A dányi templom rövid története 1725-napjainkig

A múlt eseményeit szeretném röviden ismertetni azok számára,akik érdeklődnek a helyi egyház élete után.

1725-ben Stahrenberg Tamás dányi földesúr építette a kő és téglatemplomot, ugyanebben az évben megajándékozta egy hatalmas méretű Szent Jakab oltárképpel és a mellékoltárt Szent Anna asszonyt a kis Máriával ábrázoló oltárképpel. A Szent Jakab oltárkép és a Szent Anna kép ma is látható a jelenlegi dányi templomban. A mai templomdombon építette fel/akkor ez még a falun kívüli rész volt/ Stahrenberg az 1673-ban a nép által épített fatemplom utódaként a török után első kőtemplomát kisszerű formában, torony nélkül.
A Stahrenberg építette templom a dányi nép számbeli gyarapodásával néhány évtized alatt szűknek bizonyult.
Kovaltsik János akkori dányi plébános az írja, hogy a templom 1766-ban megbővítve és megújítva lett részint a templom költségén, részint pedig, sőt legnagyobb részt /4000 forintot pengő pénznemben viselve/Grassalkovich Antal által.
Ez a kibővített templom 1903.február 13-ig szolgált istentisztelet helyéül.
E templom 34 m hosszú és 10 m széles volt, kőből és téglából építve.
Mivel az előfal leomlott, így a hatóságok bezáratják a templomot és öt éven keresztül a Pesti úti iskola épülete szolgált imaházul.
A mai neogót stílusú templomunk építését Darányi Igáncz földművelésügyi miniszter rendeli el, mint a kegyúr képviselője. A tervet Jánosházy László miniszteri mérnök készíti. Lizits Károly az építési vállalkozó.
1908. szeptember 13-án volt az alapkőletétel. Építési költsége 100 ezer korona volt. Ebben az összegben a hívek adnak 21 ezret az eladott egyházi földek árából, 6 ezret a kézi és igás napszám megváltásából ajánlottak fel, a többi költséget pedig a kegyúr viselte.
Trungel János kókai esperes-plébános áldotta meg 1909.szeptember 9-én.
A templom védőszentje Szent Jakab első vértanú apostol.
A templom történetéhez tartozik, hogy az I. világháborúban 1916 december 13-án 3 harangját viszik el 801kg-os összsúlyban, majd a II. világháború alatt a toronyban a németek tüzérségi megfigyelőt állítottak fel, aminek következtében a torony és a templom súlyosan megrongálódott. A károk kijavítása 1946-ban indult meg Semsey Zoltán plébánossága alatt Ludányi Kálmán akkori káplán ösztönzésével.

A templom tornyában jelenleg két harang lakik.
A Szent József lélekharangot /kb.80kg/ -másik két haranggal együtt - Nagy József dányi plébános öntette 1786-ban(!)-az évszám látható a harangon- tehát a Stahrenberg-Grassalkovich féle templomban is szolgált. A többi harang sorsáról egyenlőre nem tudunk semmit.
Nagy József plébánosról érdemes tudni, hogy bő 1 évet volt itt /1785.XI.23-1787.I.19/,és 1787-ben 36 éves korában itt halt meg és ide is temették. A hívek nagyon megszerethették,mert egy hatalmas kőkeresztet állítattak neki a dányi temetőben.
A Szűz Mária Szent Szíve nagyharangot/401kg/ Semsey Zoltán plébános öntette 1927-ben Szlezák László aranykoszorús mester budapesti műhelyében.
A templom üvegablakait és freskóit Csiby Mihály készítette és festette 1959-1963 között, helyi mesterek segítségével.
A 88 éves festőművészt 2009-ben, templomunk centenáriumának ünnepségére meghívtuk és tartott nekünk egy érdekes és szép előadást a régi időkről. A templom ékessége a Fadrusz-feszület, amit a községnek adományozott özv.Pásztor Jánosné 1966-ban. Erről a kereszt melletti fénykép is tanúskodik a templomban.
Idén a templom külső renoválása megtörtént,valamint kapott toronyórát is 100 év után.

Érdekességek

Kálvária
Először községünkben 1800 évben állítottak/Balaskó Ferenc pesti polgár és neje Bőhm Katalin/ Kálváriát fából, amit később felújítottak.
1834-ben a dühöngő vihar a Fölfeszítettnek keresztjét kitörte, ezt később kijavították, nemes Dóczy Pál 1871-ben kőből faragtatta ki a 3 keresztet 400 forintos értékben. 1960-as évek elején a Dóczy-féle Kálvária az idő áldozatává esett,1963. július 8-tól augusztus 3-ig Till Aranka hódmezővásárhelyi szobrászművésznő új Kálváriát készített a régi használható anyagának felhasználásával,a hívek közadakozásából. A helyet a Községi Tanács körülkerítette és parkosította./cukrászda mellett található/

id.Menyhárt György építette 1750-ben a Szent György-kápolnát (kókai útnál)1757-ben pedig állítatta a Kőkeresztet.(Ez lehet a Fő utcai Barokk-kereszt,illetve feltehetőleg itt állott a régi fatemplom is.)

Nepomoki Szent János szobrot 1772-ben(!!!) állítatta ifj.Menyhárt György,ez a közelmúltig látható is volt a Fő utcán, míg valakik(állítólag ismeretlenek)össze nem törték! A falu egyik ékessége közé tartozott!!!
A mai plébánia 1912-ben épült 36.000 korona költséggel.
(folyt. köv)