Grassalkovich templomok I.

Grassalkovich család címere

Grassalkovich Antal a felvidéki Ürményben (ma Mojmírovce) született 1694-ben. Tanulmányai befejeztével ügyvédi esküt tett, majd ügyész lett, később Althann Mihály Frigyes váci püspök által az egyházmegye ügyvédje és jószágigazgatója.
Kis idő elteltével királyi jogügyiigazgató, koronaügyész lett. 1731-ben már királyi személynök, majd megkapja a bárói rangot. 1743-ban királyi titkos tanácsosi rangot és grófi címet kapott. 1748-ban kinevezték a királyi kamara elnökének és elnyere a koronaőri tisztséget, több megyében töltött be főispáni tisztet.

Előnyös házasságot kötött 1722-ben, amikor feleségül vette néhai Baitay István Pest megyei alispán özvegyét, Lang Erzsébetet. Ekkor kerül birtokába Zsidó (ma Vácegres) község. 1723-ban vásárolta meg Gödöllő falu nagy részét. 1729-ben feleségének korai halálakor már birtoka: Kerepes, Soroksár, Vecsés, Ecser

1731-ben a nálánál tizennyolc évvel fiatalabb Klobusiczky Krisztina bárónőt vette nőül. Birtokait tovább gyarapította Csömörrel, Csíktarcsával (Nagytarcsa), Kartallal, Őrszentmiklóssal ( Pusztaszentmiklós).

Tehetőssége, vallásossága arra is ösztönözte, hogy egyházának az anyagi felemelkedésben nyújtott támogatását viszonozza. Településein, melyek fölött kegyúri jogot gyakorolt meglévő templomokat újíttatott fel, újakat építtetett, kegytárgyakat ajándékozott. Nepomuki Szent János és a család két védőszentjének Paduai Szent Antalnak és Avilai Szent Teréznek az ábrázolása szinte mindegyik templomában ott van.

Lássuk Grassalkovich Antal támogatásával létesült és felújított templomokat, amelyek többsége mára jelentős átalakuláson ment át:

Apc: Szent István Király római katolikus templom

Apci templom

A Heves megyei Apc a Zagyva folyó völgyében, annak bal partján, ártere mentén fekvő falu. A hozzá legközelebbi város Lőrinci.
A település központjában álló templom az előző, középkori gótikus templom felhasználásával épült a XVIII. század első felében. A templom köré a tatárjárás idején épült a kőfal. Később bővítették, tornyát és homlokzatát gróf Grassalkovich Antal, a templom kegyura barokk stílusban átépíttette. Főoltárképét 1775-79 között Johann Lucas Kracker festette. Az oltárkép a község védőszentjét, Szent Istvánt ábrázolja, amint fiával, Imre herceggel, felajánlja az országot Szűz Máriának. Szószéke mellvédjén, ajtaján és tetején rokokó díszítmények láthatók. 1917-1928 között tatarozták, falképei az 1930-as évekből valók.

Bag: Szent András római katolikus templom     

Bagi templom
 
Bag a Gödöllői-dombság északkeleti oldalán, a Galga jobb partján fekvő Pest megyei település.
A község központjában ma álló, nagy méretű, egy homlokzati tornyos, egyhajós barokk stílusú templom középkori elődjét a törökök által támogatott rácok pusztították el. A ma álló templomot Grassalkovich Antal végrendelete szerint 1772-74 között építik fel. A tágas belső tér csehsüveges boltozatos, belső berendezése késő barokk, illetve klasszicista stílusú. Tornya 1945-ben megsérült, hagymaidomú sisakját egyszerű lapos sátortetővel pótolták. A főoltár képét Kontuly Béla festette 1953-ban.

Baja: Belvárosi római katolikus templom (Szent Péter és Pál apostolok)

Bajai
templom

Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése.
A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg. 
A török megszállás után a délszláv lakosság mellett a német a magyar és a szlovák népesség részben a betelepítések másrészt az itt állomásozó katonaság révén telepedett le.

A mai templom helyén 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett.
A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett. A templom üvegablakai a 20. század elején készültek. A templom külseje 1987-ben került felújításra, ekkor új toronysisakot is kapott. A mennyezeti freskókat a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években. A szép barokk szószék három jelenete Isten I. II. III. parancsára utal. A márványból készült főoltár az 1790-es években készült, az akkori kegyúr, Grassalkovich Antal adományaként. A főoltár képe, amely a főapostolok vértanúságra indulását ábrázolja, 1857-ben készült Bécsben, Joseph Keszler osztrák festő műve.

