Farsang

Vízkereszttől - január 6-tól - egészen a negyvennapos böjt kezdetéig tart a a farsangi, báli szezon. A magyar farsang hagyományos tésztája a fánk, ismerkedjünk meg a történetével, receptjével.

A legenda szerint a fánk története Bécsben kezdődőtt.
Amikor egy Krapfen nevű pék meghalt, a felesége vette át a pékműhely vezetését. A pékség híres volt finom kenyeréről, a város végéből is elzarándokoltak az emberek, hogy megvegyék. Egyik nap a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók egyre türelmetlenebbek lettek, zúgolódtak, addig-addig, hogy a pékné kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, ami éppen a kezében volt, valakinek a fejéhez akart vágni. Mivel elvétette a célzást, nem találta el kiszemelt áldozatát, így a tészta a kályhán lévő lábasba pottyant, ebben a lábasban pedig zsír forrdogált.
A tészta a zsírban pár perc alatt aranysárgára sült, így a véletlennek köszönhetően megszületett az első fánk. A bécsiek azóta is Krapfennak hívják.

Egy másik forrás szerint a fánk francia eredetű édesség.
XVI. Lajos hitvese, Marie Antoinette királyné egy farsangi bál alkalmával megszökött a Tuileriákban rendezett álarcosbálról, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely a karneváli éjszakán az utcákon kavargott.
Az esti sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot, amit az nagy kosárból árult. A fánk rendkívül ízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár fánkot.
A karnevál elmúltával pedig a fánksütőt is berendeltette a palotába. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította és egy kicsit módosította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.
Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, ezért a mai napig fogyasztják. A legtöbb országban sütnek különféle fánkokat; a receptek a helyi szokásoknak és alapanyagoknak megfelelően módosultak.

Íme, az igazi farsangi fánk receptje

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 db tojássárgája, 10 dkg vaj, 1,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 5 dkg krisztálycukor, 4 dl olaj, 3 dkg porcukor, 30 dkg lekvár, csipet só.

A tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a krisztálycukrot és az elmorzsolt élesztőt. Néhány percig szobahőmérsékleten pihentetjük. Utána kevés lisztet teszünk hozzá (ez a kovász), és a tojássárgáját hagyjuk kissé felhabosodni. A többi lisztet előmelegítjük, majd a közepébe fészket képzünk.
Lassan hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt úgy, hogy először a tojássárgájával keveredjen el, majd fokozatosan nagyobb ívben, kevergetve beledolgozzuk a lisztet. Ha a tészta egyneművé vált, hozzáadjuk a sót és az olvasztott vajat. Erőteljes mozdulatokkal dagasztjuk, szinte pumpáljuk a kezünkkel. (Dagasztásra alkalmas robotgépben lassú fordulaton készíthetjük.) A tésztát addig dagasszuk, míg elválik az edény falától, és hólyagosodni nem kezd. Letakarjuk, és szobahőmérsékleten 30-40 percig kelesztjük. Huzatmentes hely biztosításával és a letakarással kedvező életefeltételeket biztosítunk a kelesztőgombák elszaporodásának, miáltal a tésztánk laza, könnyű lesz. Ha megkelt, meglisztezett gyúródeszkára borítjuk és óvatosan kb. 3-4 cm vastagságúra kihúzzuk. Lisztbe mártott pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd letakarva ismét 10 percig kelni hagyjuk. Vigyázzunk: a kiszaggatott fánk oldalsó peremét ne lisztezzük össze, sőt, kezünkkel se érintsük!
Mély serpenyőben vagy lapos lábosban felhevítjük az olajat, ügyelve, hogy se túlságosan forró, se túl hideg ne legyen (a hőmérséklet kb. 170 fokos). A fánkokat óvatosan forgatva a kezünkben, ujjunkkal egyik oldalukon középig benyomjuk, majd ezzel lefelé fordítva helyezzük az olajba. Mindkét oldalon aranybarnára sütjük, lecsurgatjuk. Porcukorral meghintve, kikevert lekvárral tálaljuk.

Fontosabb népszokások:
Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

farsangFarsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsang farka: farsang utolsó három napja. (naptár)

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos „esküvői szezon”, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).

Hamvazószerda: böjt első napja. (naptár)

Húshagyókedd: farsang utolsó napja. (naptár)

Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Köszöntők: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.

Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.

Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket. (naptár)

Farsang

Életben maradt farsang
farsang néphagyományA farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart. A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.

Farsang lényege
farsang - farsangi szokásokA középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fársángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)

Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.