Grassalkovich templomok III.

Grassalkovich címer 2

A Grassalkovich uradalom az 1700-as évek végén a korabeli Pest megye 22 település és 21 pusztájának határában mint egy 135 ezer kh-on terült el. A központ Gödöllő lett. Grassalkovich Antal az 1744-ben épült barokk stílusú kastélyból igazgatta az uradalmat, amely élete alatt szépen gyarapodott.

1776-ban az uradalom kilenc gazdasági kerületből tevődött össze. 
A huszonegy faluból, egy mezővárosból és számos pusztából álló hatalmas Grassalkovich-domínium öt nagy vagyoncsoportból állt, melyet később két hitbizományba vont össze. A Gödöllő központi uradalomhoz tartozott a VII., az isaszegi ispánság, melynek része volt Isaszeg, Dány, Ecser, Vecsés, valamint Szentgyörgy-, Nyíregyháza-, Szentkirály- és Halompuszta.

Nyitra vármegyében Grassalkovich kézben volt Csornok, Komját, Alsó- Szőlős, Felső-Szőlős. A Grassalkovich birodalom része Tápiószentmárton (1727), Tápiószecső (1754), Tatárszentgyörgy-puszta (1751), Vecsés-puszta, Újhartyán-puszta, Örkény-puszta, Farmos-puszta, Kistarcsa-puszta (Puszta-Tarcsa), Pusztaszentmihály (Rákosszentmihály), Göd-puszta (1736), Besnyő-puszta, Pusztalőrinc (Pestszentlőrinc), Váckisújfalu, Aldebrő (1740), Parád, Rózsaszentmárton stb.

További Grassalkovich templomok:

Gödöllő: Református templom

Gödöllői református templom

Gödöllő város Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban, a Rákos-patak völgyében fekszik.
A Gödöllői reformátusok első templomukat 1657-ben építették fel. Ezt a templomot I. Grassalkovich Antal bontatta el 1744-ben, a kastély építése miatt. A reformátusokat telekkel, építőanyaggal és pénzzel kárpótolta. Az új, barokk stílusú templomot 1745. április 11- én szentelték fel.

A hagymasisakos, homlokzati középtornyát 1801-ben három méterrel megemelték. A templom karzata és mennyezete eredetileg festéssel és faragással díszített fából készült. Az idők során elkorhadt faszerkezeteket az 1912-es felújításkor betonra cserélték.

A II. világháború alatt az épületet súlyos károkat okozó bombatalálat érte. A templom hónapokig tartó renoválás után vált csak ismét használhatóvá. A többször bővített, s mára már erősen átalakított templomon legutóbb a tornyot újították fel. Ezzel egyidőben, 1993 őszén készült el az új református lelkészlak is.

Gödöllő-Máriabesnyő: Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

Gödöllő-Máriabesnyői templom

Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. 
A kapucinus rend - Mayerhoffer János tervei alapján - 1762-69-ben épült barokk stílusú, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomában őrzik az ország legkisebb kegyszobrát.

A Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő múltja szorosan összefügg a kegytemplom történetével.
A templom a török korban elnéptelenedett Besnyő község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta.
Klobusiczky Terézia (I. Grassalkovich Antal harmadik felesége) lorettói kápolnát kívánt itt a dombon építeni, a hajdani premontrei templom helyén. Ásás közben az egyik kőműves 1759-ben egy csontból faragott szobrocskát talált a földben.
A XII-XIII. századi faragvány Szűz Máriát ábrázolta, karján a gyermek Jézussal.
A kápolna megépült, de a megtalált Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.
A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal.
A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.

Hatvan: Szent Adalbert - római katolikus plébániatemplom

Hatvani templom

Hatvan város Heves megye délnyugati részén, a hatvani kistérség székhelye, a Zagyva partján fekszik.

Grassalkovich I. Antal herceg 1734-ben, kétszázezer forintért vette meg a hatvani birtokot. Német telepeseket hozott a településre, kedvezményt, mentességet adott nekik.

