250 éve búcsújáró hely Máriabesnyő

Besnyői templom - dányi - szekeres zarándokokkal

Jövőre, 2013. december 7-én lesz 250 éve, hogy először tartottak búcsújárást a máriabesnyői kegyhelyen. Ekkor zarándokoltak először a dányi hívek is Máriabesnyőre.
Marton Zsolt egykori dányi káplán vallomása a népi vallásosságról:
"Mindig az életet kell támogatni. Ahol a hagyományokban van élet, azt tovább kell vinni. Dányban volt egy régi hagyomány, hogy elmennek évente kétszer gyalog Máriabesnyőre. Mondták, hogy régen ezren is mentek, nyolcvan éve. Ma harmincan indulnak gyalog, visszafelé meg 10-15-en jönnek. Újra meghirdettem ezt, az első évben harmincan jöttek, a másodikban hatvanan, aztán majdnem százan, köztük sok család és fiatal. A régire rá lehet építeni az újat. Amiben nincs élet, az elveszik, ami halott, azt nem szabad feltámasztani, ne csináljunk múzeumot abból, ami felett elszállt az idő."

Gróf Althann Károly váci püspök alapította a dányi plébániát Grassalkovich gróf és a dányi nép támogatásával. 1766-ban Grassalkovich jelentős pénzösszeget költött a dányi templom felújítására, megnagyobbítására.

1749-ig Dány Zsámbok leányegyháza volt. 1749-től van saját papja Dánynak:
1749-1751 között: Fekete Imre
1751-1758 között: Szikoray Miklós
1758-1759-ben: Szeghy István
1759. májusától -1764-ig: Thary Pál

Grassalkovich I. Antal és harmadik felesége, gróf Klobusiczky Teréz loretói kápolnát szeretett volna építeni a besnyői egykori templom helyén. Az egykor virágzó, templommal rendelkező Besnyőt 1640 után már pusztaként említik.
A búcsújáróhely keletkezéséről több népi legenda is született, de valódi oka az volt, hogy a gróf loretói kápolnát szándékozott építtetni felesége hosszan tartó betegségének gyógyulása érdekében a Mindenható segítségét kérve.

Dányi szekér a besnyői zarándok úton

A romhalmaz eltakarítása során találták meg az azóta közismert kegyszobrot. A szobor alsó harmada barnára színeződött az indiai elefántcsontagyarakra jellemző módon.
A gyermek Jézust karján tartó Mária szobor hátlapja lapos, síkra fűrészelt.
Az ott dolgozó, szoborra rátaláló munkások híradásából rejtélyes hírek kaptak szárnyra, miért is a grófnő jelentést küldött az akkori püspöknek, Magazzi Kristóf bíborosnak, váci püspöknek.
A szobrot megtaláló gödöllői kőműves segéd Fidler János megmutatta a szobrot Tóth Márton isaszegi napszámosnak, aki megtisztogatta a rárakódott földtől, s megdöbbenve kiáltott föl: „Hisz ez a Boldogságos Szűz Máriának a szobra!” Ezek voltak azok a mondatok, amelyek Besnyő további sorsát meghatározták, s összeforrasztották Mária nevével.
A besnyői templom egykor

Gyorsan híre kelt , hogy a Boldogságos Szűz képmása csodálatosan előkerült. Rövid idő elteltével kialakult a besnyői búcsújáróhely vonzáskörzete.

1759. május 4-én papi bizottság előtt, eskü alatt tettek vallomást a kőművesek, hogy a csont szobrocskát az általuk kijelölt helyen találták.

A gróf a 11 cm magas és 4 cm széles szobrocska foglalatául egy 37,5 centiméter magas ezüst tartót csináltatott, elölről kristály üveggel, melyet Magazzi bíboros hivatalos pecséttel lepecsételt, és az ezüst tartó hátára ezeket írta:

„Midőn gróf Grassalkovich Antal , a magyar királyi kincstár elnöke, ország bírája a Gödöllőhöz közel fekvő besnyői pusztán az idők mostohasága által összerongált templomot újból helyrehozó, a boldogságos Szűznek ezen szobra, mely a templom romjai alatt mintegy három századig eltemetve vala, az Istenség némi útbaigazítása folytán sértetlenül megtaláltatott április 1-én 1759. évben.”

A besnyői kápolna ékességének a gróf és hitvese eredetileg a loretói kegyszoborról készült másolatot szánt, de a csodásan előkerült, gyermekét tartó Istenanyát ábrázoló csontfaragvány a loretói kegyszobornál nagyobb tiszteletet váltott ki.

Loretói kegyszobor

Stájer kapucinus atyák hozták el az olaszországi Loretóból az eredeti Szent Szűz csodatévő szobrának másolatát. A Szűz Máriát ábrázoló loretói szobor másolata 1 méter magas és 45 cm széles, cédrusfából készült, és teljes hasonmása az eredetinek, melyhez hozzá is érintették. Miután a szobrot értékes ruhával feldíszítették, s úgy a Szent Szüzet, mint a karján ülő kis Jézust aranyozott ezüstkoronával megkoronázták, 1761. augusztus 14-én az elkészült új kápolnában, üveg alatt köztiszteletre kitették.

Másnap, Nagyboldogasszonykor a váci segédpüspök szentelte fel a besnyői romtemplom helyére épült kápolnát, a Loretóból beszerzett Mária szoborral együtt, s Szűz Mária mennybemenetelének napját búcsúnapul rendelte el.

