Zarándoklat Dányból Csíksomlyóra!

Százezrek jelenlétében kezdődött szombaton délben a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú.

Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti "Nyerget", ahol Erdélyből és világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze.

A tömegben egyaránt láthatóak a szentkoronás magyar lobogók, itt-ott egy-egy Árpád-sávos zászló is. Az ünnepség kezdésekor emlékeztették a jelenlévőket, hogy a zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, itt mindenki egyenlő. Csak egy hivatalos meghívottja van a búcsúnak, a celebráns ünnepi szónok, aki az idén Schönberger Jenő szatmári püspök.
/Duna TV/

Május 10-én Pünkösdszombatja. Az ünneplés programja: Május 9-én, pénteken 19,00 órakor az ünnepséget megnyító szentmise lesz. - Éjszaka virrasztás a kegytemplomban.

Május 10-én, szombaton a nagy zarándoklat ünnepén szentmisék lesznek a kegytemplomban 7,00 - 8,00 - 19,00 órakor.
12,30 órakor ünnepi szentmise a Hármashalom Oltárnál.

Május 10-én 18,00-kor Csángómise lesz a Szent Péteri plébániatemplomban. Éjszaka ifjúsági virrasztás ugyanitt.

A kegyteplomban ugyancsak lesz éjszakai virrasztás.

Megjegyzés: A pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisére Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök van meghíva.
A zarándoklat jelszava: „Egészen szép vagy, Mária!”

Május 11-én Pünkösdvasárnap. Szentmisék rendje: 7,00 – 8,00 – ½ 11 - 19,00 órakor.

Az ½ 11 órás ünnepi szentmisét Bartal Tamás jászóvári premontrei apát végzi.

Május 10-én, PÜNKÖSD SZOMBATJA, a búcsús zarándoklat napja.
Szentmisék rendje: reggel 7 és 8 órakor a kegytemplomban. Az ünnepi búcsús szentmise kint a Kissomlyó - és a Nagysomlyóhegy közötti térségen, a Hármashalom oltárnál lesz megtartva.
A pünkösdszombati zarándoklat Csíksomlyóra ősi alapokon, történelmi pilléreken épül fel. Elsődleges célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, immár 566 éve. (1442-től.) Mint zarándoklat, - ezzel egyidőben - bűnbánati gyakorlat is: Az út fáradalmának, a nagytömeges zsúfoltságnak, a nap hevének, a vizhiány miatti szomjazás kellemetlenségének önkéntes vállalása, türelmes elviselése által vezekel a keresztény ember személyes büneiért. Az imádságban, a közös szentmiseáldozatban való részvételben, szentgyónásban, szentáldozásban megtisztul a lélek, felmagasztosul hitbeli és emberi mivoltában. Ezt jelenti a búcsús zarándoklat Csíksomlyóra.
Az idei zarándoklat mottója: …
A pünkösdszombati zarándoklat programja:
Reggel 8 órától, a keresztalják, - érkezési sorrendben, - meghajtják zászlóikat a kegytemplom előtt, a Szűzanya és temploma iránti tiszteletből. Ezután, a Rendezőség irányítása mellett fölvonulnak a Kissomlyó- és Nagysomlyó-hegy közötti térségre. Ott gyülekeznek, várakoznak, imádkozva és énekelve készülnek az ünnepi szentmisére, amely déli 1/2 1 órakor kezdődik. Ebben az ünnepi istentiszteletben az egész keresztény közösség együtt imádkozik és énekel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az ünnepség befejeztével - a Rendezőség irányítása szerint - a búcsús nép levonul a Hegyről. A keresztalják indulnak haza, vagy a szálláshelyükre.
Megjegyzés: Kívánatos, hogy a zarándoklatban részt vevő közösség minden tagja megőrizze tiszteletét és fegyelmezettségét a szent cselekmények alatt és mindenben kövesse a Rendezőség útmutatását. - Minden keresztalja, vagy zarándokcsoport déli 12 órára legyen fent a Kissomlyó mögötti térségen.- A körülményekből adódóan, - minden eshetőségre számítva, - hozzon magával mindenki ivóvizet és esernyőt.
Este 7 órakor szentmise lesz a kegytemplomban.
Május 11-én PÜNKÖSDVASÁRNAP
Szentmisék rendje: Reggel 7-8 órakor. Az ünnepi szentmise 1/2 11 órakor kezdődik. Este 7 órakor is lesz szentmise.
Május 12-én, Pünkösd másodnapján
is ünnepi sorrendben lesznek a szentmisék, 8 - 1/211 és este 7 órakor.

Tisztelt Olvasó!
Aki valaha járt Erdélyben, beszélt székely emberekkel....érezte vendégszeretetüket, "ízes" beszédüket... szíve mindig visszaviszi oda.

Erdélynek varázsa van. Varázslatosak hegyei, eldugott falvai, emlékhelyei....

Csíksomlyó Mária kegyhely.

