Grassalkovich templomok II.

Gödöllői Kastély-templom belső

A Helytartótanács utasítására Pest-Pilis-Solt vármegyében 1733-ban elvégezték az egyházak állapotának a felmérését.
A Helytartótanács 1733. ápr. 14-én kelt levelét 1733. ápr 27-30-án tárgyalta a közgyűlés. Ebben arról volt szó, hogy Grassalkovich azt állította, Kerepes, Isaszeg, Csíktarcsa, Zsidó, Csömör, Ecser, Soroksár falvakban épített templomot és ennek következtében ezekre kegyúri jogot kért.

A megye hatósága igazolta Grassalkovich templomépítéseit és ennek következtében ő 1733. dec. 6-án elnyerte a kegyúri jogot a felsorolt templomokra nézve. A megye válasza leszögezte, hogy Grassalkovich I. Antal a saját pénzén építkezett, nem a jobbágyokra kivetett külön adókból.
1738-ban a gróf második felesége hatodik gyermekük szülése közben meghalt.

1743-ban Gödöllő környéki településekkel növeli birtokát.
A török uralom után a felszabadult országrészek elnéptelenedettsége elkerülhetetlenné tette a betelepítéseket. A gazdasági fellendülés és a munkaerő biztosítására, a „rebellis” magyarok ellensúlyozására, német és szlovák 
lakosokat kellett a magyar falvakba betelepíteni. A betelepítéseket a Habsburg hatóságok, az Udvari Haditanács, az Udvari Kamara, majd később a gazdagabb földesurak szervezték és bonyolították le.
Grassalkovich folytatja a korábban megkezdett tudatos telepítéseket, német és felvidéki szlovák lakosokat hoz birtokaira.1748-ban már övé egész Gödöllő.
1750-től Bánát és Bács megyék újratelepítésével foglalatoskodik, itteni településekkel is növelve birtokát.
Grassalkovich tizennégy évi özvegység után 1751-ben nősült meg harmadszor, második feleségének nővérét, Forgács Ferenc gróf özvegyét, Klobusiczky Terézt vezette oltárhoz.

Lássuk további templomait:

Csolnok: Nepomuki Szent János római katolikus plébániatemplom
Csolnoki templom

A Komárom-Esztergom megyei Csolnok Budapesttől 40 km-re, Dorogtól 4 km-re található, festői fekvésű település, hegyekkel és erdőkkel körülvéve.

A falut a XVII. század elején még főleg reformátusok lakták. Templomukat a településsel együtt a törökök fölégették.
Gróf Grassalkovich Antal - mint kamaraelnök -, aki a klarisszáktól átvette e környék uradalmait, Csolnok kegyura is volt. Mint ilyen a nagy pestisjárvány után hálából új templomot építtetett, az 1700. körül épült régi templom helyett. A korábbi templom romjaiból, a régi alapokra épült az új, mai templom.
Grassalkovich Antal még az 1738. évben önálló plébániát szerveztetett Csolnokon. A katolikus vallás a németség betelepülésével vált uralkodóvá Csolnokon.
 Esztergom-megyében a betelepítés az érsek nevéhez fűződött, amelynek végrehajtásában gróf Grassalkovich Antal járt az élen. A szlovákokat a hegyes vidékekre, , a németeket pedig az elnéptelenedett falvakba telepítették.
A Nepomuki Szent János nevére keresztelt barokk jellegű plébániatemplomot gróf Grassalkovich Antal építtette 1767-75 között.
A templomban több olyan festmény van, amit a betelepülő svábok hoztak magukkal Németországból. A II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott, újjáépítése 15 évig tartott.

Csömör: Nepomuki Szent János templom és Szentháromság templom
Csömöri templom

Csömör nagyközség Kistarcsától nyugatra, Budapest XVI. kerületétől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Csömör patak kanyarulatában található.
Már a török korban Csömör pusztaként szerepelt.
1720-tól evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura.
Ő a katolikusok betelepedését szorgalmazta.
1733-ban saját költségén építtetett új templomot a katolikusoknak Nepomuki Szent János tiszteletére és lelki gondozásukra szerzetest küldött ide.

