Itt vagyTartalom / Advent
Advent
Kép
A négy gyertya
A remény hal meg utoljára...
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy
gyertya.
Annyira nagy volt körülöttük a csend, hogy tisztán lehetett hallani amint beszélgetnek.
Azt mondta az első:
- Én vagyok a béke. De az emberek nem képesek életben tartani.
Azt hiszem el fogok aludni...
Néhány pillanat múlva már csak egy füstölgö kanóc
emlékeztetett a hajdanán fényesen tündöklö lángra.
Azt mondta a második:
- Én vagyok a hit. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak, nincs értelme tovább égnem...
A következö pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.
Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
- Én a szeretet vagyok! Nincs már erőm tovább égni.
Az emberek nem törödnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám...
Ezzel ki is aludt.
Hirtelen belépett egy gyerek és mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott:
- De hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! Elkeseredésében sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
- Ne félj amíg nekem van lángom meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a REMÉNY !!!
A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával életre keltette vele a többit.
(Govinda-tól)
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Érezzük már az év vége közeledtét. Még egy utolsó hajrá a munkában, iskolában, egyetemen, eddig el nem rendezett számlák, kötező befizetések egyenlítése, már-már a nagytakarítás, bevásárlás, ünnepi menü tervezgetése, ajándékötletek, karácsonyfa díszek beszerzése. Az interneten dekorációs ötleteket gyűjtögetünk, a facebookon vicces képeket osztunk meg az idei karácsonyról. Még csak halkan, halványan, de a napok múltával egyre gyakrabban hagyja el a szó a szánkat: karácsony. Lassan készülődünk.
De a nagy ünnep előtt vajon az Adventet megéljük-e? Szentelünk-e rá egy kis időt? Megállunk-e egy pillanatra?
Az Adventet magát, a várakozással szoktuk azonosítani, várakozás a Megváltó eljövetelére. Ilyenkor otthonainkban is igényesen elkészített adventi koszorúkat helyezünk el. Meggyújtjuk sorra a kis gyertyákat, gyönyörködünk fényükben. Vasárnaponként a szentmisén meghallgatjuk az Adventhez kapcsolódó szép gondolatokat, átvesszük kicsit azt az egyedi hangulatot.
De eljutnak-e ezek a gondolatok a szívünkig? A formalitáson túl, magunkba tekintünk-e egy pillanatra?
Az Advent időszaka jó alkalom lehet arra, hogy kicsit figyeljünk befele. Esténként a hangos tv, laptop helyett teremtsünk alkalmat az egyedüllétre is. Nem kell minden nap. Csak négy vasárnap este, amikor meggyújtod a gyertyát a koszorún, de az legyen őszinte. Legyél egy kicsit egyedül önmagaddal, hallgasd a szíved mit súg neked, hangolódj rá a várakozásra. És ne a fénylő karácsonyfát, a tömérdek ajándékot, a sok finomságot várd. Inkább azt, ami ezek mögött van. Keresd a belső értékeket. Diszítsd ünneplőbe a lelked. Méltón várd Jézust. Tedd ezt önmagadért. Tudj őszintén mosolyogni. Örülj kicsit a csendnek, a gyertyafény egyszerűségének és tisztaságának.
Számomra az idei Advent mottója: „néha állj meg egy pillanatra, különben semmi nem fog utolérni, ami értékes az életben”.
A Te idei advented mottója mi lenne?