Bátmonostor: Szent József római katolikus templom

Bátmonostori templom

Bátmonostor, Bács-Kiskun megye délnyugati részén, Bajától délre fekvő település.
Az 1191-es évben két találkozó hadiút kereszteződésénél kezdett építeni, a falu mellett Óbátmonostoron Bot bihari ispán egy román stílusú monostort. Ennek lerombolt alapjaira később gótikus stílusú templomot építettek, ezt a pusztafalusi templomot a kamara 1724-ben felrobbantatta.
A falu lakossága a török hódoltság és az azt követő felszabadító harcok során elmenekült, elpusztult. A XVIII. században telepítették újra a községet jobbágyokkal, akik a Felvidékről és a szomszédos dunántúli területekről érkeztek.
A felrobbantott templom anyagából Grassalkovich az új telepesek részére a régi templomtól északabbra, a mai templomot felépítette és a templom körül lefektette a mai község alapjait. A templom körül felépült a mai Bátmonostor.
Grassalkovich, a község földbirtokosa és kegyura Szent József tiszteletére 1761-ben átadta a mai templomot. A barokk templomot az idők folyamán többször is átépítették.

Bodony: Szent Mihály római katolikus templom

Bodonyi templom

Bodony község Heves megye Pétervásárai kistérségében. A Mátra északi lábánál,dombok között, Parádtól 3 kilométer távolságra helyezkedik el.  1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.

A Szent Mihály római katolikus templom a XV. században épült. A török utáni első összeírás 1696-ban elhagyott templomként jelöli.
1720 körül Szent Mihály tiszteletére szentelt templomként írják le.
1732-ben a templomot restaurálták.
1770-ben épült a torony, majd Grassalkovich II. Antal 1776-ban a teljes templomot átépítette és kőtoronnyal bővítette.
1975-1985 között újabb teljes rekonstrukción esett át a templom.

Boldog: Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom

Boldogi templom

Boldog község Heves megye Hatvani kistérségében. A Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól 9 kilométerre, délre helyezkedik el.
1732-ben kezdték kőből építeni a templomot, amit hat év múlva Eszterházi fejezett be. 1741-ben a község határa Grassalkovich Antal gödöllői földbirtokos tulajdonába került. Ettől kezdve Boldog is osztozott a Grassalkovich-uradalmak sorsában. A templomot ekkor már bővíteni kellett. Az első kőtemplom egy részét beépítették az új templom falába, a Lourdesi- barlangnál. 1779-81-ben gr. Grassalkovich Antalné – férje emlékére- felépíttette a mai templomot.
A templom belseje hűbben megtartotta barokk karakterét, mint külseje.
A templom szentélye az oltár mögött félköríves kiképzésű. Szószéke a XVIII. század végéből való, anyaga festett fa, régi festéssel. Két mellékoltára van, az egyik Nepomuki Szent János mennybevitelét ábrázolja, a másik Szent Józsefet a műhelyben a Gyermekkel és az angyalokkal.

Budapest V. ker.: Egyetemi Templom vagy Kisboldogasszony Templom

Budapest, Egyetemi Templom

Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok emelte templom, az egykori dzsámi helyén magasodó templom a Kisboldogasszony Templom vagy ismertebb nevén Egyetemi Templom. 
A lebontott mecset helyére a jelenlegi templom alapkövét 1726-ban rakták le. 1748-ban szentelték fel.

Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. Működésével jórészt a Grassalkovichok és baráti körük építészeti igényeit elégítette ki. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, sószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el.
Freskóit Johann Bergl festette 1776-ban. A rendkívül gazdag díszű faragásokat Tatirek Félix pálos fafaragómester készítette.
A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. A főoltár Mária születését ábrázoló szoborcsoportja Conti Antal Lipót alkotása, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja.
A templom a pálos rend 1786.évi feloszlása után került a Hittudományi Egyetem tulajdonába.

Budapest-Pestszentlőrinc XVIII.ker: Grassalkovich kápolna

Pestszent-lőrinci kápolna

A kápolna 1762-ben épült, az egykori Szent Lőrinc major kápolnájaként.
Grassalkovich Antal 1757-ben az akkor még Pusztaszentlőrincnek nevezett településen majorságot alapított, és betelepített hét családot a lakatlan birtokra. A major a kápolna környékén, terült el. Az épületet később Mayerffy Xavér Ferenc és a Szemere család újította fel.
A kerület”névadója” Szent Lőrinc tiszteletére emelt barokk kápolnát 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. A II. világháború után a kápolna körül lévő majorságot lebontották.
A pici kápolnának gyönyörű falfestményei vannak.

Folytatás köv.

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/8344 250 éve búcsújáró hely Máriabesnyő

összeállította:
Buborék