Béren kívüli juttatások: ki, hol, mennyit kap?

Évente adómentesen legfeljebb négyszázezer forintig adhat béren kívüli juttatásokat a munkáltató. Kérdés, kihasználják-e ezt a keretet a cégek, kik és milyen formában kapnak a fizetésükön felül valamilyen juttatást. Azok járnak jobban, akik állami cégnél dolgoznak, vagy akik a nagyvállalatok bőkezűségében bíznak? Tények és lehetőségek.

A béren kívüli juttatások kiutalásának egyik lehetséges módja cafeteria-rendszerben történik. A hazai vállalatok mindössze 12 százaléka élt a cafeteria-rendszer nyújtotta lehetőségekkel 2007 elejéig, ám így is 30 százalékkal többen vették igénybe a béren kívüli juttatások e formáját, mint egy évvel korábban - derült ki a Sodexho Pass Hungária Kft. márciusi felméréséből.

A legnépszerűbb - ezek közül - az étkezési utalvány, mely bizonyos összegig adómentesen adható. Az így igényelhető hidegétkezési utalvány keretösszege ötről 6 ezer forintra, a meleg- étkezési utalványé pedig tízről tizenkétezer forintra emelkedik 2008. január elsejétől. Közkedvelt az üdülési csekk is, ami a minimálbér határáig adómentes. Idén eddig 27 milliárd forint értékben kaptak ilyen juttatást a dolgozók, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közlése szerint. 2007 végéig közel nyolcezer vállalat részesítette ilyen juttatásban munkavállalóit, így majdnem másfél millióan fizettek üdülési csekkel a 496 belföldi beváltóhely valamelyikén. Ilyen utalvánnyal egyébként ma már nemcsak a szállodai számlát rendezhetjük - mely tartalmazhatja a szeszesital-fogyasztás vagy a minibár kiürítéséért felszámolt összeget is -, színház- és koncertjegyet is válthatunk.

Az adómentesen adható havi BKV bérlet, vagy Budapesti Egyesített Bérlet is a béren kívüli juttatások közé tartozik. „Nálunk teljesen természetes, hogy a cég csak azoknak járul hozzá utazásukhoz - helyközi bérlettel -, akik vidékről járnak be”- meséli Barbara, aki évek óta szállodában dolgozik. „Nem bánnak túl bőkezűen a jutalommal, ahol most dolgozom, még 13. havi fizetést sem kapunk, ráadásul a mozgóbér kiutalásának rendjét is megváltoztatják január elsejétől. Teljesítménytől függően kapunk majd egy összeget” - meséli a fiatal lány, hozzátéve, hogy nekik ugyan nem jár étkezési utalvány, de a vállalati menzán ingyen ebédelhetnek. Előző munkahelyén - recepciósként - olykor ajándékutalványt is kapott, és önkéntes egészségpénztári hozzájárulást is igénybe vehetett. Nagyvállalatoknál emellett gyakran az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás lehetőségével is élnek a dolgozók. Ha a munkáltató önkéntes egészségpénztárakba fizet, az összeg adómentes határa január elsejétől a minimálbér 30 százaléka lesz (az idei 20 százalék helyett).

Ajándékutalványokra legfeljebb 6900 forintot fordíthatnak a cégek (dolgozónként), és évente maximum három alkalommal adhatják. „Ezen felül persze számos - adóköteles - juttatásban részesülhetnek a munkavállalók. Nagyvállalatoknál ilyen a vezető beosztásban dolgozóknak járó cégautó vagy a céges mobiltelefon” - vázolja a lehetőségeket Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst &Young adószakértője, hozzátéve, hogy az egy főre adómentesen fordítható 400 ezer forintos keretben az internet-használati lehetőség is benne van. Emellett a cégek a két évnél régebben használt számítógépeket ingyen odaadhatják dolgozóiknak.

