A Magyar Kultúra Napja - A Himnusz születése

1989. január 22 óta ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját. Tesszük azt annak emlékére, hogy - a kézirat tanulsága szerint- Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Erkel Ferenc jó húsz évvel később zenét komponált ehhez a gyönyörű költeményhez. Azt, hogy milyen áhítattal alkotta meg művét, azt saját szavaiból tudjuk:
"Csend van. Ülök és gondolkodom: hát , hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így gondolkodok, eszembe jut az első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: Fiam, amikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek ekkor az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz."
Erkel Ferenc ezt a művet benyújtotta a Nemzeti Színház pályázatára, és meg is nyerte. A bemutató 1844 július 12-én volt a Nemzeti Színházban. Nyilvános ünnepségen 1844. augusztus 10-én csendült fel először az óbudai hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. Hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás-templomban szólalt meg először. 1848. augusztus 20-án.
A magyar kultúra egyidős Magyarországgal.A magyar nép életét, gondolatvilágát, hovatartozását, helyét a világban kultúránk ismerete adja. Kultúránk mutatja , bizonyítja eredetünket, létünket.
Mindenki szülőföldjét szereti elsősorban, többre tartja a földkerekség más tájainál, hazának minden szülöttje leginkább az övéinek életét vágyik megismerni.
Légy ember - ez a cél, légy magyar - ez a legjobb eszköz.
"Ez a föld drága nekünk,
Melyet legjobban szeretünk,
Ahová bármerre járunk,
Mindig vissza- visszavágyunk:
Ez a haza!"