A főpapi misén azonban már az oltáron állt a kastélyból kihozott csontból faragott Mária-szobrocska is. A hívek által a megfeketedett cédrusfa miatt Szerecsen Máriának elnevezett loretói kegyszobor részletei kevésbé kidolgozottak, kivéve Mária és Jézus fejét, mivel eredetileg is öltöztethetőnek szánták. Egészen addig, míg II. József be nem tiltatta a templomok szobrainak öltöztetését, vagy tíz ruhája volt Máriának. Hosszú kihagyás után 1990-ben került ismét ruha Máriára.

A vörös bársonnyal bélelt fülkében, üvegfallal védve látható a Szerecsen Mária. A szobor kultusza igazából nem alakult ki. A búcsújárók máig „Megnézik, különösen aki először van itt, és még nem látta, de tisztelni nem tisztelik.”

A csont szobrocska misztikája viszont több szempontból is értelmezhető:
A gyermek Jézus a fején viselt koronával az ég és a Föld királyát jeleníti meg, Máriát viszont a mennyek királynéjaként ábrázolja. A gyermek az Élet könyvét tartja bal kezében. A könyv csukott, a számonkérésre utal, ellenben a nyitott könyvvel, amely a tanítást példázza. Az Istenanya bal kezével szívét nyújtja Jézusnak, aki baljával nyúl érte. A felajánlást, Mária szívének korai tiszteletét fogalmazza meg az ismeretlen faragó mester.

Az első besnyői búcsújárás napja 1763. december 7-e, de ugyanez nap szentelték fel a Szeráfi Szent Ferenc kisebb rendjéhez tartozó kapucinus szerzetesek kolostorát is.
Az alapító gróf és a meghívott elöljárók Mária Terézia királynő által megerősített alapítólevéllel hatfogatos hintókon indultak az első búcsújárás napján Besnyőre. A négy hatfogatos hintó után kettős fogatú hintók vitték a vendégeket, kiket a szomszéd falvak körmenetileg jött népsokasága követett egyházi énekek zengedezése mellett a templom elé.

Lányi Mihály isaszegi plébános fogadta az odasereglő híveket. Ekkor adták át a csont kegyszobrot a besnyői kapucinusoknak, hogy őrei legyenek.
Ezen első besnyői búcsújárástól feljegyzik a besnyői kapucinusok, hogy három szerzetes pap 24 órán keresztül gyóntatta a környék összesereglett népét.

A dányi nép kezdeti búcsújáró napja minden esztendő Szentháromság vasárnapja volt, majd utólag kapcsolódott hozzá a szeptemberi kisasszonyi búcsújárás szokása, valószínűleg 1863-tól. Az utóbbit a néphit szerint fogadalom gyanánt teszik egy egykori természeti csapással felérő jégeső emlékére.

1863-ban a besnyői templom fennállásának századik évfordulóján négy napon keresztül, napi öt szentbeszédet tartottak , 120 település 40-50 ezer fős hívő tömegének magyar, német, tót nyelven.

I. Antal 1768-1771 közt a kápolnát és a kolostort a mai ismert méreteire építtette át.

Csont kegy- szobor

A Grassalkovich család 1770-ben 23 briliánssal ékesítette fel a kegyszobrot. A Szűz fejét 8, övét 8, Jézus koronáját 5 kő díszíti. A drágakövekkel való megkoronázás révén szimbolikusan újbéli megerősítést nyert, hogy a dombormű a mennyek Királynéját, Krisztus Egyházának prototípusát ábrázolja.

I. Antal 1771. december 1-én halt meg. Máriabesnyőn a lorettói kápolna alatt épített családi sírboltba temették. 1772. február 27-én tartott gyásznapon rendkívüli ünnepélyesség fejtetett ki.

„…ideiglenes oltárok emeltettek, három nap alatt több száz csendes misét mondtak el. Gróf Magazzi váci püspök és bécsi bíboros, az elhunyt egyik legjobb barátja végezte a szent szertartásokat."

A száz miséző pap között valószínűleg ott misézett a híveknek Tóth Tamás dányi plébános is.

A szobrocska utólag kialakított talpazatán I. Ferenc József császár drágakövekkel kirakott gyűrűajándéka kapott helyet: rajta briliánsokkal kirakott monogramja felett aranyból a magyar korona látható. Fölé helyezték el azt a gyűrűt, amelyet imameghallgatásért ajánlottak fel.

Máriabesnyői Nagyboldog-
asszony Bazilika

Gróf Grassalkovich Antal halála után, imakönyvében az alábbi kézzel írott bejegyzést találták:
„Az isteni gondviselést imádják, és annak áldását esdjék, mert nélküle minden fáradozás hasztalan.
Legyen minden az Isten nagyobb dicsőségére.”

Grassalkovitch I. Antal idejében teljesedett ki a Mária-tisztelet és más szentek kultusza, mint Nepomuki Szent Jánosé, vagy a család két védőszentjéé Paduai Szent Antal és Araliai Szent Terézé. Neki köszönhető, hogy az Európát keresztülszelő búcsújáró utak egyik fontos állomása Máriabesnyő lett.

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/3755 Grassalkovich és a Nepomuki szobrok

Források:

Kozár Gyula: Dány helytörténeti élete
Lábadi Károly: Grassalkovich Antal, a templomépítő
http://www.magyarkurir.hu/hirek/marton-zsolt-harcteri-katonakat-kell-kep... Marton Zsolt egykori dányi káplán

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riabesny%C5%91 templom fotó
http://mek.oszk.hu/01900/01902/html/index1362.html csont kegyszobor (fotó: Kresz Albert)
http://liliom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=264232 loretoi kegyszobor Máriabesnyőn

Összeállította:
Buborék