2008-Szja-változások: nyugdíj, adómentesség, ingatlan-értékesítés

Összefoglaltuk a személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásokat adójóváírásról, öngondoskodásról, minimálbérről, adómentes támogatásokról, ingatlan-értékesítésről. Milyen változásokat veszélyes figyelmen kívül hagyni, és milyen előnyökre tehet szert munkáltató és munkavállaló?

Az adótábla 18 százalékkal adózó sávhatára változatlanul 1 700 ezer forint, ám az adójóváírás rendszerének átalakulásával a bérjövedelmek tényleges adóterhelése eltér az előző évitől. A kiegészítő adójóváírás megszűnt, adójóváírásként pedig továbbra is a jövedelem 18 százaléka érvényesíthető – maximálisan havonta 11 340 Ft – évi 1 250 000 forintos jövedelemig. Amennyiben a jövedelem ennél magasabb, de nem haladja meg a 2 762 000 forintot, a felettes rész 9 százalékával csökken az adójóváírás.

Az adókedvezmények köre a korábbi szigorítások után jelentősen nem módosult. Az őstermelői jövedelem kedvezménye – maximum 100 ezer forint – viszont csekély összegű (de minimális) támogatásnak minősül 2008-tól.

A 2007. évi CXVII. foglalkoztatói nyugdíjtörvény előírásaihoz kapcsolódva új lehetőségként jelenik meg a foglalkoztatói nyugdíj kedvezménye. Az összevont adóalap csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg 30 százalékával, amennyiben a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 3,4 millió forintot. A kedvezmény összege beleszámít a 100 ezer forintos éves „kedvezménykeretbe”. Amennyiben a munkáltató a havi minimálbér 50 százalékát meghaladóan fizet be a pénztárba, az összeg a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelméhez adódik, ha ennél alacsonyabb összeget írna, az adómentes juttatásnak minősül. Adómentes a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás is.

Az önkéntes egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba történő együttes munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 30 százaléka lehet (korábban 20 százalék). Bővült az egészségszámlákon felhalmozódott fedezet egészségbiztosítási célú adómentes felhasználhatósága is.

A minimálbér 2008-tól 69 ezer forint, így számos – ennek összegéhez kötött – juttatás adómentes része is növekedik. Például a munkáltató a munkavállalójának, továbbá a vele közös háztartásban élő valamennyi közeli hozzátartozójának személyenként és évente akár 20 700 forint össznévértékű természetbeni juttatást adhat adómentesen (mert a legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér tíz százalékát meg nem haladó rész adómentes).

A családi pótlékra jogosult szülő vagy vele közös háztartásban élő házastársa részére adott adómentes iskolakezdési támogatás összege 700 forinttal lehet több gyermekenként, ettől az évtől azonban ez is a minimálbérhez kapcsolódik, annak 30 százaléka, vagyis jelenleg 20 700 forint (a törvényben felsorolt javakról szóló, a kifizető nevére kiállított számla ellenében vagy utalvány formájában adható). A munkahelyi közétkeztetés havi adómentes értékhatára 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalványé havi 5 ezer forintról 6 ezer forintra nőtt.

Az ingatlan-értékesítéshez kapcsolódó adózási szabályok is jelentősen módosultak. Ebben az évben már csak a 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlan-átruházásból származó jövedelem után lehet – maximum az értékesítést követő 60 hónapon belül – a lakásszerzési kedvezményt a korábbi szabályoknak megfelelően érvényesíteni. 2008-as értékesítés esetén az eladásból származó jövedelmet kizárólag azzal az összeggel lehet csökkenteni, amelyet a magánszemély az átruházást követő két évben saját maga, vagy közeli hozzátartozója részére idősek vagy fogyatékos személyek otthonában visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélkül férőhely vásárlására fordít az EGT (az EU-nál nagyobb taglétszámú Európai Gazdasági Társulás) bármely tagállamában.

Ezzel egyidejűleg a korábbi 15 évről 5 évre csökken a lakás, lakóház, illetve ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. A nem lakás célú ingatlanok esetében az adóköteles időszak változatlan.

