Itt vagyTartalom / Egy régi mesterség
Egy régi mesterség
Az egyik délután jászárokszállási otthonában kerestem fel Kovács Zoltánt, aki egy természetből fakadó ősi mesterséget a kas-kosárfonást műveli.
Zoltán főállása mellett űzi ezt a hagyományos paraszti kézművességet. Ez a nyugalmat kívánó munka kikapcsolódást nyújt számára amely térlátását, szépségérzetét is fejleszti.
Régen, a mindennapi életben a használati tárgyak, gazdasági eszközök nagy része természetes anyagból készült. Így a kosarak, tároló edények, demizsonok, butykosok vesszőből készültek.
Műanyagokkal teli világunkban az emberek többsége ma is szívesen beköltözteti a természetet a lakásába, igyekszik minél több természetes anyagból készült használati tárggyal körülvenni magát.
Zoltán Budapesten a Hagyományok Háza kézműves szakmai képzésein sajátította el a kosárfonást, majd elvégezte a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyamot.
Felesége Krisztina szintén a Hagyományok Háza képzésein mélyítette el tudását a Magyar népi ének tanfolyamon és ennek mesterkurzusán, illetve Népmese és népi játék az óvodában tanfolyamokon.
Egymás tevékenységét kiegészítve hagyományőrző népi kézműves játszóházakat, nyári táborokat, szakköröket, foglalkozásokat, mesterség bemutatókat tartanak.
Amíg Zoltán a gyerekekkel népi játékokat készít, kosárfonásra tanítja az érdeklődőket, addig Krisztina népi énekeket tanít, baba-mama foglalkozásokat, népi játék és néptánc foglalkozásokat tart.
Hogyan készül a kosár?
A kosárfonás alapanyaga a fűz növény hajtása a fûzvesszõ. A vesszőket válogatják és osztályozzák szín és méret szerint. A fûzfavesszõnek szín és minőség szerint több fajtája létezik: sárga, vörös, szürke, fehér, selyem stb.
A fűzfavessző hasznosítható nyersen, héjastól, vagy főzve, héjától megtisztítva . Ilyenkor fehér vagy sárgás-vöröses szint kap, fajtától függõen.
Minden felhasználás elõtt áztatni kell a vesszõt, mivel a víz hatására a vesszõ megpuhul és ezáltal hajlékonyabb lesz és így lehet vele könnyen dolgozni. Egy átlagos kosár elkészítéséhez két-három óra szükséges, attól függően, hogy milyen típusú készül: piaci-, gazdasági-, piknik-, ruhás- , virágkosarak.
Ezek mellett természetesen készülhetnek tálcák, kínálókosarak, virágtartók, kenyértartók, cicakosarak stb.
Elõször mindig a kosárfenék készül el, majd általában 32 oldalkarót helyez be a fenékbe, mely az alapváza a kosárnak. Az aljától indulva folyamatosan kétszálas vesszõgyûrûket helyez egymásra, és a berakás során folyamatosan formálja is õket. A kosár közepe táján díszítésként más szerkezetû, esetleg színárnyalatú sorok következnek. A felsõ részének elkészítése után jön a szegés, amely lezárja a kosarat. (Igényesebb kosarak ötfonásos szegéllyel záródnak.) Ezután csatolja hozzá a füleket.
A fonott üveg ballonok, a demizsonok hasonló fonással készülnek, csak azok még precízebben.
Lejegyezte:
Buborék
További információ:
www.tarisznyasmuhely.hu
- A hozzászóláshoz belépés szükséges