Szomorú igazság a tejről

Az elmúlt negyven évben a tejipar milliárdokat költött reklámkampányokra, hogy rávegyék az embereket termékeik fogyasztására. Nagyban befolyásolták az oktatási intézményeket, nyugdíjas otthonokat, kórházakat, rendelőket, a médián keresztül pedig olyan információkat juttattak a köztudatba, melyek egyre csak népszerűsítették és szinte szükségszerűnek állították be termékeik fogyasztását.

Mint minden nőstény emlős (az embert is beleértve), a tehén is tejet választ ki a kicsinye táplálására. Ennek a zsír- és hormondús (közel hatvan féle hormon és növekedési faktor) anyagnak az a célja, hogy a kisborjút egy év alatt közel 317 kg-ra hízlalja.

Vemhességi ideje alatt a tehén ösztrogénszintje közel harmincszorosára emelkedik. Napjainkban, mióta a tejfeldolgozó üzemek szinte folyamatosan “szivattyúzzák” a teheneket a nagyobb profittermelés miatt, nagyobb hormonszintek (úgy természetes mint mesterséges) vannak jelen a kinyert tejben, amelynek zsírtartalma szintén az egekben járhat.

Mikor a gyerekek ezt az egészséges italnak álcázott hormonkoktélt isszák, nagy mennyiségű ösztrogén jut szervezetükbe, mely felelős lehet a korai pubertás kialakulásában, de mindemellett szubterápiás dózisú antibiotikummal is gazdagabbak lesznek.

Az extra mennyiségű tej termelése érdekében a tehén végletekig erőltetett tőgye néhány esetben olyan mértékben megnyúlhat, hogy azt már a földön húzza, így ezek könnyen befertőződhetnek (mastitis). Ebből adódóan, már természetszerűleg adagolnak antibiotikumokat a fejősteheneknek.
A tehéntej egy másik összetevője az IGF-1 (insulin-like growth factor 1). Az ember szervezetében szintén megtalálható ez a növekedésért felelős enzim, amely a tehéntej fogyasztásával egyidőben szintén magasabb szinteket ér el. Ha a szervezetben rákos sejtek vannak, ezek növekedését és burjánzását okozhatja az illető enzim.

Az idők kezdete óta számos kultúra virágzott anélkül, hogy tejet ittak volna. Hogy tudtak élni Hawaii bennszülöttei tehéntej nélkül 1793-ig, mikor szarvasmarhákat telepítettek be? Pont úgy, ahogy a mexikói bennszülöttek éltek nélküle addig, ameddig oda is betelepítették őket 1521-ben. A tehéntej fogyasztása nem természetes. Nincs olyan élőlény (az emberen kívül), amelyik egy más faj tejét inná.

Sok gyermekorvos, mint Dr. Benjamin Spock vagy Dr. Jay Gordon is, erősen ajánlják a tejtermékmentes diétát a gyermekek számára. A 150 000 egészségszakértőt számláló PCRM (Physicians Committee for Responsible Medicine) nonprofit szervezet mindig is hajthatatlanul ellenezte a tehéntej fogyasztását.

Az egészségügyi iskolák az agro-üzlet nagymértékű befolyása alatt vannak. Főleg a gyerekgyógyászok a célpontjai a marketingkampányoknak, így nem meglepő az amúgy jó szándékú orvosok tejtermékekről való informálatlansága.

Szerencsére egyre több szülő eszmél fel az igazságra a tejtermékekkel kapcsolatban, és helyettesíti azt más alternatívákkal. Rizs-, mandula-, és kókusztej- mind jó választás gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, igazán élvezhetőek teljes kiőrlésű gabonafélékkel, zabpehellyel és krémlevesekkel. Rizstejjel készített smoothie-k, kis gyümölccsel és friss zöldségekkel mint a kelkáposzta, spenót vagy leveles saláta egész jó tápanyagforrást képeznek.

A leveles zöldségek jobb forrásai az ásványi anyagoknak, mint a tejtermékek. Az élelmi rostokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabona és a bab is segít a fölös mennyiségű ösztrogén szervezetből való eltávolításában. Számos zöldség nem csak nagy mennyiségű kalciumot tartalmaz, de olyan további tápanyagokat is, amelyek elengedhetetlenek a csontok fejlődéséhez (magnézium, bór, C-vitamin, stb.).

A tejtermékekről kapott információkat kellő óvatossággal kell megközelíteni, minden szülőnek saját felelőssége utánajárni és informálódni azokról a táplálékokról, amiket gyermekének ad.

Forrás:
http://filantropikum.com/a-szomoru-igazsag-a-tejrol-amit-minden-szulonek...