Itt vagyTartalom / A tiszta víz a földön található egyik legértékesebb anyag
A tiszta víz a földön található egyik legértékesebb anyag
Ivóvíz
A tiszta víz a földön található egyik legértékesebb anyag. Azonban a manapság tapasztalható gondatlan bánásmód, a pazarlás, az ivóvízforrások megmérgezése világszerte veszélyezteti ezt az értékes erőforrást.
Több mint egymilliárd ember számára az egészséges és tiszta ivóvíz egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben hozzáférhető. Következésképp ők szegénységben, számtalan betegségtől szenvedve tengődnek.
Talajvíz – az ivóvíztartalék
Romániában, Szlovákiában - és részben Magyarországon is - az ivóvizet legnagyobb részt a talajvízből vagy forrásvízből nyerik. Csak egy nagyon kis mennyiség származik közvetlenül felszíni vizekből.
A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős mértékben csökken, az súlyos ivóvízhiányhoz vezethet.
A hiányt okozhatja az intenzív mezőgazdaságban, illetve bizonyos iparágakban – mint például a cellulóz- és papírgyártás, a bányászat és ércfeldolgozás – felhasznált óriási mennyiségű víz.
De a folyók és egyéb felszíni vizek szabályozása, a felszín bizonyos területeken - például beépítés által történő – vízzáróvá tétele szintén súlyos problémát jelenthet.
A legnagyobb szennyezők
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
A vegyipar kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar - amely a fehérítéshez klórt használ – komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.
Átlagos vízhasználat
Németországban körülbelül 130 liter ivóvizet használ el naponta egy ember - más európai országokkal összehasonlítva, ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok körülbelül 250 litert használnak el naponta.
Ám mindössze 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a WC öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz használnak.
Tippek kevesebb víz fogyasztásához
1. Gyűjtsd az esővizet kerted és virágaid öntözéséhez
2. Csak telepakolt mosó - illetve mosogatógéppel kezdj neki a mosáshoz/mosogatáshoz
3. Ha új gépeket vásárolsz, keress víztakarékos modelleket
4. Inkább zuhanyozz a teli kádban történő fürdőzés helyett, és a WC öblítésekor is próbálj meg vizet spórolni
5. Javítsd meg minél hamarabb az elromlott csapokat, WC tartályokat : egy csepegő csap kb. 17 liter vizet pazarol naponta, egy rossz WC kb. 40 litert.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
A borvíz a szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz erdélyi neve.[1]. A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz.[2] A forrás neve borkút. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet. Székelyföld gazdag borkutakban, aki tehette, borkútról hordta az ivóvizet. Különösen nyáron borhoz keverve itták. Régebben a borvíz fuvarozása jövedelmező vállalkozás volt. A borvíz neve a Felvidéken csevice, a Dunántúlon savanyúvíz.
Újabban turisztikai jelentősége is kezd lenni az erdélyi borvíznek. Második éve tartják meg a Kovászna megyei Aquariust, a borvíz ünnepét, 2007-ben Mikóújfaluban, 2008-ban Sugásfürdőn kerül sor a rendezvényre.[3] A sikeren felbuzdulva Hargita és Kovászna megye tervezi a „borvíz útja” megnyitását is.
Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete a népességrobbanás, a víz pocséklása és a szennyezések miatt.
1., Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért.
2., Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő ivóvize.
3., Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotban van, egyharmada (10,665 millió köbméter) felszín alatt található (talaj, folyó, mocsár) illetve a levegőben.
2007-ben a legnagyobb lelőhelyek Grönlandon, Alaszkában, Kanadában vannak.
A következő területeknek kevés ivóvízkészletük van: Bankok, Delphi, Florida, Szaúd-Arábia.