrándultság valamely dologba való belefáradás, nem tartós állapot.

1918 december elsején Gyulafehérvárott tartott román népgyűlésen, hol volt talán kétezer ember, mondták ki, közfelkiáltással a románok, Erdélynek Romániához való csatolását.

Trianonban ezt jóváhagyták alig két évre rá.

Románia, a központi hatalmak tagja volt hazánkkal együtt az első vh-ban, de a háború vége előtt kb fél évvel át állt az ellenséghez. (Nem utoljára tett ilyet)

Bensőséges ünnepre szólított a meghívó.
Nem kevesebb mint hétszáz évre visszamenően van levéltári dokumentum arról, hogy a szomszéd település, Zsámbok már létezett.
Köszöntjük a kisebb testvért, húgunkat vagy öcsénket, a falu határát messze túlhaladó hírességű Zsámbokot fennállásának 700 éves jubileuma alkalmából.

Végül arról szeretnék szólni vázlatosan, hogy a mi népfőiskolánk, a dányi Sebestyén népfőiskolai csoport hogyan tudná segíteni az okos falu program szélesítését, megvalósulását.

Ehhez az eddigi gyakorlatunkban területet nyert tevékenységek mellett, új kaput, új kapukat kell nyitni.

Az elkövetkező hetekben, hónapokban kiterjed a hazánk vidéki (nem nagyváros = vidék) területeire is, és talán elsősorban a falvakra az "okos falu" elnevezéssel hirdetett vidékfejlesztési, falumegújulási program.
Ez lezajlott a nagyvárosainkban, a megyei jogú városokban, most a vidéken a falun lesz a sor.

Mit jelent az okos falu elnevezés?

Az, hogy a mi hazánk, Magyarország földrajzilag, tájilag, könnyen áttekinthető, nincsenek merész térszíni megosztások, és egy nap alatt az egyik végéből a másik, legtávolabbi végébe is könnyen eljuthatunk közlekedési eszközökkel, még nem jelenti azt, hogy életszínvonal, infrastruktúrális fejlettség, vagy az élhető (élvezhető) életforma egyformán jellemző lenne a magyar emberekre, a haza polgáraira

Az utca közepén áll a ház.
Ablak-szemei -ha nyitva volnának- látnák a tőlük néhány méterre lévő két szép hársfát, melyek tavasz virágzáskor oly erős illatot árasztanak, hogy a könnyük is kicsordul tőle, bárhogyan szeretnék az érzelmességük ílyféle megnyilvánulását titkolni.

Több szervezet együttműködésével rendezték az "Élhető Magyar Vidék Jövő..." címmel tartott műhelykonferenciát Kecskeméten, a megyei Katona József Könyvtárban (Piaristák tere 8), igen gazdag programmal és kitűnő előadókkal, egyetemi tanárokkal, sikeres agrár szakemberekkel és nagyon figyelmes, értő hallgatósággal.

Boldog lett ugyan, boldoggá avatását, mint leendő (Habsburg születésű) magyar királyét, már csak nemzeti okokból is örömmel vettük. De soha nem lett magyar király.

Ha egy kicsit megkésve is a halottak-napi megemlékezéssel, de mégis eljutottunk a Hosszútisztásra Sebestyén dányi és a dányiakért tett vértanúságának emlékére gyertyát gyújtani.

Kalmár Nándor gazdatiszt által megjelölt helyen álló márvány tábla őrzi az egykori hőstettet, a véráldozat utolsó állomását,melyet -mint rá írva van- a "polgári erény emlékének" szentelt.

1630

Kedves Barátom!

Ismeretlenül is -engedd meg-, hogy köszönetet mondjak neked, bár úgy érzem, nem vagy rászorulva az én köszönetemre.
Barátomnak szólítalak, akárki is vagy, mert jólesik ez nekem, hogy barátként gondoljak rád.

Márai Géza (c. egyetemi docens) ragyogó előadást tartott ismét a községháza nagyobbik termében. Lehettünk vagy - mindegy mennyien voltunk. Azaz mégsem mindegy, mert szó szerint húsba vágó kérdéseket feszegetett az előadó.
Mit is eszünk, mi a kereskedelem kínálata, húsfélékben, édességekben, tésztafélékben, üdítő italokban?

/Katt a nagyobb képért/Kedves Barátaink, Ismerőseink, „Hazajáró rajongók”!