A jelenlegi katolikus templomot Grassalkovich I. Antal 1771. ápr. 25-én kezdte építtetni, a legenda szerint a templom terveinek nézegetése közben érte a halál 1771. dec. 1-én.
Ezt a templomot 1773-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. 1840-ben újrazsindelyezték.
Grassalkovich Antal kezdeményezésére épült barokk templom egyhajós, homlokzati tornyos. Az egyszerű külső szépen tagolt, plasztikus kialakítású belsőt takar. Szentély falfestése XVIII. századi barokk alkotás. 
A II. világháborúban bombatalálat érte, felújítására az ötvenes években került sor.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide.

Dány: Szent Jakab apostol római katolikus templom

Dány Pest megyei falu, Gödöllőtől kb. 22 km-re délkeletre, Budapesttől kb. 35–40 km-re keletre.

1746-ban Dány Hatvannal mint központtal a Grassalkovich-család birtokába kerül. Grassalkovich Antal Stahremberg Gundaker Tamás, osztrák pénzügyminisztertől (1663-1745) vásárolja meg a falut. Gundaker Tamás ősei Stájerországból származnak.
A XII. században Albert fia Gundaker Ausztriában az Ens vizén felüli tartományban építette Starhemberg várát, honnan a család nevét vette.
III. Károly király a hatvani uradalmat 1723-ban gróf
Stahremberg Gundaker Tamásnak adományozta s noha az országgyűlés élénken tiltakozott emez adományozás ellen, 1729-ben részére kir. adománylevelet állított ki. A gróf Stahremberg családnak a XVIII. század közepéig maradt Hatvan birtokában, melyhez ekkor Fancsal (Rózsaszentmárton), Apc, Csány és Dány falvak is tartoztak.

A Pongrácz-térképen (1673) Dány templomos helyként van jelezve Isaszeg és Zsámbok között. E templom még a hódoltság alatt elpusztult, mert 1697-ben fatemploma van Szent Jakab tiszteletére.
1724-ben Stahremberg Gundaker gróf és a hívek áldozat-készségéből új templomot építettek szilárd anyagból, melybe az új fő- és mellékoltárképeket a gróf adományozta. A főoltárkép Szent Jakab prédikációját ábrázolja, míg a mellékoltárkép a kis Máriát édesanyjával. A két oltárkép ma a karzatra vezető lépcsőfeljáróban látható.

1736-ban Dányt Zsámbok filiájaként jelzik. A váci püspök és Grassalkovich szervez plébániát Dányban 1749-ben. Templomát jól megépítettnek mondják. Grassalkovich herceg a templomot 1766-ban megnagyobbíttatta, 4000 forintot költött rá. E templom 34 m hosszú és 10 m széles volt, kőből és téglából építve.
Ez a templom is idővel kicsinek bizonyult és az évszázados megviseltség /az 1816. és 1833. évi földrengések/ végül is alkalmatlanná tette biztonságos használatát.
1903-ban egy hatalmas nyugati orkán az előfalat ledöntötte, majd két nap múlva a mise alatt bekövetkezett recsegés-ropogás hatására hanyatt-homlok menekül ki a nép a templomból.
A hatóságok bezáratják a templomot. Öt év múlva, 1908-ban a templom tornya ledőlt.
A ma is látható neogót stílusú, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot 1909-ben építették, a XVIII. századi elpusztult templom helyén. A templomban "Fadrusz-feszület" másolata látható.

