Dinnyetermesztés Dányban

Dinnyeföld 2

Az ázsiai eredetű dinnye az 1200-as évek táján került Európába.
A mórok hozták magukkal Spanyolországba, majd innét hódította meg egész Európát.
Magyarországon a dinnyetermesztést elősegítette a török megszállás, sok újfajta került hozzánk.
A dinnyét a Besztercei szószedetben pepo a dyne, cucumer a gereg dyne (XV.sz.) alakban olvashatjuk.

A török kori dézsmabérlet –jegyzékekben a szántóföldi növények közül gyakran említik a búzát és a kölest, de szántóföldi növényként említik a lencsét, borsót és a dinnyét is (ez utóbbival kifejezetten gyakran találkozunk a határfoglalások alkalmával). A dinnyetermelés méreteit jelzi, hogy az 1620-as években egy kókai gazda ezer darab dinnyét vitt Pestre kocsival.

Lippay János 1664-ben megjelent Posoni kert című könyve részletesen ír a dinnyéről:
„A görög dinnyét arrúl ismérik-meg, amikor a szára, avagy csutkája meg-kezd száradni, és ha könnyű; egyébként, ha idejében le-szakasztyák-is, sokáig el-áll, és meg-érik; főképpen ha búzába, vagy rozsba tészik. A görögdinnye hideg, és nedves természetű; azért igen meg-óltya az szomjúságot; a forró hideglelésben igen használ, kiváltképpen a kik nem a nedvességnek bévségébűl, hanem azoknak gonoszságátul származnak: mivel a görögdinnye elsőben erőssen, a kik gyönge természettel bírnak karchúk, és vajúttak. A görögdinnye magnak –is, ollyan ereje vagyon, mint más féléknek.”

Dányban vita tárgyát képezte, ki termelt előbb dinnyét a csányiak, vagy a dányiak. Ezt nehéz eldönteni, de tény hogy a két településen hasonló technológiával termesztették a dinnyét.

Csányban az első dinnyetermesztésre utaló írásos emlékek 1657-ből valók:
„…vagyon míg egy helység kis homoknak neveznek…Az falu körül való határ oszoljon meg módgyával három részre. A mező három nyomásban vagyon. Az homok is három részre oszoljon, mivel dinnye és köles alá való, annak szántása el nem lehetnek a csányiak…”

Dányban dinnyetermesztésre utalásról az 1749-es dányi plébánia jövedelmében olvashatunk:
„…kender, dinnye és káposzta földet a hívek a papnak adni tartoznak.”
Az 1796-ban íródott Vályi András féle Magyar Országnak leírása…”-ban olvashatunk ismét dinnyetermesztésről:
„Dány:…határja középtermékenységű…legelője szükséghez képest elég, szántó fölgyei néhol jók, dinnyéjek nevezetes, de fájok helyben nem lévén, második Osztálybéli.”

Magyarország ideálisnak mondható a dinnyetermesztéséhez, mert pont elég meleg és napos a klímánk hozzá. Termesztésre a szélvédett, gyorsan melegedő homokos területek a legkedvezőbbek.
Legalább három hónap meleg, napos időre van szükség ahhoz, hogy a dinnye megnőjön és megérjen.

A görögdinnye lehet gömbölyű, vagy hosszúkás, van piros és sárga bélű változata. Nálunk a piros terjedt el, de a sárga édesebb. A héja lehet papírhéjú, vastagabb, csíkos, pettyes, sárgás, zöldes, barnás, fehér, sőt fekete is.

A sárgadinnye lehet ananászízű, sárga, zöld, és fehér bélű, van narancs és piros bélű, csíkos, földieper és áfonya ízű stb.

Hogyan termesztették Dányban a dinnyét? A dinnye termesztésének a technikája a halmozódó tapasztalatok alapján apáról fiúra szállt.
Görögdinnye

Egy-egy dinnyében 300-600 db mag található. Csírázóképességét 6-8 évig is megtartja.
A helyrevetés mélysége homoktalajon 4-5 cm, kötött talajon 3-4 cm. A vetés időpontja az időjárástól függ, akkor időszerű, amikor a talaj hőmérséklete a vetés mélységében eléri a 15-16 C° fokot. Ez általában májusban van. A dinnyét adott tő és sortávolságra bokrokba vetették, majd miután kikelt kiegyelték, bokronként két szálat hagytak.

