Itt vagyTartalom / A költészet napja-április 11. József Attila születésnapja
A költészet napja-április 11. József Attila születésnapja
Április 11. József Attila születésnapja. Ekkor tartjuk minden évben a magyar költészet napját. Ezen a napon országszerte előadásokat, versmondó versenyeket, felolvasásokat rendeznek a költő tiszteletére. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség csatlakozott a rendezvényekhez.
A költészet napja alkalmából emlékezzünk meg József Attiláról! József Attila hatodik gyermekként született 1905. április 11-én, ekkor azonban már csak két nénje élt. Apja elhagyta családját. A kisfiú Öcsödön nevelkedett egy parasztcsaládnál, de később visszatért Budapestre. Édesanyja meghalt, gyámja egyik nővérének, Jolánnak férje, Makai Ödön lett. Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. Kilencéves volt, mikor először öngyilkosságot kísérelt meg.
Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével megjelent első verseskötete (Szépség koldusa) Szegeden. A „Nyugat” is közölte verseit. Otthagyta a gimnáziumot, de később Budapesten leérettségizett. A szegedi egyetem hallgatója lett, magyar-francia szakra iratkozott be, innen azonban eltanácsolta Horger Antal nyelvészprofesszor a „Tiszta szívvel” című verse miatt. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. Párizsban a Sorbonne egyetemre járt. 1927-ben hazatért Budapestre. Barátságot kötött Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Megismerkedett Kosztolányi Dezsővel.
Szerelmes volt a jómódú polgárcsaládból származó Vágó Mártába, de a lány egyéves londoni tanulmányútra ment. Idegösszeomlással szanatóriumba került. 1930-tól Szántó Judit volt az élettársa, nagy szegénységben éltek. Később szakítottak. 1935-ben beleszeretett pszichoanalitikus kezelőjébe, Gyömrői Editbe. A „Nagyon fáj” szerelmes verseinek ez a kapcsolat az ihletője.
A „Szép Szó” egyik szerkesztője lett. „Nagyon fáj” (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. A költő utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt.
Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz balatonszárszói panziójukba. 1937. december 3-án a szárszói állomáson egy tehervonat halálra gázolta. Máig vitatott, hogy a költő szándékos öngyilkosságot követett-e el, vagy véletlen balesetnek esett áldozatul.
József Attila munkássága csak a költő halála után nyerte el méltó elismerését.
József Attila életműve szerves része a magyar kultúrának, verseinek többsége semmit nem vesztett modernségéből, erejéből. A 20. század egyik legjelentősebb költőjének tekinthető, költészete nemcsak saját kora, hanem az egész század alapkérdéseit felölelte. Művészetében a kor lehetséges poétikai eljárásai keverednek. Költészete mindenkit képes megszólítani.
Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 5 évvel József Attila előtt, 1900-ban.
A magyar költészet napját negyven évvel ezelőtt, 1964-ben ünnepelték meg először.
Csakurda Ágnes
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Ma van József Attila születésnapja, 1964 óta a Magyar Költészet Napja is.
„1905-ben születtem, Budapesten, görög-keleti vallású vagyok. Apám - néhai József Áron - három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám - néhai Pőcze Borbála - visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra.”
Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban áll az irodalommal. Magyar-francia-filozófiai szakra iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. Fölvettem heti 52 órát és 20 órából kollokváltam kitűnően. Napokat nem ettem, verseim honoráriumából fizettem lakásomat. Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított.
De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt - ma is tudom a nevüket, ők már tanárok - kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre - úgymond - ki ilyen verseket ír" s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését". Sokszor emlegetik a sors iróniáját s itt valóban arról van szó: ez a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben „a kései korok számára", Ignotus pedig „lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta ezt a gyönyörűszép" verset, ahogy a Nyugatba írta róla és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává.”
(Részletek József Attila : Curriculum vitae)
Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.
*
Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta.
Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kafkáéval, Jézuséval.
Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk.”
(Pilinszkiy János: József Attila emlékkönyvébe)