Itt vagyTartalom / Senki se fizessen a bankoknak – A haza nem eladó! (videó)
Senki se fizessen a bankoknak – A haza nem eladó! (videó)
Kérjük olvassa el a cikket és nézze meg a videót, majd ossza meg, mert 3-4 millió magyar embert közvetlenül érint!!!
Ne fizessenek azok a devizahitelesek, akik nem kaptak devizát készhez, mikor a hitelüket folyósították.
http://hir.ma/belfold/devizahitel-ugyek/senki-se-fizessen-a-bankoknak-a-...
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Cimkék
/ John Christensen nemzetközi közgazdász tanulmánya/
1./
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét
menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba.
Most akkor ezt forintosítjuk, hogy a nagyságrend még jobban látszódjon: 48, 000,
000, 000, 000, azaz 48 ezer milliárd forintot!!! (200 forintos dollár árfolyamon)
(John Christensen, a Tax Justice Network igazgatója. Közgazdász, korábban
offshore bankár volt.)
Sajnos hazánk ezzel az eredménnyel a világon a 12. helyen áll a kirabolt országok
között.
Sokkal korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és
Kazahsztánt is megelőzzük, ezt egy nemzetközi jelentés állítja.
2./
John Christensen a Hetek című újságnak ma elmondta, hogy példátlan, hogy egy
ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy,
hogy abból semmiféle bevétele nem származik. A megdöbbentő adatok arra utalnak,
hogy az elmúlt 30 év sorozatos külföldi hitelfelvételei és megszorításai jórészt
értelmetlenül történtek.
Offshore számlákon az államadósság duplája! Ez az államadósság két és
félszerese!!!
3./
Többéves kutatás után a héten jelent meg az első átfogó világjelentés az
adóparadicsomokba menekített magánvagyonokról. Az igazságos adózásért küzdő,
vezető közgazdászokból
és bankszakemberekből álló Tax Justice Network civil szervezet azt állítja, hogy
2010 végén legalább 21 ezer milliárd dollár értékű magánvagyon rejtőzött offshore
számlákon.
Ez az összeg - ami csak a pénzeszközöket vette számba, és nem tartalmazza az
offshore ingatlanokat, jachtokat és céges tulajdont - megegyezik az Egyesült Államok
és Japán
együttes éves nemzeti össztermékével (GDP).
4./
"Az adóparadicsomok száma a gazdasági válság óta folyamatosan növekszik,
csakúgy mint az ide menekített vagyonok mértéke" - mondta a Heteknek a Tax
Justice Network igazgatója,
John Christensen. Jelenleg 73 ilyen állam és önálló adójogi státussal rendelkező
tartomány van, amelyek a nulla összegű vagy minimális adókulcsok mellett
titoktartást - beazonosíthatatlan tulajdonú,
anonim számlákat, alapítványokat és cégeket - kínálnak a külföldiek számára.
"Az adóparadicsomokba nem azért viszik a vagyonokat, hogy ott kedvezőbb
feltételek mellett forgassák a tőkét. A legtöbb ilyen helyre a milliárdosok be sem
teszik a lábukat,
nem költenek és nem
termelnek itt, egyszerűen csak odaviszik a pénzüket, hogy teljesen kivonják az
országuk adózása alól" - állítja Christensen.
Az offshore ára (The Price of Offshore) című kutatás során a világ legnagyobb
adatbázisainak, a nemzetközi szervezetek jelentéseinek és az egyes országok
költségvetési összesítéseinek
2/3
felhasználásával a kutatók azt állapították meg, hogy a világgazdaság "fekete
lyukaiban" több pénz tűnt el adómentesen az elmúlt években, mint amennyit a
kormányok megpróbáltak -
az adófizetők pénzéből - a válságkezelésre biztosítani.
"Ezek a pénzek nem vesznek részt az értékteremtésben, nem teremtenek
munkahelyeket, legfeljebb a spekulatív tőkepiacokon jelennek meg" - állítja
Christensen, aki elmondta:
a legnagyobb offshore vagyonokat nem ismeretlen "no name" bankok, hanem a világ
top pénzintézetei kezelik.
5./
A pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal
növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket.
Ez a privátbanki prémium szolgáltatás a legjövedelmezőbb banki üzletág, ennek
ellenére a bankok egy része állami mentőövet igényelt.
"A szuper bankokon belül is kiemelkedik három pénzintézet - a svájci UBS, a szintén
svájci Credit Suisse és az amerikai Goldman Sachs -, amelyek a világelit kedvenc
bankjai.
Ezek mind prémium szolgáltatást nyújtanak és kiterjedt hálózattal rendelkeznek a
népszerű adóparadicsomokban."