A piaci igények és a nagyobb haszon érdekében később gyepkockákban neveltek palántákat, hogy az termést hetekkel előbb tudják betakarítani.
Palántaneveléskor a vetés időpontja az ültetéstől függően április 1. és 10. között van. A túl korai vetés, az esetleges hűvös idő miatt halasztott ültetés esetén a palánták vénüléséhez, a koraiság a termőképesség csökkenéséhez vezet.

Késő ősszel a gyepkocka kivágásakor általában gyom és tarack mentes réti ősgyepet szoktak választani.
A következő év kora tavaszán a palántanevelés helyén kukoricaszárat terítenek szét, majd erre kerül rá a szerves trágya, amely lehet marha, vagy kevert marha-lótrágya. Az elterített trágyát melegágy deszkával körberakják és a deszkák közé hordják be a gyeptéglákat, egymás mellé sorba. Az üveggel letakart melegágyban az átmelegedett gyepkockákba ültetik az előre kicsíráztatott dinnyemagokat. A magokat 2-3 órán át langyos vízben áztatják, majd rongyba teszik. Harmadnapra kicsírázik a mag, majd erre a célra fából faragott gyepfúróval kifúrt gyepbe, szemenként, csírával lefelé, a magvakat belehelyezik és vékonyan kb. 1 cm-es vastagságban homokkal letakarják, majd ismét lefedik a nevelő ágyat.
A zömök, egészséges palántákat a kiültetés előtt gyepkockástól átpakolják, hogy a gyepkockából kinövő gyökerek megszakadjanak, és a kiültetésig újra megerősödjenek.

Május 1. és 15. között a gyepkockákban álló palántákat ládákba rakták és kocsikkal kivitték az előkészített dinnyeföldekre és elültették. A dinnyét érésig általában négyszer kapálták. Az utolsó kapálás a kókai Margit-búcsú hetére esett, ezért „margitolásnak „is hívták.

Dányban az alábbi dinnyefajtákat termelték:
sárgadinnye: Magyar sárga, Zentai, Kandalup, Ananász, Turkesztán, Togo
görögdinnye: Csányi, Bukovári, Sándor Páli, Marsovszki, Ceglédi

A dinnye komoly jövedelemforrás volt. Dányban az 1900-as évek közepéig szinte minden család termelt dinnyét.
A dinnyetermelők keresete átlagos gazdasági évben is szépen meghaladta a megélhetési költségeket, így földeket is tudtak bérelni és vásárolni. A jó kereseti lehetőséget elősegítette, ha a termelést és az értékesítést ugyanaz a személy (család) végezte, ezért nem szívesen adták el felvásárló kereskedőnek, hanem maguk értékesítették a közeli piacokon.

1867-ben I. Ferenc József rendeletére több közeli településsel együtt Dányt és Szentkirály is a Magyar Királyi Korona javak birtokába kerül.
A dányi határ 7037 kat. holdjából a Királyi Korona 3700 holdat kapott meg, így a dányi népnek csak 3337 hold állt a rendelkezésére.

Dinnyeföld

Dinnye után a földet 3-5 évig pihentetni kell. Dány határában elfogytak a megművelés alá bevont gyepterületek, földhiány miatt kialakult a vándordinnyés réteg.
A dányiak 15-20 fős bandákba tömörülve béreltek dinnyeföldeket idegen helyeken. (Mende, Ócsa, Tápiószecső, Kóka, Nagytarcsa, Besnyő, Cinkota, Tápiósáp, Locsod stb.)
A földekre csak dolgozni jártak, és csak betakarításkor költöztek oda. A bandák 30-40 hold földet béreltek. Amikor nem dolgoztak a földeken fizetett csőszt fogadtak annak őrzésére.

Dinnyecsősz Dési-Huba István

Éréskor a dányi dinnyeföldeket is csőszök vigyázták a vadaktól. Ők általában idősebb családtagok voltak.
A csősz gunyhója a dinnyeföld közepén állt, hogy minden irányban jól elláthasson. A gunyhó általában 3x2 méter alapterületű volt, tetejét szalmával borították, amit dinnye-, vagy tökszárral kötöttek le.