Közalkalmazottként, ha a munkavállaló például valamelyik minisztériumnál dolgozik, negyedévente ruhapénzt is kaphat, az üdülési mellett pedig MÁV-csekket is választhat. Akad, aki a szemészeti hozzájárulást díjazza: évi 18 ezer forintig a minisztérium fizeti a dolgozó szemüvegét, kontaktlencséjét. Aki ilyen lehetőségekről álmodni sem mer, még mindig igénybe veheti az iskolakezdési támogatást, ami jövőre a minimálbér (69 ezer forint) 30 százaléka lesz, vagyis gyermekenként, évente 20 700 forint igényelhető adómentesen.

Likviditási gondok, adminisztrációs nehézségek

„A vállalatokat nyilván az adómentesség vagy adókedvezmény befolyásolja abban, hogy milyen béren kívüli juttatásokban részesítik dolgozóikat” – utal a hazai gyakorlatra Vámosi Nagy Szabolcs. Akad olyan cég, ahol bizonyos kereteken belül a dolgozók állíthatják össze, hogy mi kerüljön a cafeteria-csomagjukba. Tamás egy állami vállalat HR-osztályán húzza az igát. Szerencsés helyzetben van, mert 2008-ban 250 ezer forintos keretből gazdálkodhat, emellett 13. és 14. havi fizetést is kap, sőt, ezen felül a cég havonta 10 ezer forintot fizet a magánnyugdíjpénztárba (ezért egy százalékot vonnak le a fizetéséből). Emellett jár neki a céges mobil, és még a vállalat konditermét is térítésmentesen használhatja. „A hideg-meleg étkezési utalványokon kívül jövőre kultúra-utalványt és internet-utalványt is igényelni fogok” - teszi hozzá a férfi.

A legtöbb vállalatnál föl sem merül, hogy kimerítsék a 400 ezer forintos keretet, amely egy dolgozóra juthatna. Egy márciusi felmérés szerint jelenleg átlagosan 180 ezer forint az éves cafeteria-keret. A kis- és középvállalkozások helyzete ebből a szempontból nehezebb.

Főleg a kisvállalkozásokra jellemző, hogy ugyan jól jönne nekik az adómegtakarítás, ám gyakran napi - likviditási - gondokkal küzdenek. Ráadásul egy részük feketén foglalkoztatja dolgozóit, így szóba sem jöhetnek a béren kívüli juttatások – vázolja a helyzetet Marosi Andrea jogász, független adószakértő. „Inkább adminisztrációs problémáról van szó” – véli ugyanakkor Vámosi-Nagy Szabolcs. Ha egy cégnél csak két-három dolgozó igényel étkezési utalványt, macerás a könyvelés, átvétel. Ezt a procedúrát a nagyvállalatoknál a számviteli osztály intézi.

A szakember szerint nem keresetfüggő, hogy milyen juttatásokban részesülnek a munkavállalók. A munkaadódurván hétezer forintot spórolhatha havonta, ha 110 ezer forint helyett, csak 100 ezret ad és emellé a munkavállaló kap még 10 ezer forintért étkezési tikettet.

A béren kívüli juttatások kulcsfontosságúak lehetnek a bértárgyaláson, a leendő alkalmazott ugyanis gyakran ezek hatására dönt úgy, hogy alacsonyabb fizetésért is elvállalja a munkát. Bár a legtöbb béren kívüli juttatásban kétségkívül a pénzügyi szektorban dolgozók részesülnek, a juttatások terén pozíciótól függően jelentős eltérések érzékelhetők.

Tímea többfordulós állásinterjút követően került alkupozícióba az egyik piacvezető kereskedelmi banknál, ahol ügyintézőt kerestek. A havi alapfizetés mellé (nettó 110-120 ezer forint) 4-8. havi fizetést ígértek (mozgóbér), 10 ezer forint értékben étkezési utalványt, havi kilenc ezer forintos utazási hozzájárulást, ruhapénzt és üdülési csekket, emellett adott volt a kedvezményes hitelfelvételi lehetőség és számlavezetés.

/HVG/