Egyszerűbb öröklés, könnyebb özvegyinyugdíj-feltételek?

Az uniós országok nemzeti joga eltérően szabályozza az élettársi kapcsolatokat. Akad, ahol szinte a házastársakkal megegyező a jogállás, akad, ahol regisztráltatni kell magukat, míg más országokban ez sem szükséges. A jogalkotó egyik legfontosabb célja, hogy megszüntesse az élettársakat jelenleg sújtó hátrányok okait.

A hatályos jog szerint például az élettárs csupán abban az esetben örököl, ha az élettársa örökösként jelöli végrendeletében, vagyis nem öröklik automatikusan egymás vagyonát, és minden esetben egyedi bírói döntéstől függhetnek a tartási kötelezettség, a lakáshasználati jog, az özvegyi jog kérdései. Ami a tartási kötelezettséget illeti, erre mód van, ám nem a családjogi szabályok, hanem a Ptk. tartási, illetve életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján és szükséges még az írásba foglalás.

Példák a hátrányokra

További példák a jelenlegi hátrányokra: ha az élettársak az előző házasságból két-két gyereket hoznak, a szociális juttatásokat csupán a saját gyermekeket figyelembe véve számítják, míg a házasok esetében a gyerekek összeszámítódnak. Vagy kaphat ugyan özvegyi nyugdíjat a túlélő házastárs, ám nem ötévi, hanem tízévi együttélést kell bizonyítania. Mindezen változtatnának, akárcsak a bankhitelek esetében is, amelyeket 2009 januárjától a házaspárokkal azonos módon vehetnének fel a bejegyzett élettársak.

A törvényjavaslat a házasság és élettársi kapcsolat azonos jogi kezelésével kapcsolatban azonban kizáró szabályokat is megállapít. Házasságot engedéllyel köthet a 16-18 év közötti fiatalkorú (aki ezzel nagykorúvá válik), ám élettársi kapcsolatot csak a 18. évét betöltött ember létesíthet. Nem fogadhatnak közösen örökbe gyereket, továbbá: a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők egymás nevét is felvehetik és össze is kapcsolhatják a két vezetéknevet, ám nem használhatják a "né" toldalékot. Jellemző módon ez így szerepel a törvénytervezetben, ám a módosító javaslatokban már arról is szólnak, hogy a bejegyzett kapcsolatoknál nem fogadható el a partner nevének felvétele, mert akkor ez kész házasság, és ne legyenek hasonlóak a névviselési szabályok - érvelnek a módosítók.

A tervezet szerint a kapcsolat hivatalos bejegyzését az anyakönyvvezetők intéznék, ám ha megszakad a kapcsolat és nincs közös gyermek, nincs vagyoni vita sem, elegendő a közjegyzőhöz elmenni és tollba mondani. Ha az élettársak vitatkoznak a javakon, csak bíróság dönthet.

Megszólal a szakember

Megkeresésünkre Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke elmondta: az anyakönyvvezetőnek közigazgatási hatóságként nyilvántartási feladata van, a kapcsolat megszakadása esetén pedig azért szükséges a közjegyzőhöz elmenni,hogy a megkötött egyezség ne legyen jogellenes. Természetesen a közjegyzői határozattal összefüggésben - ahol az igazságszolgáltatás részeként eljáró szakember kölcsönösen mindkét fél jogaira vigyáz - bírósági felülvizsgálat kérhető. Az élettársi kapcsolatok megszüntetése, a közös vagyonmegosztás terén a közjegyző lényegében nem peres ügyben intézkedő bíróságként jár el - mutatott rá a MOKK elnöke.

