1895 November 27. -Nobel-díj alapítása

A Nobel-díj, amelyet Alfred Nobel, dúsgazdag svéd gyáros és feltaláló alapított, világraszóló tudományos elismerést jelent a díjazott egyén és egyúttal nemzete számára is. Kimagaslik az összes cím, kitüntetés, tudományos fokozat és titulus közül. Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok teszik, a díj összege évről évre változik. 1995-ben a díj összege meghaladta az egymillió dollárt.

A díj alapítása

Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, amelyet "véletlenül", de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő, jól kezelhető anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendő filantrópiája vezette a világbéke előmozdításának gondolatához.
Nobel nem nősült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, az általa - enyhén szólva - nem különösebben becsült jogászok közreműködése nélkül. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.

Részlet a végrendelet egyik vonatkozó részéből:
"...biztos értékpapírokba fektetett tőke... kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani...: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. /.../ Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása..."
/.../ Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása..."

Miért nincs matematikai Nobel-díj?

Erről több feltételezés létezik, most kettőt ismertetünk:
1. Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle.
2. Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy ízben tete a tete talált egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát. Ezzel a feltételezéssel kapcsolatban azonban éredemes megemlíteni, hogy Nobelnek valóban volt egy hosszabb ideig tartó, minden bizonnyal nem csupán plátói kapcsolata egy nálánál közel harminc évvel fiatalabb bécsi lánnyal. Sophie Hess egyszer azt közölte vele, hogy gyermeket vár, a gyermek apja egy magyar katonatiszt, bizonyos Kapivári Kapy. Nobel fejedelmien gondoskodott hűtlen barátnőjéről, és még végrendeletében is megemlékezett róla.