Itt vagyTartalom / A NAPTÁR
A NAPTÁR
Az idő számítása csillagászati eseményeken alapul. Az időszámítás két legfontosabb tárgya a Nap és a Hold, e két égitest keringésének ismerete a legfontosabb tényező az időszámítás felépítéséhez és megértéséhez.
Az év számításának kialakulása a Föld Nap körüli mozgásán alapul. Ha az év időtartamát a földpálya egy meghatározott pontjától, például a nyári napéjegyenlőség idejétől a következő nyári napéjegyenlőségig, akkor az úgynevezett trópusi évet kapjuk. Ennek hossza jelenleg 365,242190 nap. Ez az érték mérhető módon változik, így 1900 körül a trópusi év hossza 365,242196 nap volt, és 2100 körül 365,242184 nap lesz.
A hónap számítása hagyományosan a Hold Föld körüli mozgásán alapul, bár ezt a kapcsolatot a jelenleg használatos naptárakban másként használjuk. Az idő az egyik új holdtól a másikig pontosan 29,5305889 nap, ez is változhat. 1900 körül egy hónap 29,5305886 napig tartott, 2100 körül 29,5305891 nap lesz. Ezek a számok átlagosak, egy adott év tényleges hossza több perccel is változhat a bolygók gravitációs ereje miatt. Hasonlóan két újhold közötti idő is változhat a Nap gravitációs ereje s a Hold pályamozgása következtében.
A trópusi év hossza nem a többszöröse a zsinati évnek, 12 hónapos évvel a mi hónapszámításunk és a Hold forgási ideje közötti kapcsolatot nem lehet fenntartani. 19 trópusi év megfelel 234,997 zsinati hónapnak, ami már közel egész szám, így csak minden 19. évben esnek a Hold fázisai a zsinati hónappal megegyező dátumra. Ezt a 19 éves periódust Meton ciklusnak hívjuk Meton nevű csillagász után, aki az i.e. 5. században Athénban élt.
A keresztény naptár a Föld Nap körüli forgásán alapul, míg a hónapoknak nincs kapcsolata a Hold mozgásával.
Az iszlám naptár a Hold mozgásán alapul, míg az évnek nincs kapcsolata a Föld Nap körüli mozgásával.
A zsidó naptár mindkettőt kombinálja, az évek számításának alapja kapcsolódik a Föld Nap körüli mozgásával, és a hónapok kapcsolódnak a Hold mozgásához.
A kínai naptár évei
Patkány: 1924, 1936, 1948, 1960, 1972, 1984, 1996, 2008
Ökör: 1925, 1937, 1949, 1961, 1973, 1985, 1997, 2009
Tigris: 1926, 1938, 1950, 1962, 1974, 1986, 1998, 2010
Nyúl: 1927, 1939, 1951, 1963, 1975, 1987, 1999, 2011
Sárkány: 1928, 1940, 1952, 1964, 1976, 1988, 2000, 2012
Kígyó: 1929, 1941, 1953, 1965, 1977, 1989, 2001, 2013
Ló: 1930, 1942, 1954, 1966, 1978, 1990, 2002, 2014
Birka: 1931, 1943, 1955, 1967, 1979, 1991, 2003, 2015
Majom: 1932, 1944, 1956, 1968, 1980, 1992, 2004, 2016
Kakas: 1933, 1945, 1957, 1969, 1981, 1993, 2005, 2017
Kutya: 1934, 1946, 1958, 1970, 1982, 1994, 2006, 2018
Disznó: 1935, 1947, 1959, 1971, 1983, 1995, 2007, 2019
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
... Nincs-e éppen itt az ideje az időszámításunk reformjának?
Világunk visszafordíthatatlanul a globalizáció felé halad. Ez remélhetőleg valóban az eddigieknél szebb, békésebb világ lesz, amely egyben és a lényeget tekintve sokszínű, multikulturális, nyitott, innovatív - és nem mellékesen: szekularizált - világ lesz. Ma még elképzelhető, de már ma sem igazán elfogadható, holnap pedig bizonyára elképzelhetetlen is lesz, hogy ezt az új világot a sok kultúra közül valamelyik kizárólagos módon eluralja, jelképezze.
Ez az élet bármely területére vonatkozik, vonatkozik az időszámítás rendszerére is. Itt viszont nem csupán az a gond, hogy mind a mai napig nagy sok országban saját hagyományos időszámítás van érvényben vagy él párhuzamosan. Az is megoldhatatlan gond, hogy a mi keresztény időszámításunk eredendően kötődik a keresztény vallás alapjaihoz, mai szófordulattal mondva: „túlideologizált”. Másrészt, az évhossz pontosságán kívül szinte semmilyen más előnnyel nem rendelkezik. Maga a kiindulópontja sem pontos: a kérdés szakavatott ismerői gyakorlatilag egyetértenek abban, hogy Jézus több évvel korábban született (mondjuk így: Krisztus előtt 7-ben).
Érdemes gondolnunk arra, hogy - bár messze vagyunk bizonyos elemi morális és modernizációs elvárások teljesítésétől és igen sok a hibánk és a bűnünk - mégis büszkék lehetünk arra, hogy éppen a 20. évszázad nemzedékei rakták le az egységes világ gazdasági, politikai, kulturális, kommunikációs stb. alapjait. Talán meg is érdemelnénk, ha ezt beépítenénk, bekódolnánk az új világ új időszámítási rendszerébe. Lehet-e alkalmasabb kezdő időpont erre, mint az Egyesült Nemzetek létrejötte, azaz 1945?
Nos, ha ezt elfogadnánk, akkor egy olyan új időszámítást kezdhetnénk, amely senkinek az érzékenységét nem sérti, amely egyaránt semleges minden vallással és minden eszmei és reális mozgalommal szemben.
Természetesen, egy ilyen időszámítási rendszer-váltás rendhagyó vállalkozás lenne. Optimális esetben 10-20 év kellhet az elképzelés kiérleléséhez és keresztül vételéhez és legalább ennyi a föld lakosságának felkészítésére, de így is reális remény lehet arra, hogy az Egyesült Nemzetek alapításának százéves évfordulóját már úgy ünnepelhetjük meg, hogy azt mondjuk: „Ma, az Egyesült Nemzetek századik évében...”
A fenti elképzelések és gondolatok távolról sem újak. Szinte mindegyikük ilyen vagy olyan formában már felmerült. Időszámítási és naptárreform-kísérletek bizonyára azóta vannak, amióta csillagászok mérik a mérhetőt. Tényleges reform viszont annál kevesebb. Ez abból is fakad, hogy egy ilyen, a hétköznapokban szinte észrevétlen tájékozódási rendszer hihetetlenül fontos szerepet játszik és mindenhez tapad. Ilyen rendszeren változtatni nem könnyű és nem is kis felelősség. Ezzel együtt biztosak lehetünk abban, hogy az igazán egységes világ első igazán egységes időszámítása bevezetésének nagy feladata és kiváló lehetősége előttünk van. Ha erre vállalkozunk és megtesszük, akkor komoly szolgálatot teszünk ennek az új, most születő világnak.