Emlékezetes áprilisi tréfák gyűjteménye

Az április elsejei tréfálkozásnak az eredetéről csupán homályos információk állnak rendelkezésre. Nincs olyan hiteles utalás, amely egyértelműen rávilágítana, mikor kezdték el az emberek egymást ugratni a tavaszi hónap első napján. A hvg.hu összeállításában a Museum of Hoaxes alapján néhány emlékezetes áprilisi tréfáról írunk.

A legismertebb eredetverzió szerint az április elsejei tréfálkozások a naptárreformokhoz kapcsolhatóak. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben elrendelte, hogy az esztendőnek azontúl január 1-jén kell kezdődnie. Az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Idővel az április elsejei ajándékozgatás elsorvadt, ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végre kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg. Ez az elmélet azonban nem tisztázza, hogy az ünnep miként terjedt el olyan protestáns országokban, mint Németország, Skócia vagy Anglia. Ezek az államok ugyanis csak a 18. század végén változtatták meg naptáraikat, ám ekkor az áprilisi tréfa már egész Európában ismert volt.

Az egymás megtréfálásának, ugratásának szentelt népi ünnepekről azonban korábbról is van tudomásunk. Egyes feltevések szerint az április elsejei tréfák gyökerei a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római "bolondok ünnepére" vezethetők vissza, mások szerint eredetét Indiában kell keresni.

A régi rómaiaknál a téli ünnepe, a december végén rendezett Szaturnália alatt az emberek táncoltak, mulattak és igyekeztek egymást megviccelni. Gyakran megajándékozták egymást, a rabszolgáknak pedig megengedték, hogy úgy tegyenek, mintha ők parancsolnának a gazdáiknak. A Kr. u. 4. századra a Szaturnália egybeolvadt az új esztendő ünneplésével, a hagyományai pedig ötvöződtek a karácsonyi szokásokkal.

Indiában a Holi nevet viselő esemény ad helyt a kötetlen tréfálkozásnak. A színek fesztiváljának is nevezett ünnepen az utcákon hömpölygő tömeg tagjai színes porokat szórnak egymásra. A Holit a hindu Phalguna hónapban esedékes holdtöltekor ülik meg (ez általában február végére, március elejére esik). Európa északi részén a humor kelta istenét, Ludot ünnepelték, számos helyi – főként druida – szokás betartásával.

A középkorban a Szaturnália utódjaként kialakult Festus Fatuorumot (Bolondok lakomáját) ünnepelték. Ezen a napon – főként Franciaországban – az emberek megválasztották az ünnep pápáját, és templomi rituálék paródiáját adták elő. Az egyház természetesen mindent megtett annak érdekében, hogy betiltsa a Bolondok lakomáját, ennek ellenére a szokás a 16. századig fennmaradt. Miután sikerült elnyomni ezt az ünnepet, a tréfamesterek a francia nyelvterületen elterjedt Mardi Gras karneválra tartalékolták ugratásaikat.

Számos kutatás irányult arra, hogy a bolondok napjának bibliai eredetet keressen. Két változat is létezik, az egyik Noé története, aki állítólag egyszer idő előtt küldte el a szárazföld felkutatására kiszemelt galambot, s így annak vissza kellett térnie a bárkára. A másik verzió Jézust említi, akit Pilátustól Heródes színe elé vittek, majd ismét vissza. Az angol nyelvben a régies „Pilátustól Heródeshez küldeni valakit” kifejezést akkor használják, ha valakit sikeresen felültetnek, bolondot csinálnak belőle.

A brit folklór a bolondok legendás városához, Gothamhez köti április elsejét. Eszerint a XIII. században azok az utak, amelyeken a király végighajtatott, köztulajdonná váltak. Gotham lakói szerették volna elkerülni, hogy az uralkodó betegye a lábát szeretett városukba, s ezért egy kitalált történettel próbálták távol tartani városuktól a királyt. Amikor ennek híre eljutott a palotába, a király elküldött egy futárt Gothambe, hogy magyarázatot követeljen a lakóktól. Azonban a futár döbbenten tapasztalta, hogy a várost kizárólag bolondok lakják, akik fedetlen kalitkákkal próbálnak madarat fogni és egyéb értelmetlen dolgokkal múlatják az időt. Természetesen nem tudta, hogy a lakók előre kitervelt cselszövésének esett áldozatul, s megvitte a hírt az uralkodónak. A király elhitte a történetet, s úgy döntött, Gotham lakóit nem sújtja büntetéssel, bolondságuk miatt. A legenda szerint április elseje ennek az ugratásnak állít emléket.

Az antropológusok és kultúrtörténészek a szeszélyes tavaszi időjárásnak tulajdonítják az ünnep kialakulását, amikor az emberek a természet meglepetéseit utánozva viccelték meg egymást. Franciaországban a folyókban és patakokban a tavaszi ívást követően megszaporodó halak ihlették április bolondjának a nevét. A legenda szerint a fiatal halakat könnyen csapdába lehetett csalni egy egyszerű horog és csali segítségével, ezért a franciák a mai napig Poisson d’Avril (áprilisi hal) névvel illetik azt, akit sikeresen felültetnek egy tréfával. Gyakran csokoládéból készült halakkal is megajándékozzák egymást április elsején.