Az egyéni vállalkozókat érintő legfontosabb változások

A 2006 júliusi törvénymódosítás alapján 2007-re az egyéni vállalkozók az úgynevezett elvárt jövedelem alapján fizették volna adójukat, ha számított adóalapjuk ennél kisebb. A 2007 júliusától érvényes szabályozás szerint amennyiben a vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbözete nem éri el az eladott áruk és közvetített szolgáltatások együttes értékével csökkentett bevétel 2 százalékát (vagyis a 2006-os törvényben meghatározott jövedelemminimumot), akkor eldöntheti, hogy az „elvárt jövedelmet” tekinti adóalapnak, vagy az adóbevallásában kiegészítő nyilatkozatot tesz.

Az egyéni vállalkozó az előző évi értékhatár tízszeresére, azaz 50 millió forintra állapíthatja meg az adóját 10 százalékkal az általános 16 százalék helyett, az érvényesítés feltételei viszont szigorodtak. Az alacsonyabb kulccsal adózó adóalap 6 százaléka az erről szóló adóbevallás benyújtásának adóévében minimális támogatásnak minősül – kivéve, ha az adómegtakarítást beruházásra vagy beruházásra felvett hitel törlesztésére fordítja. A 6 százaléknyi adómegtakarítást az egyéni vállalkozó köteles a belföldi bankszámláján a bevallás évében lekötni, s csak a törvény által előírt módon használhatja fel, ellenkező esetben az adókülönbözetet késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie.

Hibalehetőségek, problémák

A magáncélú telefonhasználat szabályai ismét változtak: ha ez a hivatali célú használattól nem különíthető el, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát kell magáncélúnak tekinteni. Abban az esetben, ha a telefonszolgáltató biztosítja a cégtelefon ingyenes használatát, a magáncélú használat piaci értéke vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százaléka minősül magáncélú használatnak. A tételes elkülönítés lehetősége ugyanakkor továbbra is megvan.

Nem minősül természetbeni juttatásnak a hitelintézeti törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, valamint az úgynevezett „bármire felhasználható” utalvány értéke.

Az ingatlaneladásból származó jövedelemadózás szabályainak módosulása miatt rendkívül fontos annak a változatlan szabálynak a kiemelése, hogy az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést a Földhivatalhoz benyújtották (60.§/1/). Ha ez 2008-ban történik, az értékesítésből származó jövedelmet a magánszemély nem csökkentheti új lakása vételárával még akkor sem, ha a régi ingatlanának értékesítéséről szóló szerződéskötés dátuma 2007, függetlenül a vételár kiegyenlítésének napjától. A fizetendő adót (a felhasználás körülményire tekintettel) az adóhatóság a magánszemély jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek figyelembevételével méltányosságból, kérelemre elengedheti, illetve mérsékelheti ugyan, ám mivel az új előírás küszöbértéket nem tartalmaz, erre vonatkozó adóhatósági gyakorlat pedig az év elején még nem áll rendelkezésre, az elbírálásról szóló határozat tartalma meglehetősen kétséges.

A tőkejövedelmekhez kapcsolódó változásokra is figyelemmel kell lenni. Ilyen például, hogy 2008-tól a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmet nem ügyletenként kell kiszámítani, hanem az adóévben elszámolt összes ügyleti nyereség és veszteség különbözete lesz az adóalap. A csereügyletekből származó jövedelem – a korábbi egyéb jövedelemként való beszámítás helyett – szintén tőkejövedelemnek minősül.

Tippek, ötletek

A munkáltatók és munkavállalók számára is hordoz előnyöket, ha adómentesen adható juttatásokkal egészítik ki a bérjövedelmeket.

2006-tól az adóköteles béren kívüli munkahelyi juttatások együttes értékének 400 000 forintot meg nem haladó része adómentes, az ezen felüli részt 2007-től 54 százalék adó, valamint „természetesen” társadalombiztosítási járulék is terheli. A 2008-ra vonatkozó törvényi változások azonban számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy az adómentesen adható juttatások körét egyre szélesebb körben alkalmazzák, ezzel is növelve munkavállalóik lojalitását (és csökkentve az adóelkerülésre törekvéssel járó „fekete-szürke” megoldások kockázatát, valamint az inflációs hatást).

A már említett formákon (nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztárba történő befizetés, étkezési juttatás, iskolakezdési támogatás) túl továbbra is lehetőség van például az internethasználat díjának átvállalására, számítógép-juttatás vagy utazási bérlet vásárlására.

Ambrus Attiláné
NYME-KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet