Dányi krónika

Ki lát bele a gyűrött levelű bimbók belsejébe?
Ki hallja meg a zenének áhitatos csendjét?
Ki állítja meg a szelek duruzsoló némaságát?
Ki a fény láthatatlan hordozója?
Ki a némaságunk beszélő titka?
Ki a bánatunk temetője?
Az öröm játszadozó jókedve?
Súlyos terheket cipelő létünk néma viselője?
Lángoszlopunk, fényünk, tengeri hullámokon ringatózó álom-valósága?

Akkor pedig nincs béke! Nincs és nincs!

Vajon miért határozza el magát egy-egy ember (emberpár), hogy tanyát vesz, hogy megtanul gazdálkodni, vagy egyszerűen a természethez közel kerülve, maga mögött hagy csapot-papot, a nagyváros fullasztó döglött levegőjét, civilizációs betegségeket okozó (közte a depresszió is) környezetét és e helyett a magányba menekül.

Apró tévedése az embernek, hogy a történelmet nagy világrengető személyek alakítják.

Nem tudni miért, csak sejthető, csak kikövetkeztethető, hogy miért nálunk épült meg talán legutolsónak az új iskola. Vagyis a legújabb,nyolctantermes, tornateremmel, tanári szobával, szaktárgyakra készült úgynevezett kabinettel.Még a nyolcvanas évek elején. Tehát négy évtizednyire a mai naptól.

A virágtalan, gyümölcstelen ágtól,
A meddőségtől, lanyhaságtól,
A naptalan és erőtlen égtől
Ments meg Uram a szürkeségtől.

Édes az ifjak méntás koszorúja,
Fehér öregek aranyos borúja,
Virága van tavasznak, télnek:
Ne engedj Uram koravénnek!

Csak attól ments meg keresők Barátja,
Hogy ne nézzek előre se hátra.
Tartsd rajtam szent nyugtalan ujjad,
Ne tűrd Uram, hogy bezáruljak!

Házat építeni annyit jelent, valaki végleg megtalálta helyét a világban. Az életben. Magyar szokás. Az én házam az én váram! Mutasd meg a házadat, megmondom ki vagy! Jobb a szülőföldön egy putri, mint máshol egy kastély. Hazavárlak! Isten hozott!

Ha más napot nem is nagyon, de a születésünk napját -és persze más jeles napokat is, mint pl házaságkötés, ggyermekeink születése napja stb- számon tartjuk és megemlékezünk róla, időről-időre.

A édesapánk, édeanyánk születése napját is tudjuk.

Murillo spanyol festőművész

Érdeklődéssel nézegettem a kifakult, sérült, egykori dányi mellékoltárkép fotóját. Valahonnét ismerős volt... Beütöttem az internet keresőbe: Szent Anna a kis Máriával... Majd így: Saint Anna Teaching the Virgin to Read...képek.. A kereső feldobta egy jópár festmény fotóját. A kutakodás során, egy kis idő elteltével szemem megakadt egy képen...-ez lesz az - erre emlékeztem... Most állt össze a kép...

Kossuth Lajos 1852 színezett fotó

Az április 4-i Tápióbicskei csata után alig egy napi lélegzetvétel után, 5.-én Jellasics ellenséges hadereje, mintegy 30 ezer katonával lepi el Dány környékét, hogy másnap hajnalban Isaszeg alá vonuljon.
Jellasics után megérkezett a magyar hadsereg 2. hadteste.
Görgey Artúr főhadiszállása Dányban volt, vezérkari főnöke itt tartózkodott, de ő maga az isaszegi összeütközés kezdetét Kókán várta be. Április 6-án az 1. és 3. hadtest, Klapka és Damjanich vezetésével összecsaptak Jellasics seregével. A két vesztésre álló hadtestet a Dányból érkező öntevékeny Aulich Lajos segítette győzelemre. Kossuth Lajos április 7-én három levelet is írt Dányból.

Ez az aktív magány, amit a pandémia-okozta rendelkezés kényszerít ránk -okkal és jogosan- nagyon aktív szellemi életet is generálhat, kiválthat bennünk. Nem rossz az, higgyétek el, ha az ember néha elcsendesedik, elvonul a világ zajától.

És azon az éjszakán
Kenyerét kezébe vette
Önmagának Szent Torán
Érintéssel megszentelte
És ezen a Vacsorán
-legszentebb volt az az Este
ne csodálkozz e csodán-
Megmondta, hogy
AZ A TESTE

Aztán felvette a Bort
Szent Kelyhébe fölemelte
Ezzel e "Halotti Tort"
Szava élő "Torrá" tette
- a bor nem az ami volt
megújult az érintésre
Így lesz az Élő, ami "holt"
Megmondta, hogy

2021. március 26-án, a Kossuth rádióban, Varga Júlia Regényes történelem című műsorában hallottam az elmúlt években restaurált visegrádi Keresztelő Szent János oltárképről. Az oltárkép 1934-ig volt a főoltáron, majd kicserélték a budai vár Zsigmond-kápolnájából származó Jézus a keresztfán oltárképre.
Az oltárképet valószínűleg Thomas Stahremberg gróf adományozta a régi templomnak.

Talán nem haragszik meg rám Petőfi Sándor, hogy költeményének címét átvettem.
Miként a költőnek sem sikerült a terve, miként is fog viselkedni régnemlátott édesanyjával, (a sok szebbnél szebb gondolat füstbe ment, vagyis nem úgy történtek az események amint ő azt eltervezte), sokszor megy a füstbe a mi tervünk is. Vagyis elszáll mint a kémények-eregette "göndör" füstök.

Egy szép vers Lőrincz Sarolta Arankától:

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Sokszor gondolkodom azon, reggeli ébredés után, mondhatni rendszeresen, hogy melyek azok az ügyek, dolgok, feszítő érzések, kimondásra vágyó szavak amelyek csak rám tartoznak és másra nem. Vagy nem mindenkire.
Tegyem e félre "e szent fát" (vagyis a médiumi eszközöket), vagy elsősorban tanulságként használjam mások javára.

"Temetésre szól az ének, Temetőbe kit kisérnek......

Petőfi Sándor verséből történő idézettől semmi nem lenne kifejezőbb, hogy utóljára szóljak hozzád kedves Hambalkó Feri.