Inkább a házassághoz áll közelebb

A regisztrált élettársi kapcsolat a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint egyébként a jogokat és kötelezettségeket illetően inkább a házassághoz áll közel, mintsem az élettársi kapcsolathoz. Anyakönyvvezető előtt jönne létre, azonos vagyonjogi és öröklésjogi helyzetet eredményez, mint a házasság. Az egyik legpregnánsabb különbség azonban abban áll, hogy a benne élőknek nincs lehetőségük gyermek közös örökbefogadására. (Ami egyébként a gyermekeket illeti, a magyar jog a házastársi, illetve élettársi kapcsolatból született gyerekek esetében már jelenleg is ugyanazokat a jogosítványokat állapítja meg, különbséget nem tesz, de a gyermekeken kívül például már az özvegyi nyugdíjat, a lakásszerzési kedvezményeket is azonosan kezeli.) Összességében a magyar jog az élettársi kapcsolatot családjogi kapcsolatnak tekinti, ám elismertsége és támogatottsága mégis elmarad a házasság intézményétől, még a 2009. januári változások után is, ezért jó kifejezés a majdnem házasság.

Ha a jelenlegi terveknek megfelelően 2009-től bevezetik a regisztrált élettársi kapcsolat lehetőségét, az százezreket érinthet pozitívan. Az új jogintézmény rendezné a szociális juttatásokkal, az örökléssel, a hitelfelvétellel kapcsolatos ma még nyitott kérdéseket.

Évtizedes tendencia

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes családhoz viszonyítva 2,1 százalék volt. Harmincöt év múlva, 2005-re ez az adat 12,2 százalékra emelkedett. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5-ről 2000-re 4,7-re, 2006-ra pedig 4,4-re csökkent és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető.

Tartási kötelezettség

A magyar jogalkotó az új Ptk.-ban is bővíti az élettársak jogait azon eshetőségre is, amennyiben megszűnne a kapcsolat. Ez tartási és lakáshasználati jogokat jelent. Rendezni fogják az élettársaknak egymással szemben fennálló - jelenleg nem mindig világosan áttekinthető - tartási kötelezettségét is, és a hosszabb időn keresztül fennállott kapcsolat megszűnése után az arra rászoruló élettársnak védettséget biztosítanak a közös gyerekek nevelése, a közös háztartás vezetése érdekében.
hogy a megkötött egyezség ne legyen jogellenes. Természetesen a közjegyzői határozattal összefüggésben - ahol az igazságszolgáltatás részeként eljáró szakember kölcsönösen mindkét fél jogaira vigyáz - bírósági felülvizsgálat kérhető. Az élettársi kapcsolatok megszüntetése, a közös vagyonmegosztás terén a közjegyző lényegében nem peres ügyben intézkedő bíróságként jár el - mutatott rá a MOKK elnöke.

Inkább a házassághoz áll közelebb

A regisztrált élettársi kapcsolat a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint egyébként a jogokat és kötelezettségeket illetően inkább a házassághoz áll közel, mintsem az élettársi kapcsolathoz. Anyakönyvvezető előtt jönne létre, azonos vagyonjogi és öröklésjogi helyzetet eredményez, mint a házasság. Az egyik legpregnánsabb különbség azonban abban áll, hogy a benne élőknek nincs lehetőségük gyermek közös örökbefogadására. (Ami egyébként a gyermekeket illeti, a magyar jog a házastársi, illetve élettársi kapcsolatból született gyerekek esetében már jelenleg is ugyanazokat a jogosítványokat állapítja meg, különbséget nem tesz, de a gyermekeken kívül például már az özvegyi nyugdíjat, a lakásszerzési kedvezményeket is azonosan kezeli.) Összességében a magyar jog az élettársi kapcsolatot családjogi kapcsolatnak tekinti, ám elismertsége és támogatottsága mégis elmarad a házasság intézményétől, még a 2009. januári változások után is, ezért jó kifejezés a majdnem házasság.

Ha a jelenlegi terveknek megfelelően 2009-től bevezetik a regisztrált élettársi kapcsolat lehetőségét, az százezreket érinthet pozitívan. Az új jogintézmény rendezné a szociális juttatásokkal, az örökléssel, a hitelfelvétellel kapcsolatos ma még nyitott kérdéseket.

(NAPI Online)