Új felsőoktatási rendszer: mesterképzés 2008-tól

Az új felsőoktatási rendszer hazai bevezetésének újabb ütemeként 2008-ban indulnak majd az első mesterképzések. Ezek viszont azokra a bolognai rendszer szerinti – általában 3-4 éves – alapképzésekre épülnének, amik széles körben csak 2006-ban indultak. Mindez azt jelenti, hogy az első nagyobb hullámban végző alapszakos hallgatók majd csak 2010-2011 körül lépnek tovább a mesterképzésekre.

2008-ban és 2009-ben átmenti időszak következik: az ötéves hagyományos képzést végzők már nem mennek mesterszakokra (legfeljebb másoddiplomás képzésként), az alapszakosok meg még nem. Maradnak tehát a hagyományos rendszer szerint főiskolai diplomával rendelkezők (és persze az újabb egyetemi végzettséget megcélzók), a korábban, illetve a 2008-ban vagy 2009-ben diplomázók. A hazai mesterképzések két évig tehát leginkább nekik kínálják az újfajta egyetemi szintű végzettség megszerzésének lehetőségét.

A főiskolai végzettséggel bírók természetesen később is beiratkozhatnak a mesterképzésekre, ennek a jogi lehetősége tartósan fennáll, viszont várhatóan az elkövetkező két év körüli időszakban lesznek a legjobb bejutási esélyeik. Az egyetemekre érkező alapszakos hallgatók jelentős része, felmérések alapján nagyjából 80-90 százalékuk azzal az elképzeléssel iratkozott be az egyetemek alapszakjaira, hogy mindenképpen tovább kíván menni majd az ottani valamelyik mesterképzésre.

Jogszabály tiltja, hogy felvételnél diszkriminálni lehessen az alapdiploma szerint,például a Műegyetem nem mondhatja az, hogy csak műegyetemi alapképzést végzett hallgatókat vesz föl, de annyi előnyük bizonyára lesz a „háziaknak”, hogy könnyebben felkészülhetnek az alapszakos ismereteikre építő felvételikre. A felvételkor szerezhető összesen 100 pontból egyébként 55 az intézmények keretein belül dől el, a fennmaradó 45 pont pedig a korábbi tanulmányi eredmények átlagából adódik.

A főiskolások esélyei valószínűleg a következő egy-két évben a legjobbak. Sokuk számára ez a lehetőség minden bizonnyal az „égből pottyant”, hiszen a korábbi jogszabályok szerint főiskolai végzettségük csak igen nehézkesen volt egyetemi szintre emelhető, ráadásul e lehetőség szigorúan csak alapdiplomájuk területén nyílt meg számukra. A mostani felsőoktatási reformokkal ez az eddigi merevség is fellazult, az egyes területek között – legfeljebb néhány tantárgy kiegészítő letétele mellett – megnyílt az út.

Ha az elvégzett szak és az elvégezni kívánt mesterszak között nagy a szaktávolság, nehezebb dolga lesz a továbbtanulónak. A jelenlegi körülbelül száz mesterképzési szak mindegyiknek egyedi felvételi, belépési követelményei vannak. Általánosnak mondható, hogy megjelölnek nagyjából 60 kreditnyi ismeretanyagot, azaz törzsanyagot, és ebből legalább 30 kreditet teljesíteni kell a felvételhez. Megnézik, hogy a felvételiző korábban elvégzett tárgyaiból mit lehet elfogadni és a maradékot – maximum 30 kreditnyit – kell csak külön teljesíteni. Ötkredites tantárgyakkal számolva ez maximum hat tárgy, tehát ennyit kell teljesíteni a „szakterület-váltáshoz”. Ezeket az áthidaló”tantárgyakat a hallgató a mesterképzéssel párhuzamosan végezheti el. A vitt tantárgyak elismerése függ a befogadó az intézmény lojalitásától, hozzáállásától.

A mesterképzésről bővebben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján olvashatnak.