6./
A Tax Justice Network adatai szerint Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez
képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az
offshore jelenség miatt.
242 milliárd dollár magántőke - a teljes magyar államadósság két és félszerese -
került offshore számlára. Az összeg abszolút mértékben is hatalmas: ezzel a
világranglista 12. helyét foglaljuk el.
Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági
világhatalmak és néhány olajország. A sokat szidott európai válságállamok - például
Görögország -
nincsenek az első húszban sem. Tekintve, hogy a kommunizmus alatt nem léteztek
jelentős magánvagyonok, ezért megkockáztatható az állítás, hogy a 242 milliárd
dollárnyi offshore pénz nagy része
a privatizáció során került magánkézbe. Az ország ezzel kétszeresen is pórul járt: a
gyakran érték alatt dobra vert állami javak nem is maradtak az országban, hanem
adómentesen külföldön fialtak tovább.
Magyarországnak maradt a folyamatos eladósodás, hitelfelvételek és megszorítások
ördögi köre - kormányzatoktól függetlenül.!!!!
Ráadásul a magyar offshore milliárdosok közül még Berezovszkijok és Abramovicsok
sem kerültek ki.
Pedig a külföldi milliárdosokat sorozatban termelő Oroszországból is csak alig több
mint háromszor annyi pénzt sikerült külföldre juttatni, mint Magyarországról.
7./
Ráadásul Magyarországnak nem volt olyan vezetője sem, mint Vlagyimir Putyin, aki -
vitatható módszerekkel, de - hazahozatta az offshore paradicsomokba síbolt
vagyonok jelentős részét.
Ebből a szempontból új megvilágításba kerülhet a magyar adósságválság: valóban
nem lett volna szükség IMF-re és uniós mentőövre - de Bokros-, Gyurcsánycsomagra
sem -,
ha a politikai elit az elmúlt 20-25 évben hatékonyan fellép az országkárosító
jelenséggel szemben.
3/3
8./
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket
is.
"A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának
mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember - 91 ezer fő - kezében
van.
Ők azok, akiknek egyenként 30 millió (ez a szövegkörnyezet alapján valószínűleg
elírás, és 30 milliárd lehet a helyes összeg - NIF szerk. megj.) dollárt meghaladó
vagyonuk van.
Utánuk következnek az 1-30 milliárd dollár közötti vagyonnal rendelkezők (9,3
millióan), akik a világ magánvagyonának további 51 százalékát birtokolják.
Ez a maroknyi elit - amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki - négyszer
annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember
- a világ lakosságának 99,86 százaléka -, akik nem dollármilliomosok.
9./
Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka)
offshore számlákon van. A számok azt mutatják, hogy az Occupy-mozgalom híres
jelszava -
"mi vagyunk a 99 százalék, ők az 1 százalék" - inkább alulbecsülte a valóságot. A
hangzatos ígéretek ellenére ezen a téren nagyon gyenge a nemzetközi felügyelet.
Hiába ígért például a G20-csoport hathatós összefogást, a gyakorlatban nem sok
történt. Ezért az egyes országok - például a német adóhatóság - megpróbálnak a
feketepiacon
hozzájutni bizalmas adatokhoz a külföldre menekített vagyonokról.
"Ez a globalizáció gyenge pontja - mondja Christensen. - Felszabadítottuk a globális
tőkemozgásokat, de nem szerveztük meg az együttműködést az országok között,
hogy a pénz ne tűnhessen el az adóparadicsomokba. Ezért azt javasoljuk, hogy a
világ valamennyi országának részvételével jöjjön létre egy globális adózási
egyezmény.
Ez automatikus információcserét biztosítana az adóhatóságok között. Csak azok a
bankok működhetnének, amelyek alávetik magukat az offshore információk
átadásának,
beleértve az offshore cégek, részvénytársaságok és alapítványok valódi
tulajdonosainak adatait is."A szakember elismeri, hogy ez nem fog egyik évről a
másikra megtörténni,
de - mint mondja - az adómentes vagyonokból származó jövedelem megadóztatása
olyan jövedelmet szabadíthat fel, ami megoldást jelentene például az európai
adósságválság
megoldására vagy számos ínségben élő ország valódi megmentésére.
10./
A kérdés, hogy ki és kik voltak a felelősek hazánkban ebben a rablássorozatban?
Miért nem vonnak senkit felelősségre? Ha valaki egy szalámit lop a boltból, azt egy
életre megbélyegzik, aki milliárd dollárokat lop el az pedig az elithez tartozik.
Ez valójában költői kérdés, hiszen tudjuk, "holló a hollónak nem vájja ki a szemét!" (A
szemét!)