A hatvani Szent Adalbert-plébániatemplomot a város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén építették fel Grassalkovich I. Antal kegyurasága idején és túlnyomórészt az ő pénzéből.
Akárcsak hatvani kastélyát , a templomot is Oraschek  Ignác  tervezte; a kivitelező Jung József volt: 1751–1755 között épült templom  a Kossuth téren, a Grassalkovich-kastéllyal átellenben, a várost átszelő 3-as főközlekedési út mellett áll. 

A 20. században négyszer újították fel : 1913-ban, 1928-ban és 1956-ban. Utolsó  felújítása 2006-ban volt, ekkor a tetőszerkezetet hozták rendbe.
A szabadon álló, egyhajós, nyeregtetős templom szentélye félkörívben záródik. A szentélyhez körüljáró szerűen kapcsolódik a sekrestye, valamint az északi és déli oldalon egy-egy kétszintes melléktér. A szentély diadalívét a Grassalkovich család címere díszíti.
A nagy fesztávolságú hajót és a szentélyt összesen három csehsüveg boltozat fedi. Előteréből két oldalra egy-egy oldalkápolna nyílik. A berendezés zömmel 18. századi. Egyes freskóit a 19. században festették, másokat 1956-ban.

Isaszeg: Szent Márton  Római Katolikus templom, az "Öregtemplom"

Isaszegi "Öregtemplom"
 
Isaszeg város Pest megyében, a Gödöllői kistérségben, Budapest belvárosától 30 km-re, keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. 

A megfogyatkozott a lakossághoz, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki 1735-ben szlovákokat és királyi engedéllyel közel félszáz lengyel családot telepített le.
A 12. századi román körtemplomot a 15. században gótikus stílusban alakították át, 
1716-ban Kurt báró és a nép adományaiból a romjaiból kiemelték, tetejét náddal befedték. Grassalkovich még a vásárlás évében renováltatta a templomot.

Szabadon álló, egy homlokzati tornyos nyeregtetős épület. A támpilléres torony alépítménye négyszögű, maga a toronytest nyolcszögű, tört vonalú  sisakkal. Tornyán négykaréjos, gótikus körablak. A félkörívesen zárt szentély két oldalán félkörös apszisok, a déli oldalon sekrestye. A szentély támpillérein gótikus fedlapok, a hajó déli oldalán gótikus kapu a 15. század második feléből. 
 Grassalkovich végrendeletében arról emlékezett meg, hogy a Szent Márton templomot 1738-ban 2000 Ft költségen hozatta rendbe és bővítette. 1745. évben jelentősebb újjáépítésre került sor, amikor is a régi templom köveit használták fel. A templom a XVIII. században nyerte el barokk küllemét.

Kál: Szent Péter és Pál római katolikus templom

Káli templom

Kál nagyközség  Heves megye déli részén, a Füzesabonyi kistérségben, a Tarna folyó völgyében fekszik.

1741-ben Grassalkovich Antalra ruházták a debrői uradalmat, aki kiadta a Kál pusztának telkes jobbágyokkal való benépesítésére vonatkozó telepítési szerződést.

A falu dombon álló templomát Grassalkovich Antal építtette 1761-ben.  1841-1842 között gr. Károlyi György megnagyobbíttatta, restauráltatta, a sekrestyét az 1970-es években bővítették. Az 1840-es években restaurálták. 
Egyhajós, egy homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templomot Oracsek Ignác tervezte. 
A torony két oldalán az orgonaablak szintjén 1-1 fülke újabb szobrokkal: Szt. Péter, Szt. Pál,
Falképeket  1930 –ban  (Takács István) és 1993-ben készítették.  A berendezések a 18. század második feléből és a 19. századból valók. A  főoltárkép 1852 –ben készült, Kovács Mihály alkotása. 

Kerepes: Szent Anna templom és Szent Rókus kápolna

Kerepes nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben, Budapest és Gödöllő között félúton, a Szilas-patak is átfolyik rajta.

