Itt vagyTartalom / farsang ideje Vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart.
farsang ideje Vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart.
Az egyház által az ördög ünnepének tartott, és sokszor tiltott ünnepünk a farsang. Évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek.
A farsang ideje Vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart.
Az egyházi ünnepek biztos pontja a húsvét, amelyhez képest számolnak minden más ünnepet, így a farsangot is. A húsvét, mint tudjuk a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ettől kezdve kell visszaszámolnunk negyven napot, és megkapjuk az ördög ünnepének utolsó napját, hamvazó szerda dátumát, ami idén március 12-ére, éppen Gergely napjára esik.
Farsang szavunk a bajor-osztrák vaschang szóból származik, s eredetileg csak a böjt előtti napokat jelentette.Az ünnep három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd. Húshagyó keddet követően, ahogy a neve is mutatja, már nem volt szabad húsételeket fogyasztani, megkezdődött a negyven napos nagyböjti időszak.
Azért, ahogy mondani szoktuk "paraszt ember nem hülye, csak paraszt", nem hagyta a maradékot kárba veszni, kitalált hát egy napot, amikor büntetlenül megehette a maradék húsokat, ez pedik az ún. csonkacsütörtök, hamvazó szerda utáni csütörtök.
Legtöbb farsangi szokásunk az időszak utolsó három napjához kapcsolódik: különböző köszöntők, maszkos, alakos felvonulások, dramatikus játékok.
Farsangi köszöntők általánosan ismertek voltak a magyar nyelvterület nagy részén. Egy köszöntő ének szövege a Dunántúlról:
Hipp, hopp, fassang!
Itt ölték az ártányt,
nem adják a máját,
csak a szaslonnáját.
Adjon az Úristen
ennek a gazdának,
nyolc-tíz ökröt,
öt-hat lovat,
sok kulacs bort,
sok kalácsot!
Olyan egészségös legyen minden családtagja, mint a makk!
Elterjedtek voltak a vénlány és vénlegénycsúfolók is:
Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok.
Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk.
Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a maszkos alakoskodás azonban még korábban gyökerezik, egészen az antik görög, római, germán pogány szokásokig nyúlik vissza.
A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe, melyben a rémisztő maszkok, a zajkeltés és hangoskodás mind a tél elijesztésére, kiűzésére szolgálnak.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt. Hamvazó szerda nevének eredete: az őskeresztények vezeklésként hamuval szórták be a fejüket. A XII. századtól általános egyházi szertertássá vált a hamvazkodás. A templomban azt a hamut használták erre a célra, amely az előző évi szentelt barka elégetésével keletkezett. Mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd az eléje járuló hívek homlokát megjelölte vele. Közben a következő mondatot mondta: Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.
Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak.
Húshagyókeddi szokások:
Jaj a ludaknak! (Forrás: Új Szó - szlovákiai magyar napilap)
A húshagyókeddi szokások között az európai néphagyományban viszonylag gyakoriak a különbözõ ügyességi próbák, a magyar nyelvterületen azonban nem különösebben elterjedtek, közülük leginkább a kakasütés és a gúnárnyakszakítás ismert. Ez utóbbiban elsõsorban a mészároslegények versengtek, annál is inkább, mivel a mesterré avatás része is volt.
Egy XVII. századi szerzõ, bizonyos Daniel Speer a kor népszerû prózai művének – Grimmelshausen Simplicissimusának – nyomán papírra vetette a Magyar Simplicissimus című munkáját, amely sajátos egyvelege a pikareszk regénynek és az útirajznak. A könyv hõse vándorlásai során bejárja szinte az egész Felvidéket és beszámolója nyilván konkrét tapasztalatokon alapul.
Kassán egyebek között a következõ jelenetnek volt szemtanúja: Húshagyó kedd éjszakáján a mészároslegények a lõcsei vendéglõstõl a másik oldalon fekvõ õrházig kötelet húznak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztanak, lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtatnak el a kötél alatt és igyekeznek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tart, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Ez aztán hirtelen elvágtat vele s jól elrejti, mert a többiek üldözõbe veszik s igyekeznek tõle elragadni; pedig, aki a fejet elvitte, egy évig fõlegény és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvez. (L.T.)
A negyven napos böjt végével pedig elérkezünk a Húsvéthoz, a kereszténység legnagyobb ünnepéhez. Ezen a napon ünneplik Krisztus föltámadását.
A farsang utolsó napja, a mulatozások ideje. Nevét onnan kapta, hogy ezen a napon volt szabad utoljára húst enni, húsvét előtt. Húshagyókeddet követő nap hamvazószerda, a katolikus vallású lakosságnál szigorú böjt nap, a 40 napos böjt kezdete.