Itt vannak a megszűnő kedvezmények

Három hét múlva, december 31-én megszűnnek a helyi iparűzési adóhoz (hipa) kapcsolódó, vállalkozásoknak adható adókedvezmények. Az ezek megállapítására jogosult önkormányzatok korábban jelentős számú és értékű kedvezményben részesítették a náluk letelepedő beruházókat, az EU-csatlakozási tárgyalások során azonban hazánkat kötelezték e könnyítések megszüntetésére. Mivel egyes kedvezmények akár tíz évre is szólhattak, így elméletileg ma is vannak 2010–2011-ig szóló könnyítések. Az unió azonban 2007. december 31-ében szabta meg a derogációs időszak végét, vagyis ekkor teljesen megszűnnek mind a kedvezmények, mind az adómentességek. Új hipakedvezményekben a cégek már 2004 óta nem részesülhetnek.
Tény, hogy a mentességek és kedvezmények értéke az utóbbi években folyamatosan csökkent, a pénzügyi tárcánál így már „csupán” 30-40 milliárd forintos tétellel számolnak. Figyelembe véve a tavalyi közel 380 s az idén várható mintegy 400 milliárd forintnyi hipabevételt, az összeg nem tűnik tetemesnek. Igaz, mind a kedvezmények mértékéről, mind megszűnésük hatásáról megoszlanak a vélemények.
A kedvezmények összértéke alaphangon 30-40 milliárd forint, de akár a 70-80 milliárdot is elérheti – vélekedett a Világgazdaság kérdésére Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, aki szerint bizonyos cégek iparűzésiadó-terhelése jövőre jelentősen megnőhet. Ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezmények megszűnnek, a bérek és az azokkal kapcsolatos közterhek pedig nőnek, könnyen lehet, hogy bizonyos tevékenységeket már nem éri meg Magyarországon végezni – mutatott rá a szakember. Hozzátette: arra nem kell számítani, hogy a cégek tömegesen hagynák el hazánkat, Magyarország azonban ilyen feltételek mellett a jövőben már nemigen jöhet szóba egy-egy új beruházás célországaként. Ebben annak is fontos szerepe van, hogy míg korábban jogszabály is szólt a hipa kivezetéséről, manapság még kilátás sincs az adónem megszűnésére.
A tét nem túl nagy, néhány milliárd forintról lehet szó – vélekedett Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adószakértője, szerinte a 3200 magyar település legfeljebb 8-10 százalékát érinti a kedvezmények és mentességek megszüntetése. Az önkormányzati érdekszövetség munkatársa kijelentette: ennek ellenére megoldást kell találni a problémára. A vállalkozások ugyanis az akkoriban elfogadott terveikben nem számíthattak arra, hogy 2008-tól fizetniük kell. Ezért a TÖOSZ szakértői kidolgoztak egy megoldási javaslatot, amelyet csütörtökön terjesztenek az elnökség elé. Ennek részleteit Szmetana nem kívánta elárulni, ám annyit elmondott, hogy olyan közgazdaságilag és jogilag körülbástyázott elképzeléssel állnak elő, amelynek eredményeképp adóalku jöhet létre, így a cégeknek fizetniük kellene, de nem a teljes összeget. Ha pedig az elnökség elfogadja az ötletet, utána próbálják meggyőzni a javaslat célszerűségéről az ügyben érintett szervezeteket, az államkincstárat, a számvevőszéket és a pénzügyi tárcát.

Budapest szűkmarkú volt
A helyi iparűzési adóból főleg a vidéki nagyvárosok, valamint a közepes méretű települések adtak komoly kedvezményeket, olykor mentességeket. Budapesten a könnyítések értéke arányában soha nem volt magas, míg a főváros körüli települések gyakran ezzel az eszközzel csábították a beruházókat.
Mivel a kedvezményeket az önkormányzatok kezelik, azok pontos összegéről csak hozzávetőleges számítások állnak rendelkezésre.