Mi tehát az "új dolog, az új ügy, a Rerum novarum

Ezt, az irodalmi szempontból is és nem csak a lelki tartalmát nézve kitűnően megírt dolgozatot sokan olvasták akkor és azt követően is. (Jól tennék a világ és az országok vezetői, ha ezt a gyakorlatot folytatnák. Más világ lenne akkor)

Az enciklikának négy fő fejezete van.

A bevezetés után arról szól, hogy milyen a szocialisták javaslata a munkáskérdés megoldásában, majd azzal folytatódik, hogy milyen a keresztény megoldás és végül a befejezés néhány mondata zárja le a pápa, XIII Leó üzenetét.

Ezt követi 46 pontban, illetve fejezetben -néhány alcímmel- az írásos magyarázat.

Minden fejezetről mondok nem többet, min egy vagy két mondatot. Előrebocsátom, hogy ez koránt sem meríti ki a pápa mondanivalójának teljes szövegét és annak tartalmát, de azért írom le, hogy legalább legyen némi ismerete erről a nagyon fontos írásról, a Rerum novarumról annak, aki még ezt nem olvasta el. Talán kedvet kapunk hozzá.

Elsőként is a munkásság tarthatatlan helyzetéről szól az írásában a szentatya.

1. A gazdaság felhalmozódik egy kisebbség kezében.
A többség elszegényedik.
A megoldás kulcsa: igazság és méltányosság.

2.A munkások kiszolgáltatottak a munkaadók embertelenségének (olykor-olykor), mely a magántulajdontól való megfosztást is jelentheti.

Nem fogadható el a magántulajdon megszüntetésére irányuló törekvés.

3. A baj orvoslását nem a szocialisták javaslata szerint megoldás, mert ez megzavarja az államrendet.

A szocialista javaslatot el kell vetni.

4. A szocialisták javaslata megfosztja az embereket az anyagi felemelkedés lehetőségétől.

5. Az anyagi javak nem csak közvetlen felhasználásra valók, mint pl az élelem, hanem tartós javak, örökös birtokok is lehetnek.

6. A tartós javakból, birtokokból jöhet az, hogy az öngondoskodásra is képessé válnak az emberek. Ez mindenkinek elsőbbségi feladata. (Nyilván ha minden tartós anyagi javaiktól megfosztják az embereket, akkor elveszik tőlük azt a lehetőséget, hogy a saját igényeiket kielégítsék).

7. A földet az Isten adta az embernek. Személy szerint viszont nem jelölte ki, a tulajdonosokat, hanem az emberek szorgalmára és a népek intézményeire bízta annak felosztását.

8. A földet az isten adta, de a birtoklást az emberre bízta. A birtoklás nem egyenlő a tulajdonnal.

9. A család szerepét erősíti, hogy nem csak az ember, de a család is birtokolhat.

10 A családi birtok átöröklődik ezért tartós tulajdonlás és bitonság az ember számára.

11. Az állam a család belső életébe nem hatolhat be, ott nem uralkodhat, ugyanakkor a nehéz helyzetben lévő családokat segíteni köteles.

12.
Rossz az a szocialista javaslat, hogy a magánvagyon közvagyon legyen mert elvszíti az ember az önrendlkezésre való támaszát.

Az egyház tanító és cselekvő részvétele

13. Az Egyház segítő részvétele nélkül nem lehet találni kiutat, mert az Egyház a harcok élét tompítja, az egyéni életutakat is éleszt-
geti intézményei által segíti.

14. Az emberek különfélék és ez a különbözőség az államnak is javára válik. Aki nem ismeri el a szenvedést és a bajt, aki mindig ideális helyzetről beszél, az az ember ellen beszél.

15. Az emberek alapjában véve nem ellenségei egymásnak, hanem kölcsönviszonyban vannak egymással, ezért nem értelmezhető az "osztályharc".

16. A vallás parancsainak őre az Egyház amely kibékíti egymással az embereket.

17. A munkáltatók tiszteljék a beosztottakat. Engedjék őket, hogy vallásukat gyakorolhassák. "A bér amelyet a munkáltatók elvonnak a munkástól, az felkiált és felhatol a Seregek Urának fülébe", (Jak. 5,4)

18. Az Egyház az Öröklétre teszi alkalmassá az embert. (2 Kor4,17 Mt 19, 23-24 Lk 6,24-25).

19. A magántulajdon birtoklása az ember természetes joga, de ossza azt meg mással is.

20 A szegénység nem gyalázat, mert Krisztus is "noha gazdag volt...szegénnyé lett" (2 Kor.8-9)

21. Minden embert ugyanaz az Atya teremtett akit Jézus Krisztus kegyelme váltott meg...mindenki Isten országának közös örökösei. (Róm. 8-17)

