Itt vagyTartalom / A gázártámogatási adatkezelés a bürokrácia állatorvosi lova

A gázártámogatási adatkezelés a bürokrácia állatorvosi lova


Beküldte detto - Ekkor: 2007 November 23

Olvasóink szabálytalan adatkezelési gyakorlatot sejtettek a gázár- és fűtéstámogatási jogosultságok ellenőrzése körül, s úgy tűnik jogérzékük nem csalt.
A tavaly év végi kormányrendeletben bőven voltak joghézagok, ami az adatvédelmi biztos rosszallását is kiváltotta, de a kabinet végül is együttműködő volt a hibák kijavításában. Mint kiderült, az APEH adatai nem elégségesek a jövedelmi viszonyok tisztázására, ezért az államkincstár továbbra is a fogyasztóktól kéri majd a legutóbbi három havi számokat - igaz, most már legalább törvényesen.

Már a gáz- és távfűtéshez igényelhető támogatás bevezetésekor sejteni lehetett, hogy az új szisztémával meggyűlik a baja a fogyasztóknak és a hatóságoknak egyaránt. Az igényléshez kapcsolódó adategyeztetés "rendjét" az adatvédelmi biztos aggályosnak találta; a jövedelmi önbevalláson alapuló kérelmezés, majd az erre következő adategyeztetés pedig meglehetős papírmunkát ró a fogyasztókra és a hivatalokra. A Magyar Államkincstár (MÁK) több, mint 2 millió fogyasztónak küldi ki postán a nyomtatványt, de interneten is letölthető, amit a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben azoknak is ki kell tölteniük, akik az idei évre már sikeresen igényelték a kompenzációt.

Olvasóinktól számos levelet kaptunk, amelyben az iránt érdeklődnek, vajon miért van szükség az adategyeztetésre, amikor a kért adatok mindegyike az államigazgatás rendelkezésére áll, és ilyen esetre a 2004-es törvény a hivatalok közötti adatcserét rendel el. Amellett, hogy az ügyfél úgy érezheti, ugráltatják a hivatalok, az szja-bevallás bekérését sokan az adótitok megsértésének vélik. Az államkicstár szerint erre azért van szükség, mert míg az adóhatóságnál az éves jövedelmi adatok állnak rendelkezésre, addig a támogatáshoz az utolsó három hónap adatai kellenek az aktualizálás érdekében.

Az adatvédelmi biztos azt mondja, a lakosok valószínűleg annak sem örülnének, ha a két hivatal "a hátuk mögött" cserélne részletes személyes adatokat. A bekért adatokat egyébként a törvény szerint a jogosultsági időszak végétől számított 5 évig kell megőrizni, azután pedig megsemmisíteni.

Nem ijesztgetés, hanem segítségnyújtás

A támogatásért folyamodók azt is nehezményezik, hogy a kincstár a támogatás megszüntetésére irányuló formanyomtatványt küld ki egyeseknek, ami mögött visszarettentő, ijesztgető célzatot sejtenek. A MÁK azonban azt mondja, a nyilatkozattal azoknak "kívánt segítséget nyújtani, akik időközben rájöttek, hogy például a jövedelmi adatok kiszámításakor nem vettek figyelembe valamely juttatást, aminek következtében nem jogosultak a támogatásra." A nyilatkozat kitöltésével a kincstár szerint az ügyfelek egyúttal mentesülnek a hosszadalmas adategyeztetési procedúra alól is. Találkoztunk azzal az aggállyal is, miszerint a rendszerint szeptembertől novemberig tartó időszakra vonatkozó jövedelmi nyilatkozat alapján az utólagos ellenőrzés jó eséllyel "gázárcsalónak" minősítheti azt, aki decemberben jutalmat, prémiumot kapott. Ez azonban nem valós veszély, hiszen az igénylés beadása után szerzett jövedelemről való nyilatkozást természetesen nem is lehet elvárni a fogyasztóktól.

Az eredetileg 2006 év végén megszületett kormányrendelet, amely az államkicstár hatáskörébe utalt olyan adatkezelési feladatokat, mint például lakcímkártyáról való másolat kérése, az adatvédelmi biztos hivatala szerint nem volt éppen "üdvözölhető". A jogellenes gyakorlatot a kabinet a szociális törvény idei módosításával szüntette meg, ami alapján a MÁK adatkezelési jogköre a feladat ellátásához szükséges szintre bővült.

Péterfalvi Attila már tavaly ősszel sérelmezte, hogy a tervezetet nem küldték el neki véleményezésre, ami pedig hivatali kötelessége is. A biztos szerint akár formai alkotmányossági aggályt is felvethetett az a mód, ahogyan a rendelet a személyes adatok kezelését meghatározta. A törvénymódosításig ugyanis a Magyar Államkincstárnak nem volt joga adatkezelésre, s az APEH és az államincstár közötti adatcserére sem volt felhatalmazása az intézményeknek. A létrejövő adatbázis kapcsán kérdéses volt, hogy meddig őrzik azokat, és ki férhet hozzá a személyes adatokhoz. Ezek alapján a rendelet tavaly év végi életbe lépésétől kezdve jónéhány hónapig jogellenes állapot állt fenn, de az ombudsmani hivatalban azt mondják, a kabinet együttműködő volt észrevételeik beépítésében.

Háromból egy igénylés jogtalan

Az ellenőrzések idén augusztusban kezdődtek el, előtte gyakorlatilag nem kontrollálták a kérelmezőket. A célszemélyeket úgy választották ki, hogy az APEH átküldte a MÁK-nak azon mintegy 150 ezer fogyasztó nevét, akiknél az adóbevallásban és az igénylésben eltérő összegek szerepeltek. A számok azt mutatják, a próba-szerencse alapon kísérletező rá nem szorulók kedvét sem sikerült elvenni az igényléstől, hiszen a csalóknak csak a jegybanki alapkamattal megnövelt támogatási összeget kell visszafizetniük lelepleződésük esetén.

Ennek eredményeképp a legutóbbi, novemberi ellenőrzés során a vizsgált 44 ezer igénylésnek csak mintegy harmadát találták teljesen rendben - tudta meg az [origo] a Magyar Államkincstártól. Másik harmaduk kisebb hiányosságokkal küldte vissza az adatlapot, a kérelmezők maradék harmada pedig 8 napon belül sem válaszolt a MÁK levelére - gyaníthatóan valami nem stimmel az igénylésükkel.

Jövőre mindennek nyomán sűrűbb és szigorúbb ellenőrzésre kell számítani, az igénylőlapra a családtagok adóazonosító számát is rá kell vezetni - így az APEH szinte automatikusan összevetheti azt a bevallással. Az ügyfeleknek ezentúl aláírásukkal kell biztosítaniuk, hogy a jövedelmi adatok valóságosak. Ezen kívül a lebukó ügyeskedőknek jövőre már az alapkamat dupláját kell ráfizetniük jogtalanul kért és kapott támogatásuk visszaszolgáltatása után. A legsúlyosabb esetben a hatóságokat tudatosan félrevezető igénylők akár félmillió forint büntetést is kaphatnak, de az enyhébb esetekben nem lesz bírság, csupán utólagos hiánypótlásra szólítják föl a kérelmezőt. Tipikus hiba, hogy az igénylők több személyt vallanak be háztartástagként, mint ahányan valójában egy fedél alatt élnek - mondják az Államkincstárnál.

/Origo/