Európában a Mária kegyhelyek vezetői egy különös szövetséget hoztak létre: Az Európai Máriás Háló szövetséget. Ennek az a lényege, hogy minden európai országból tagjai közé választanak egy búcsújáró helyet, mégpedig azon ország leghíresebb búcsújáró helyét. Krisztusi gondolat, hogy azok a kegyhelyek, melyeken milliók imádkoznak Szűz Mária közbenjárásáért, hálószerűen összekapcsolódjanak.

2005-ben Csíksomlyót is, mint kegyhelyet fölvették ebbe a jeles szervezetbe.

Aki már "búcsút járt" az tudja, milyen lelki erő rejlik benne, mennyire feltöltődik az ember.
Erdély varázsát Csíksomlyó teszi teljessé, a minden év Pünkösd szombatján megtartott búcsú.

Százezrek zarándokolnak a Hármashalom-oltárhoz.

Idézet P.Márk József OFM 2005-évi megemlékezéséből:

"Kora reggeltől érkeztek a keresztalják, az autóbusszal vagy egyénileg jött zarándokok. A hagyományokhoz híven, a kegytemplomnál köszöntötték a búcsúsokat, majd mindenki igyekezett az ünnepi szentmise színhelyére, a Hármashalom-oltárhoz. Délre már teljesen megtelt a két Somlyó-hegye közti nyereg.
Az egyházi jelképeket kísérő papság a kordonban, a szerzetesrendek és lovagrendek képviselői kíséretében 11 órakor indult a kegytemplom elől a búcsús szentmise színhelyére. A búcsú szimbólumát, a labarumot idén is a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium legjobb végzős diákjai vitték.
A szentmise fél 1-kor kezdődött.
– Napba öltözött Asszony, csíksomlyói Szűzanyánk, hazajöttünk! – kezdte beszédét a felkért szónok, Ft. Hajdó István főesperes, aki hangsúlyozta – Azért jöttünk, hogy átadjuk neked hármas kérésünket: első kérésünk, hogy találkozhassunk Veled, égi édesanyánk; másodszor arra kérünk: Vezess közelebb minket Szent Fiadhoz, aki itt maradt közöttünk az Oltáriszentségben, hogy mi is kérjük az emmauszi tanítványokkal “Mane nobiscum Domine – Maradj velünk, Uram"; harmadik kérésünk: Segíts, Napba öltözött Aszszony, hogy nemzetünk ébredjen és a megoldott kévét, amíg nem késő, együtt gyűjtsük össze.
A szónok arra a kérdésre keresett választ: Mit kellene tennünk, hogy megmaradhassunk?
Hangsúlyozta: “Ma a választások korát éljük. – Hatalmas bevásárlóközpontok csábítják az embereket: válasszatok engem. A televízióban reklámok özöne megbabonázva kínál: válasszatok engem! Politikusaink négyévenként mindent megígérnek, még a lehetetlent is, lélegzetet sem vesznek, nehogy gondolkodási időnk maradjon. – A sok kecsegtetésnek a célja: válasszatok engem!"
– A keresztény embernek az ég és a föld között kell választania – fűzte hozzá. A továbbiakban kiemelte: “a házasság szentsége válságba jutott", figyelmeztetve hallgatóságát: “Isten a két kezet azért teremtette a gyermeknek, hogy egyikkel édesapja, a másikkal édesanyja kezébe kapaszkodjon."
– Csíksomlyói Édesanyánk abban is szeretne segíteni nektek, szülők, válasszátok az életet, a bölcsőt, utasítsuk vissza a nemzetpusztító, gyermekellenes világot, a koporsókat – mondta, majd így folytatta: – Nemzetünk feltámadása akkor jön el, amikor Krisztus letelepedhet a család és a nemzet életében, és mi meghalljuk az Ő kérését: “Engedjétek hozzám a kisdedeket."
A Szűzanyához intézett második kérésként fogalmazta meg: “Vezess közelebb minket Szent Fiadhoz".
– Szent István királyunk parancsba adta véreinknek, hogy minden tíz falu népe építsen templomot – emlékeztetett Hajdó István –, ma is kér tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége.
Ugyanakkor a magyar nemzet egységének zálogát a hitben jelölte meg. Emlékeztetett arra, hogy Mózes földhöz vágta az isteni parancsokat tartalmazó kőtáblákat, de rádöbbent tettének súlyára, és új táblákat kért.
– Ez a lépés hiányzik nagyjaink életéből – mondta –, nem kérnek Istentől új kőtáblát, inkább be se engedik Isten nevét, a keresztény értékeinket az Európai Unióba; helyette kezükbe vették Isten erkölcsi törvényeit, felülbírálják és kihirdették, szabad az abortusz, fiatalok használhatják az enyhébb kábítószert.
Segíts, Napba öltözött Aszszony, hogy nemzetünk ébredjen és a megoldott kévét, amíg nem késő, együtt gyűjtsük össze – hangzott a szónok által megfogalmazott harmadik kérés. Mint mondta, egy alvó nemzet megoldott kévéi lettünk.
Szóvá tette a gyermek vállalásának szükségességét, a szülőföldre való hazatérés fontosságát.
– Nem lehetünk hűtlenek a belénk szült Hargitához, Maroshoz, Olthoz, Küküllőhöz, nem hagyhatjuk el a gyulafehérvári ezeréves Szent István-székesegyházat, kincses Kolozsvárt s az aradi Golgotánkat – hangsúlyozta.
A december 5-i sikertelen magyarországi népszavazás kapcsán a szónok elmondta: “Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent. Az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. A tömeg latin neve ’massa’, a massza pedig képlékeny, mindenki azt gyúr belőle, amit akar." Hozzáfűzte: “Fáj, Szűzanyánk, hogy ez a nemzet nem tudja, mikor kell igent és mikor kell nemet mondani."
Hajdó István köszönetet mondott a Tatabányáról Csíksomlyóra gyalogosan zarándokoló polgármesternek. “Remélem, hogy a hátizsákodban nem hoztál nekünk semmit, mert minket azzal aláztak meg annak idején, hogy ha kettős állampolgárságot adnak, akkor mi mindent elveszünk a magyaroktól. Mi nem akartunk semmi mást, csak az együvé tartozás isteni ajándékát. Polgármester úr, arra kérünk téged és az anyaországból érkezett jó szándékú testvéreinket, a hátizsákotokat ne vigyétek üresen haza. Töltsétek meg Erdély sokat szenvedett népének vallomásával: Erdély lelke a hűség. Ezt mondjátok, amikor hazaérkeztek az anyaországba" – hangsúlyozta.
A szónok kitért a csángómagyarok ügyének fontosságára, majd megfogalmazta “Erdélyi létünk hármas jelszavát": hit, anyanyelv, autonómia. Ez utóbbi igény kapcsán elmondta:
“Amikor ezt a szent kérésünket tárjuk fel, teljesen érthetetlen, hogy a körülöttünk élő nemzetek, akik Szent István koronájának védnöksége alatt növekedtek nagy nemzetté, ezt a szót, autonómia, nem szeretik hallani".
– Nekünk nem kell a másé, de a miénkről nem mondunk le – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy az erdélyi magyarságnak olyan vezetőkre van szüksége “akik reményt hoznak és vigyáznak, a reményből élő nemzetünkre".
Végezetül így fohászkodott: “Csíksomlyói Szűzanya, búcsúfiaként add nekünk ezt a reményt. És ebben a reményünkben segíts, hogy megmaradhatunk szülőföldünkön. Mi ezt a reményt visszük haza búcsúfiaként."
Az ünnepi szentmise után a hívek fegyelmezetten hagyták el a jeles esemény színhelyét, levonulásukban segítségükre voltak a szervezők, a nagy számban kivezényelt, de diszkréten viselkedő rendfenntartók, valamint a közlekedésrendészek.
Búcsúfia nélkül nehéz lett volna hazatérni, hisz a Szék útja teljes hosszában vásárrá vált. Az időjárás is mindvégig a búcsúsokkal tartott."

