Jeges jótanácsok

Nem telik el év, hogy a téli időszak beköszöntével ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló- és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozott.

A bajba jutott korcsolyázó, csúszkáló mentésébe bevonható tűzoltó erők és eszközök helyszínre történő kiérkezése - a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság működési területét kivéve - a távolság miatt sokszor 15-20 percet is igénybe vehet, az alábbiakban néhány követendő (megfontolandó) jó tanáccsal szeretnénk szolgálni a nyílt vizek befa-gyott felületén tartózkodók részére.

Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:

Befagyott állóvíz esetén:

* A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, és ezért könnyebben törik;
* Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget, (ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is);
* Meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem elvékonyítják a jeget, ami nem látható;
* Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint hó mentes helyeken.

Befagyott folyóvizek esetén:

* Különösen vékony jég és jéggel nem fedett részek a "sodorvonal"-ban találhatóak;
* Folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni;
* Sebes folyású szakaszokban, vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lé-nyegesen vékonyabb.

Mindkét esetben fontos tanács:

* Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlan;
* Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét;
* Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot;
* Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát.

A jég beszakadása esetén követendő magatartás:

A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ebben a szakaszban a beszakadás esetleg még elkerülhető.

Teendők:

* Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy felület), lehetőleg arccal a part felé;
* Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé;

Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők:

* Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre;
* Minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe;
* Ha mégis a jégfelület alá kerülünk:
- tartsuk nyitva szemünket, és nézzünk felfelé,
- ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni,
- ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel, folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet már el-érni, ha tudjuk, hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
* Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé). Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát.
* Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni, és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jég felületére tolni. A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható.
* Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, amíg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).

Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:

* Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég);
* Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny);
* Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat;
* Ha több segítőtárs van a helyszínen: alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják.
* Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra.

Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 105-ös segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.
Horváth Árpád tű. ezredes