Dunakeszi: Szent Mihály római katolikus templom
Dunakeszi temploma

Vác 71. püspöke Gróf Althmann M. Frigyes 1725-ben szervezett plébániát Dunakeszin.
A város látképének meghatározó eleme a Szent Mihály tiszteletére szentelt, kéttornyú római katolikus templom, amely az 1936-37-ben történt átépítése, bővítése után kapta meg jelenlegi formáját. Az új Nagytemplomot közvetlenül az Öregtemplom mellé építették .
1937. október 10-én szentelte fel Szent Mihály tiszteletére a váci püspök.
Az egyhajós templombelső bal oldali részén találhatjuk az egykori barokk kápolnát, melyet 1756-ban építtetett Grassalkovich Antal. A belső még ma is tükrözi a Grassalkovich-alapítású templomok mozgalmasságát, ovális alakú hajóját kupolaboltozat fedi. Falát toszkán pilaszterek tagolják, a karzat mellvédje ívesen előre ugrik. Az újabb templomot színes üvegablakok díszítik.
A Magyar Lovar Egylet -az egyházközség akkori kegyura- tartotta fenn és festette ki 1913-ban az 1725-ben épült templomot. Az Öregtemplom felújított belsejét, oltárait 1965-ben áldották meg. 1970-72-ben a templom külsejét teljesen felújították.

Szent Mihály főangyal

Szent Mihály arkangyal az egyház védelmezője, a mennyei seregek fejedelme, a hit angyala. Őt tartják a hűség, az alázat, a halál, és más utolsó dolgok védőjének is. Ezért ő a hét utolsó napjának, a vasárnapnak is angyala, és a nap utolsó órájának, az éjfél előtti órának.

Szent Mihály egyike annak a hét főangyalnak, akik Isten trónja körül állnak. Mihály lett a mennyei seregek vezére, ezért ábrázolják őt lovagnak, páncélos vitéznek, aki lándzsájával ledöfi a sátánt. Szent Mihály ott van a haldoklók mellett is, segíti őket, elkíséri a túlvilágra, innen a szókapcsolat: Szent Mihály lova. A tisztítótűzben vigasztalja a szenvedő lelkeket, és ő teszi mérlegre az ember jó cselekedeteit és gonoszságait.
Hol Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal, lába alatt a sátánnal, mérleggel jelenik meg a középkori templomok, kápolnák kapubejárata fölött, bent a diadalíveken, szentségtartókon, festményeken.

Ecser: Páduai Szent Antal római katolikus templom
Ecseri templom

Ecser  nagyközség Pest megyében, a Monori kistérségben, Budapesttől dél-keletre fekszik.

Ecsert 1722-ben Gróf Grassalkovich (I.) Antal vásárolta meg 1700 forintért a Svajdler családtól, ekkor kezdődött a szlovák telepesek Ecserre hozatala .
Tíz év múlva azonban gróf Grassalkovich Antal szükségesnek tartotta megalapítani az önálló ecseri plébániát. A község földesura 1735-ben egy régi kápolna helyén kezdte építtetni Paduai Szent Antal tiszteletére egytornyú, egyhajós barokk stílusú római katolikus templomát, és az akkori viszonyok szerint kényelmes paplakot. Az elkészült templom felszentelése és első leírása 1740-ből származik. Ebből a leírásból tudhatjuk, hogy a templom kelléke volt egy szlovák nyelvű evangélium is. Az oltáron Páduai Szent Antal képmása látható. Ugyancsak 1740-ben alapította a földesúr Ecser első iskoláját.
A falu szlovák múltját mutatja, hogy a legrégebbi részének, a templom és környékének a neve Gyegyina (szlovákul dedina – falu). 
A templom az 1880-90-es években használhatatlan volt, annyira megrongálódott, végül majd csak 1911 végétől használhatták újra.
A századok folyamán végzett átalakítások során pár barokk vonását elvesztette.

Feldebrő: Szent Márton püspök római katolikus templom
Feldebrői templom

Feldebrő község Heves megyében, az Egri kistérségben. A Tarna folyó völgyében, a Mátra hegység délkeleti lábainál fekszik. 