Eredete: A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt. Az első, gótikus templom patrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották.

Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyült Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket és arra hivatkozik, hogy “igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.

Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik.

Kiteljesedése: 1567-ben éppen ezért gyültek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.

A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és a Szűz Mária tisztelete. Igaz az is, hogy a Szűzanya soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét.

Voltak idők, amikor háborúk, vagy gáncsoló rendszerek zavarták az ősi szokás rendszeres gyakorlását. De mihelyt megszüntek az akadályok, hiánytalanul helyre állt a rend. A makacs székely, amit egyszer bevett a fejébe, életvitelébe, egykönnyen nem mond le róla. Most is ez az ősi érzés vezérli: amikor elérkezett a pünkösd ünnepe, - mint a vándormadár érzi, hogy indulnia kell délre, - a hitbuzgó székely is így érez: Édesanyja hívja és várja Csíksomlyóra. Mennie kell!

A jelenben: 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján, ha nem tudunk segíteni a problémán. Ez történt 1992 pümkösdjén. Az utóbbi években, 250-300 ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti térségben építettünk oltárt és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Természetesen hangszórón közvetítjük a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható ennyi hívő ember közös imája és éneke. - Megjegyzem: a kegytemplomba, vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak. De - mindig megmagyarázzuk, - hogy ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra. Az út fáradalma, a több féle kényelmetlenség, a nap heve, vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. Még annyit kívánok megemlíteni, hogy a búcsúból kizöldült nyírfaágakat visznek haza búcsús emlékül. Ez bizonyára a hargitai győzelemre emlékeztet, amikor is zöld nyírfaágakkal díszítették fel győzelmi lobogóikat őseink, amikor levonultak a Hargitáról Csíksomlyóra, hálát adni a győzelemért Istennek és a Szent Szűznek.

A búcsújárás kiváltsága képpen a kegytemplomot XII. Piusz pápa KISBAZILIKÁVÁ nyilvánította 1948-ban.

/Márk József/