Az 1690 után elkezdődött szervezett telepítési programok során magyar, német és szlovák családok települtek ide. 
Kerepest Grasalkovich 1729-ben vásárolta meg a nagyváradi káptalantól.  Az 1779-es és 1842-es canonica visitatiók szerint Kerepes egyházi nyelve 1830-ig német és szlovák volt, ezt követően magyar is. 
Kerepes elsõ, fallal kerített középkori eredetű temploma egy földvár  társaságában a mai Kálvária dombon állott, melyet Grassalkovich 1739-ben két oldalkápolnával kibővített. 1769-ben renoválták. 1840-ben tetőjét újrazsindelyezték. A Szent Anna titulusú templom 1907. augusztusában villámcsapás következtében leégett. Ezt követően a gótikus templomromot lebontották, a köveit elárverezték.

1769-ben Grassalkovich Antal a falu közepén Szent Rókus tiszteletére egy kápolnát építtetett.
Azonban nem volt elég nagy, hogy a kerepesi hívek egy nagyobb ünnepi szentmisén egybegyûljenek benne, ezért felmerült az igény egy nagyobb templomra, amelyet 1911. szeptember 4-én elkezdtek építeni. 1912-ben befejezték és felszentelték a jelenlegi templomot, Szent Anna tiszteletére.
Többféle berendezést hoztak el a Szent Rókus kápolnából; pl. a kóruson lévõ régi padokat és a kórus alatt lévõ oltárt, amelyen a Szentsírt és a Betlehemet szokták felállítani.

Lőrinci: Szent Mihály római katolikus templom

Lőrinci templom

Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani kistérségben, a Zagyva folyó mellett terül el.

1730-tól a Grassalkovich család tulajdonába került a település.
A korábbi 1695-ben épült templomhoz 1740-ben építtetett tornyot gr. Grassalkovich I. Antal, majd özvegye Klobusiczky Teréz a korábbi épület felhasználásával  1775-ben  késő barokkstílusban építtette újjá.
Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A szentély északi oldalán kontyolt féltetős sekrestye található, illetve lejárat a kriptába. Csehboltozatos a hajó és a szentély, a hajó nyugati oldalán karzattal. A templom berendezése 18. század végi. A szószék, a gyóntatószék és a keresztelőmedence copfstílusú.

Mélykút: Szt. Bertalan római katolikus templom ( Szent Joachim templom )

Mélykúti templom

Mélykút  város Bács-Kiskun megye Jánoshalmai kistérségében, Bajától 36  km-re helyezkedik el.

Az 1728-29 – ben újonnan települő község magja a Szt. Bertalan-templomkápolna volt. A templom a ma beépített ún. Öreg-temető helyén volt. A Czobor család kihalta után 1750-ben a birtok gróf Grassalkovich tulajdonába ment át. Grassalkovich a náddal fedett kápolna helyébe szép templomot emeltetett. 
A jelenlegi templom alapját 1761-ben rakták le, ezzel a község új központi magot kapott. Az idők folyamán a fejlődés ehhez alakult, ezért a község régi arculatát teljesen megváltoztatva a maivá alakította át. 1768. július 30-ra lett egészen kész a templom, de a hívek már 1764-től kezdve használták.

A régi templomból ma már csak a torony, a karzat meg a kőfal van meg. A régi oltárszobrok és az oltár egyéb részei a templom kriptájába kerültek. Az oltárképet is újjal cserélték fel: Az oltárkép Szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szűz Máriával. Mária a kezében almát tart, s a kép felett a következő felirat olvasható: „Potens in terra erit semen eius.” (’Hatalmas lesz a Földön az ő utóda.’)
1900-ban elhatározták, hogy a templomot megnagyobbítják. A község elöljárósága új templomot akart építtetni. A tervet az akkori plébános, nem fogadta el.  A templom régi hajójához két mellékhajó épült.

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/9055 - Grassalkovich templomok I.
http://www.danyikronika.hu/node/9131 - Grassalkovich templomok II.

Folytatás köv.

Összeállította:
Buborék