Csőszkunyhó

Nyáron, a dinnyeföldeken kinn nyüzsögtek a gyerekek is. Segítettek a kapálásban, csőszködtek szabadidejükben ürgét fogtak. Ez a mókusfélék családjába tartozó 18-24 cm nagyságú rágcsáló földalatti üregekben él. Bundája felül szürkéssárga és kissé pettyes. Gyakran felágaskodik, futás közben pedig rövid farkát az égnek emeli. Társait figyelmeztető hangja éles füttyentés. Mikor elégedett, lágyan dörmög, vagy trillázó hangot ad. Veszély esetén villámgyorsan eltűnik földbe ásott járataiban. Üregének bejáratát kis földsánc veszi körül. Az üregek hosszú járatként húzódnak a talajban, és egy kamrában végződnek. Télen olyan mint a medve, késő ősztől tavasz elejéig téli álmot alszik. A dinnyét is megrágó ürgét a gyerekek vízzel kiöntötték, vagy ürgefogó szerkezetekkel megfogták.

Ürgefogó

Az ürgefogóknak több változata közül a legismertebb és legegyszerűbb a ”nyikkantó”volt. Az ürgelyuk fölé állított szerkezet egy hurokban végződött, ami az ürgét kirántotta a lyukból. Az ürgelyuk függőleges, míg a hörcsögé enyhén ferde, így könnyen meglehet őket különböztetni. A vöröses színű szintén rágcsáló hörcsög veszély esetén támad, ha kell harap is.

Ürge

Ha több gyerek is volt a szentkirályi földeken, csapatostul fürödtek a Felső-Tápió vizében, bújócskáztak a patak mentén. Előbb természetesen kiszámolták a fogót:

Elment apám dinnyét lopni,
elfelejtett zsákot vinni
Hány zsák kellett egy dinnyének,
mond meg te, vagyis, vagyis te!

Vagy egy másik változattal:

Kiskertemben az ürge,
Rákapott a dinnyére.
Megállj ürge, megleslek,
ice, bice, cibere,
Neked mondom, menj ki te!

Az idősebbek beszéde közben, ha szóba kerül a dinnye, a mai napig is hallhatjuk az ízes dányi tájszólást: "gyinnye".
A jobbára lencsét, káposztát és dohányt termelő kókaiak a dinnyéző dányiakat szerették ugratni.
Többek között azt is mondták, hogy egyszer meghaltak a kókaiak, felkerültek a mennyországba. A mennyország viszont tele volt, megtelt a sok dányival. Gondolkodtak, vakaróztak napokon keresztül a kókaiak, mikor az egyikük elkiáltotta magát:
-Dányiak, dinnyeföld osztás!
Na erre minden dányi kitódult a mennyország kapuján, így fértek be a kókaiak.

A piacokon a dányiak hangos szóval kínálták árujukat:
-Itt a görög, van görög!
No persze nem egészen így, hanem egy kis dányi tájszólással:
-Itt a gereg, van gereg!
A kókaiak el is keresztelték a dányiakat "vangeregeknek".

Ha két dányi atyafi találkozott egymással s az egyik bús volt, a másik rögtön megkérdezte:
-Mi van komám, nem jutott dinnyefőd'?

Lőrinc napja elmúltával a dányiak már azt mondták, utalva a dinnyeszezon végére:
-Lőrinc belevizelt a dinnyébe.

A dányiak a dinnyét szekérre pakolták, majd a közeli piacokon értékesítették. A dinnyés szekerek karavánokba verődve indultak a városi piacok felé.

folyt. köv.

források:
http://mek.oszk.hu
http://hu.wikipedia.org
Kozár Gyula: Dány község helytörténeti élete
http://www.csanyidinnye.hu

kapcsolódó írások:
http://www.danyikronika.hu/node/8453 Dohánytermesztés Dányban
http://www.danyikronika.hu/node/1441 Szőlőtermesztés Dányban

összeállította:
Buborék

Dinnyekép 01
Dinnyekép 02