Szél fújta levél

Sarkig tárult a kiskapu mikor Bálint, kilenc évének minden energiájával szinte berobbant az udvarba.
Akác, a fekete keverék fajta puli nem kisebb gyorsasággal rohant a hazatérő gyerek felé. Találkoztak.
Bálint lehajolt a kis kutyához, szokása szerint átkarolta a kutya nyakát és így álltak-ültek néhány másodpercig.
A fekete gombóc kiszabadította magát kis gazdájának öleléséből -mit egyéb esetekben percekig élvezett- és az udvar közepe felé szaladt, majd gyors mozdulattal megállt és nézett visszafelé a kapu irányába. Hűséges szemében látszott: mondani szeretne valamit.

A gyerek és a kutya kapcsolatát csak kettőjük számára megoldható kód-rendszer jellemezi, így mondta is Bálint: találtál nekem valamit Akác?

A jószág (= jó-ság) mellett, a kutya mellső lábainál egy levél feküdt a locsolás ellenére is kókadozó fűszálak között.

Apa! Apa! - kiáltott apjának a gyerek, nézd az Akác talált egy levelet az udvarunkban. Nem is nekünk szól -hadarta izgatottan- látom, hogy a papa neve van rajta.

Így került rövid úton hozzám egy levél, mely a közepes borítékba csomagolt kis boríték tartalma volt.

A géppel írott szöveg betűtipusán láttam, hogy már vagy évtizedek óta írt levélről van szó és a betűkihagyások arra engedtek következtetni, hogy a gépírást nem iskolában tanulta a levél szerzője, hanem miként én is szoktam (jó indulatú dilettáns módjára) két újjal lett pötyögtetve, mint én még most is teszem a klaviatúrán.

Jól sejtettem. A levél 1971-ben íródott, május 8-án Sárospatakon.

Ennek a levélnek a másolatát küldte el nekem András, mert a címzettje ő volt, immár ötvenhárom évvel ezelőtt.

Ki ő, a rejtélyes feladó, a levélmásolatot 2024 agusztusában elküldő ember.

Kiderül rövidesen.

A levél arról szól, hogy Andrást egy ünnepi ebédre hívta a levél írója még csak nem is a saját nevében, hanem idézem: "Főhatóságunk, közelebbről püspökünk nevében".

András -mondjuk meg most már ki is ő közelebbről- aki közös étkezési asztalhoz ül egy egyházi főhatósággal, 1971-ben.

Legyen most elég annyi .mert a levélboríték feladójából több nem derül ki, mint a teljes neve: Szabó András.

A meghívót kibocsátó személy, akinek felhatalmazása volt Andrást meghívni egy ünnepségre, majd azt követő ebédre, sőt! sőt! az ebédet követő idézem: "az ebédet követő feketére, ez utóbbi már otthonunkban lenne". (idézet bezárva).

A meghívót Ujszászy Kálmán teológus professzor írta.

Mik az előzmények? Mi a meghívás oka? És célja?

Ezt szintén a levélből idézem, bár felhatalmazást erre nem kaptam senkitől, de mindez olyan emberi, baráti, sőt még ennél is több, történelmi esemény, amellyel mind a mi községünk, mind Szabó András büszkélkedhet. Jogosan!

Azt írja ugyanis Ujszászy Kálmán a Sárospataki Református Kollégium tanára, hogy "Hálás vagyok hogy munkája és munkatársainak a munkája benne van abban, hogy könyvtártermünk mai formája gyönyörködtetheti a látogatókat".

Szabó András Dány község gyermeke. A Rákóczi utcai Szabó Sándor bácsi négy gyermeke közül az egyik, a legfiatalabb.

Hogy miért küldte el nekem a levél másolatát, amit több mint fél évszázaddal ezelőtt kapott, az Andrásnak abból a végtelen szeretetéből és a szülőfalu iránti ma is olthatatlan tiszteletéből fakad, ami egész életét jellemezte.

Tudta ugyanis, hogy Ujszászy Kálmán számomra is egy kedves és meghatározó ember volt, így a közös, Andrással való ismeretségünk és barátágunk találkozott egy nagyszerű emberben, Ujszászy Kálmán személyében. Ez a testvériességnek egy olyan foka, ami talán talán? arra a nemzedékre jellemző (arra biztosan) amely nemzedék, sőt nemzedékek a második világháború idején látták meg a napvilágot.

Most (hangsúlyozom, hogy most) ezt csak két dologgal támasztom alá. Később talán több okkal és indokkal is.

András két évvel idősebb nálam. Ugyanabban az általános iskolában járt, mint korosztályának minden tagja, beleértve az idősebbeket is a fiatalabbakat is.

Elsőként az iskoláról szólok.

Akkor, a dányi iskolában nagyon jó pedagógusok tanítottak. (A téma miatt szűkítem le arra a néhány évre, amikor András végezte az általános iskolát Dányban és nem szólok a későbbi nemzedékekről, így tessék ezt venni).

Néhány pedagógust említek abból az időből.

Barati József, aki országos hírű politikus volt.
Dr Helméczy Mátyás, később 1956 miatt börtönbe került, elhelyezték az iskolánkból.
Lakó László, az országos sakk szakszövetség főtitkára
Dr Kálmán Attila ötvenhatos forradalmár, országgyűlési képviselő lett, az oktatási tárca politikai államtitkára, a Pápai és később a Tatai Református Gimnáziumok igazgatója
Bereczky László később gimnáziumi igazgató
Magó Júlia szerzetes apáca Filoména nővér
Kovács István helyi születésű tanító-kántor, később igazgató
Dr Mogyorós István tanár, később iskolaigazgató

Nem sorolom a többit, ők voltak a legnevesebb tanárok, akik a dányi gyermekek oktatását-nevelését oly magas színvonalon végezték.

András és korosztálya jó pedagógusok, sőt tudós tanárok és a szakmai, a társadalmi élet legkiválóbb emberitől kaptak mintát, életpéldát.

A másik amit említenem kell, az a dányi családok életéhez és életmintájához kötődik.

A paraszti társadalom, a parasztság volt a nemzet erejének legkiválóbb és leghasznosabb képviselője. Maga a magyar paraszt, életvitelével, világnézetével, hazaszeretetével és igaz, naponta megvallott és gyakorolt hitével olyan közvetítő erő volt a gyermekek világa felé, amelynek tisztasága és őszintesége nem is mással, mint magával az imádsággal vetekedett.

András kiérdemelt meghívása egy olyan komplex nevelési közeg működésének eredménye, amely egyrészt az iskola (és tanárai) másrészt a szülői ház magasszintű erkölcséből adódóan, nem is lehetett más, mint kiválóság , mint emberi nagyság és tisztesség, melyet Ujszászy professor a meghívásban foglalt néhány mondattal szépen kifejez.

Olyan megható, magasztos András felém és a falu, a szülőfalu felé tanúsított gesztusa a személyes tárgyú levelének elküldése, hogy fel kell hívnom a figyelmet egy korosztálynak, a háború alatt születő gyermekeknek az ország- és nemzetépítő tevékenységére, mely történelmi tetteiben vetekszik minden más korosztály nemzetvédő és építő harcával, beleértve a piros betűs ünneppé lett eseményeket is.

A legkevesebb, hogy ez az írás folytatást kíván.