22. Az emberi társadalom a kereszténység erejéből újul meg.

23. Az Egyház nem csak a lelki életet gondozza, hanem a földi életet is befolyásolja tanítása által.

24. Az Egyház a szegények segítésére és jólétére intézményeket hoz létre és közösséget teremt.

A közjó szolgálata

25. Mindenki a maga területén illetékes a jó cselekedetekre.

26. Az államnak az egyének és a közösségek jólétére kell törekedni.

A munkáskérdés kiemelt cselekvést igényel

27. Az állam értelme az, hogy mindenkire egyformán figyel, mindenkiről gondoskodik, megtermtve a közjót, melyből mindenki részesül a saját előnyére.

Az állam kiegyenlítő szerepe

28. Az állam nem csak segítője az embernek hanem védelmezője is.

29. A jólét megköveteli azt is, hogy béke és rend legyen Isten parancsaihoz igazodva. A védtelenekre, a szegényekre az államnak még jobban kell figyelnie.

A társadalom alapértékeinek védelme

30. A rendet felforgatókkal szemben az állam járjon el. (Hamis jelszavak, mások javainak elvétele stb)

31. A súlyos gondokat, nézeteltéréseket(mint pl a munkabr kérdése) közmegegyezéssel rendezzék.

32. A lélek javait az igazság és a szeretet biztosítja.
"Mert mindnyájatoknak egy az Ura." (Róm 10-12)
"A hetdik napon megpihent a munkája után" (Ter 2,2)

33. Meg kell menteni a munkásokat a zsarnokságtól. Gyermekek védelme a munkában.

34. Az emberi munka személyes és szülkséges.
A munkabér elégséges legyen az élet fenntartásához és a szükségletekhez.

35. A munkás jól láthassa el a családját. Ezen felül a megtakarításaiból vagyont is gyűjthet. Ez segíti a társadalom rétegeinek egymáshoz való közeledését.

36. A munkások és a munkavállalók intézmények felállításával közelítenek egymáshoz.
A munkások szövetkezéseit támogatni kell.

37. "Erős vár a testvér, aki segíti testvérét".

Az állam, illetve a köztársaság azt jelenti, hogy az emberek egy közös társuklásban kerülnek kzelebb egymáshoz.
A magántársaság a magánügyletek lebonyolítását szolgálja.

38. A magántársaság egyéni célokat szolgál, az állam a természetjog védelmére jött létre.

39. Az Egyház által létrehozott jóléti intézmények a természetjog alapján jönnek létre, melyre az állam nem igényelheti befolyását.

40. Vannak rejtőzködő személyek akik irányítják a szervezeteket, de ezt sem az Egyház sem az állam nem fogadhatja el.

A munkásszervezetek haszna a hit megőrzése

41. Sok jó ember támogatja a munkásszervezeteket, ezeknek külön belső rendjük van amelyeket kívülről sérteni nem szabad.

42. A cselekvési egységet a bölcs önmérséklet erősíti, a közös célok közös elemi egységet hoznak létre, de "Ti elsősorban Isten országát keressétek".

43. Ha a társadalmi törvények a hit alapján állnak, akkor az virágzó jólétet teremt.

44. A katolikus munkásszervezetek segítésére várnak a megtört lelkűek, az elcsigázott testűek, a nyomorból megszabadulni vágyók, akik a hívő gondoskodásra tartanak igényt.

45. Az Egyház soha nem tagadja meg a segítséget senkitől. A papok tanáccsal, jó példával járjanak elől, hogy az Evangélium igazsága eljusson mindenkihez.
A bajok megoldódnak a szeretet bőséges kiáramlásával.

46. Az apostoli áldás az Úrban, segítse a papságot és a híveket.

1891 május 15

Még annyit teszek hozzá, hogy 1931-ben negyven évre a Rerum novarum megjelenésére XII Pius pápa is kiadta a maga enciklikáját ami értékelése volt az elmúlt negyven esztendő munkájának és új értelmezésben vázolta fel az akkori feladatokat.
Az enciklika címe: Qadragesimo anno. (A latinban a negyven qadraginta).

A kibocsátása szintén Róma, az időpontja május 15-e.

Vajon 2031-ben a Rerum novarum megjelenésétől számított 140-ik évben születik-e egy munkásvédelemről és hitvédelemről szóló pápai enciklika XIV Pius pápától.

Remélhetőleg igen!

Mi adja a reményt ehhez?

Nem más mint XII Pius pápa enciklikájának 146-ik pontjában leírt mondat, mely így hangzik:

"Nem hagyjuk, hogy az evilág fiai okosabbaknak bizonyuljanak nálunk, akik Isten jósága által a világosság fiai vagyunk".