Dányi krónika

Magyarország olyan ország, amelyet körbe-körbe magyarok lakta települések vesznek körül, melyek valamikor a magyar haza szerve részét alkották.
Még csak most jöttünk haza Csíksomlyóról de máris honvágyat érzünk iránta, a székelyföld iránt.

Kevéssé látogatott terület Kárpátalja. Méltatlanul kevéssé.

Az elmúlt hétvégén 2016. május 21-én ismételten elindultunk Dányból a Máriabesnyői Kegytemplomba, hogy hálát adjunk a Szűzanyának.
A Szentháromság vasárnapi zarándoklat a dányiak fogadalmi búcsújárása valószínűleg 1863-tól. A néphit szerint az akkori természeti csapással felérő jégeső emlékére zarándokolunk el gyalogosan a Máriabesnyői Kegytemplomba, hogy hálát adjunk a Szűzanyának mindenért: a békességért, szeretetért, egészségért, családjainkért, az évi termésért, településünk fejlődéséért.
Az elmúlt hétvégén közel negyvenen indultunk útra gyalogosan, hogy folytassuk elődeink fogadalmát.
Kérem kedves Olvasóimat, tekintsék meg a zarándoklat képeit:

Népfőiskolai programunk májusi képzésén előadást tart Dr Gémesi György az 50 éves Gödöllőnek immáron 26-ik éve hivatalban lévő polgármestere.

Nem kétséges, hogy határon túli -akár Erdálybe is- látogatásunk egyik fő szempontja a magyar-magyar találkozó. Jelesül, mindazoknak a történelmi, irodalmi, néprajzi és gasztronómiai értékeknek a keresése, mellyel erősítjük a nemzettudatot, bővítjük a hazáról szerzett ismereteinket, erőt gyűjtünk a küzdelmeinkhez és kiterjesztjük erőnket mások segítésére is.

A dányi zarándokok között volt Lovas Bálint, aki a nagyapja, Gódor Laló által sokszor megtett utat járta végig, ezzel is emlékezve rá. Felvételeket készített az útról, videókat állított össze, melyet az alábbi módon tekinthetünk meg.

A képek az alábbi cím beírásával láthatók:

https://www.dropbox.com/sh/00tuukw6l4rqe7g/AAAG5FdqN7DtH9IVefJQ7Rnna?dl=0

Ha van prológus, akkor van epilógus is. A prológust, a kezdést megírtám a zarándokút előtt, most úgy gondolom -így illik- meg kell írni a befejezést is.

Kényszerlemondások miatt most negyvenen mentünk Csíksomlyóra. A távolmaradottak mind rendes emberek közbejött okok miatt nem jöhettek velünk.

Akkor, ha majd szombaton nézni tetszenek a Csíksomlyói búcsú szabad ég alatti mise közvetítését, bizonyosan elhangzik egy fontos momentum.
A búcsú kezdetének idejéről megemlítik minden bizonnyal, hogy a papi kar előtt a Gyergyóalfalvi hívek közössége megy és őket illeti az első hely a nyeregben, közvetlenül a hármas halom oltár előtti részen. Miért ez a kiváltságos helyzet?

Az első gondolatom, -nagy lelkesedésemben- az volt, hogy közzé teszem élményemet, ha örülök, mások is örülhetnek, ha bánkódom, másoknak is van oka erre. Ha szigoruan tárgyszerűen írom le élményemet, -kit érdekel. Ha szenvedélyesen, akkor túlzásokba eshetem. Ha jó szándékkal írom, mások félre is érthetik. Haragból írom, felindultságomban a látottakról, iagzságtalan leszek.

..így kezdődik egy közkedvelt nóta, "mához egy hétre már nem leszek itt, elvisz a gyorsvonat engemet is", énekelték a laktanyába vonuló falusi legények.

A méltán híres Gödöllő székhelyű Teleki Egyesület /elnöke Dr Fábri Mihály tanár/ Chestohowaba és Wadowicébe /Szent II János Pál szülőhelye/ szervez zarándokutat május 26 és 29 közötti időben, tehát 3 éjszaka kényelmes szobákban, reggelivel, vacsorával.
Az útra korábban jelentkezők közül 4 - 5 elmarad betegség és egyéb ok miatt, ezért szívesen látnak helyükben dányiakat.

Április utolsó napján, szombaton a bio-termesztésről beszélt hallgatói előtt, Molnárné Tóth Mária galgahévízi őstermelő a helyi népfőiskola rendezvényén.

Szentmisék:

Május 1. Vasárnap

7.00 Gódor József, két fia, Csepeli Lajos 1. évf., neje Sződi Mária, Sződi Albert, neje Csepeli Borbála, lányuk Erzsébet, Gódor Lajos, neje Lázár Erzsébet.
11:00 Csepeli István, szülei Csepeli István, Tóth Mária, Nagy János, Szekeres Mária, fiuk János és Lányuk Terézia, összes elhunyt hozzátartozók.
18:00 Baglyas István, szülei: Baglyas János, felesége Fekete Margit, testvérek, nagyszülők, és Baglyas Mária

Április 22-én tartotta közgyőlésen elnököt választott a Magyar Népfőiskolai Társaság, habil. Dr Szigeti Tóth János intézetvezető főiskolai tanár személyében.

A felügyelő bizottság elnöke Harasztosi Sándor lett, a bihar népfőiskola küldötte, az etikai bizottságot pedig Thurócziné Dr Veszteg Rozália vezeti, aki a Szolnoki népfőiskolát képviselte.

Meghívó április 30-ra

Úgy gondoltuk a programunk összeállításakor, hogy áprilisban a biogazdálkodásról szóljon az összejövetelünk témája.

Április utolsó szombatján,azaz 30-án, délután 6 órai kezdettel az ifjúsági házban a biogazdálkodásról mondja el tapasztalatait Molnárné Tóth Mária galgahévízi őstermelő. Érdemes meghallgatni őt, tanulságos amit mondani fog. Egyrészt szakmai ismerete és gyakorlata miatt, másrészt az egyéni indítékok miatt, amire sokszor saját sorsunkra ismerhetünk.

/Katt a nagyobb képért!/

Ez egy rendhagyó írás lesz. Gyors elhatározással született, mint minden, amikor az embert meglepetés éri.
Mert ide a "civilségről" szántam egy rövid összefoglalót írni, de ez az írás most nem jelenik meg hanem helyette A Tanítóról szóló.

Alig egy-két órája kaptam egy kicsi könyvet. Olyasmi nagyságú mint K GY atya verseiről kiadott könyv.

A címlapon egy fénykép és a könyv címe: A PÉLDA.

Szentmisék:

Április 19. Kedd

18.00 Ivicsics Imre, neje Gódor Margit, fiuk Imre, az Ivicsics és a Gódor nagyszülők, Bíró Róbert, neje Sápi Mária, fiuk Bertalan, Szabó Lajos, neje Gódor Mária, élő és elhunyt hozzátartozókért.
Palatinus Árpádné Gódor Julianna, ma temettük.

Április 21. Csütörtök

/Katt a nagyobb képért!/

Így szól egy latin mondás: Nomen est omen. Arra az esetre mondják ezt, amikor valaki /valami/ nevében viseli foglalkozását, szakmáját, rá legjellemzőbben vonatkozó tulajdonságát. Pédául szolgáljon: Kovács János kovács mester.

Sebestyén nevét viseli a mi népfőiskolának nevezett civil csoportunk és tudjuk, hogy bennünket ez a név kötelez.