A templom nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte páratlan építmény. A XI. század első felében alapították. Eredetileg sírtemplomnak épült.
Az altemplom, amely teljes épségben megmaradt, az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A felső templommal kis ablakokkal van kapcsolatban. A hívők ezeken keresztül láthattak le az altemplomban lévő oltárra, és hallhatták az ott folyó szertartásokat. A felső templomot az eltelt ezer év alatt többször átalakították. 
Az első templom 20X20 méteres, négyzet alaprajzú volt,mind a négy oldalán félköríves apszissal bővült.
Az oszlopokat áthidaló hevederívek is megmaradtak, sőt, az ívek fölötti vízszintesen lezáródó falszakasz is, amely jelzi a templom egykori,belső magasságát.
A feltárások bebizonyították, hogy az első templomnak nevezett XI. századi épület kelet-nyugati tengelye mentén szimmetrikus, öthajós, lényegében centrális épület volt, középen toronnyal.
Ma is láthatunk a falakon és boltozatokon festményeket, amelyek kb. 100 évvel későbbiek, mint a templom. A freskók Káin és Ábel áldozatát, a testvérgyilkosságot, György és Zakariás prófétát ábrázolják.
A XII-XIII. század fordulója táján átépítették. Ez lett a második templom. Ekkor az északi és déli apszisokat lebontották, a mellékhajók oszlopközeit befalazták, így háromhajósra szűkült.
Ebben az időben kezdtek a templom köré temetkezni, ekkor készült el a több méter mély árok a temető körülzárására, így az védelméül is szolgálhatott veszély esetén. A XV. században felújították, a déli oldalon szép gótikus kaput kapott.

1740-ben báró Grassalkovich Antal vásárolta meg a falut és az uradalmat. Megszervezte az uradalom életét és számos épületet emelt, többek között újjáépíttette a templomot.
1744-45: a korábbi falak részbeni felhasználásával, átalakítással felépítették a ma is látható barokk stílusú templomot
1783: a statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen, mert 1743-ban eltávolították a templom közepének pillérsorát, ami később sok gondot okozott.
A templomot 1800-ban Grassalkovich II. Antal építtette át egyhajóssá.

Galgamácsa: Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom

Galgamácsa község Pest megyében, a Veresegyházi kistérségben.

A Szent Kereszt Felmagasztalásának címzett középkori templom eredete ismeretlen, 1400 körül már valószínűleg állt. A török hódoltság alatt is létezett, a török alóli felszabadító hadjárat nagyon megviselte. 1739-ben báró Grassalkovich Antal kegyúr költségén és a hívek munkájával renoválták és bővítették.
1909-ben életveszélyessé vált és bezáratták. A mai templom 1913-ban készült el a Koronauradalom, mint kegyúr költségén. A szecesszió stílusában épült.

Gödöllő: Kastélytemplom- Nepomuki Szent János Kastélykápolna
Gödöllői Kastély-templom

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. A 18. században földesura,Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést.
A Kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grasalkovich Antal bontatott le, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, katolikus templomát.
A Kastélytemplomként ismert, gazdagon díszített barokk templomot 1749. május 16-án szentelték fel. A templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja a XVIII. századi főoltárkép.
A főoltár fölé négy fekete, márványoszlopon nyugvó baldachint emeltek. A diadalíven a Grassalkovichok címere látható. A XVIII. századi mellékoltárképen bal oldalon a Kálvária és Szent József. Jobb oldalon Szent Antalt és Mária mennybemenetelét láthatjuk.
A templom 1769-től működött önálló plébániaként. Addig az Isaszegi Római Katolikus Plébánia filiáléjaként működött. Ez azt jelentette, hogy hivatalosan az isaszegi plébános volt a gödöllői katolikus kápolna irányítója, helyben pedig egy káplán részesítette a közösséget lelkipásztori gondozásban.
A bejárati ajtó felett lévő márványtáblán a templom 1838-as felújítására utaló latin nyelvű szöveg olvasható.
A főhajó végében – a kastély emeletéről is megközelíthető – ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki. Feljárata felett az építtető, I. Grassalkovich Antal velencei mozaik képe látható.
A kastélykápolna tervét nagy valószínűséggel Mayerhoffer András készítette.

Kapcsolódó írás: http://www.danyikronika.hu/node/9055 - Grassalkovich templomok I.

folytatás köv.

Összeállította:
Buborék