Szentek a csillagok között

Jézus és Szent Péter

A magyar nép gazdag képzeletvilágának tükre a sok színes, ízes csillagnév, és népünk természetszeretetének, szép gondolatainak kifejezői a csillagmesék.
A csillagok nem magányosan találhatók a világtérben.
Sokmilliárdnyi társukkal együtt csillagrendszereket, úgynevezett galaxisokat alkotnak.Ezek egyike a tejútrendszerünk is, amelyben mintegy 50000 csillag szabad szemmel is látható, de összes csillagainak száma 100-200 milliárdra tehető.

Régen a csillagismeretnek nagy jelentősége volt az éjszakai tájékozódásban, az égtájak meghatározásában, az idő számításában és az időjárás előre jelzésében.

Általános gyakorlata a csillag között való eligazodásnak, hogy a csillagok egymáshoz viszonyított helyzetét csillagképbe foglalják.
Szinte minden ismertebb csillagokhoz, csillagképhez fűződik valamilyen – keletkezésüket, elrendeződésüket, nevüket tárgyaló – eredetmagyarázó csillagmonda.

Nagy általánosságban a magyar nép többsége ismeri a Göncölszekeret (Ursa maior), a Sarkcsillagot (Stella polaris), a Fiastyúkot (Pleiadok), a Három kaszást (Orion három középső csillaga, öve), a Sánta Katát (Sirius), aki enni visz a kaszásoknak. A bolygók közül a Hajnal-, és Vacsora csillagot, valamint a Tejutat.

Népi babonából a csillagot megolvasni („megszámolni”) nem szabad, csillaghulláskor pedig azt mondják:a csillag „tisztítja magát.”

Keresztény vallási nyomok, bibliai alakok sokaságát találhatjuk csillagos égboltunkon. Vallási ihletésű elnevezések egész sorát találjuk a Tejút, a két Göncöl elnevezései , valamint számos, ismert csillagkép között.

A mennyország népi nevén Mönnyég (Tejút) a mesékben, mondákban mint körülhatárolt tér jelenik meg, aminek van határa:, kapuval, ajtóval, ablakkal együtt.

A csillagoknak hátteret adó Tejút keletkezésének több eredet mondája is van:

Mihály arkangyal jött itt az angyali üdvözlet estéjén. Jézus születésekor az angyalok vonultak rajta.
Mikor az angyalok Máriának megjelentek, akkor alakult ki. Több angyal akart jönni, s azok szekérrel indultak el. Nem értek el Máriához, megelőzték őket a szárnyas angyalok.
Olyan monda is fűződik hozzá, miszerint angyalok veszekedtek és felverték a port.
Más mondák szerint a Kisbéres lisztet lopott, de észrevették, összeverekedett egy másik csillaggal és a kiömlött liszt azóta is meglátszik.
Sánta Kata véletlen kiborította az aludttejet.
Létezik egy olyan változat is, miszerint a Kisjézus öklendezte fel az anyatejet az égre.

A Tejutat vagy Takarodóutat mely Rómába vezet, Jézus útjának, Isten útjának, Isten barázdájának is nevezik. Szent László itt vonult a pogányok ellen.
A Tejutat továbbá nevezik még Szent Iván szövétnekének, Szent Mihály útjának, Lelkek útjának, Isten palástjának is.

Arra is van eredetmagyarázat, miért válik kétfelé a Tejút: Jézus menet közben találkozott egy részeg emberrel és kitért előle. A két ág közül az egyik Betlehembe, a másik Názáretbe vezet.

Az egyik legismertebb csillagképünkhöz a Göncölszekérhez számtalan monda fűződik.
Sokfelé ismert, hogy Illés prófétát ragadta az égbe a tüzes szekér. Nagyszalontai monda szerint Jób ül rajta, vigyáz a csillagokra, Isten adta ezt a hivatalt neki.
A Göncölszekérről szóló mondákban a szekér utasai: Szent Péter, Szent Dávid, Illés, Jézus, angyalok. A Tejúton halad, néha szalmát szállít.

Göncöl a keresztények Szent Péteréhez hasonló volt: ő őrizte az egek kapuját, és válla fölött lehetett az Öregisten színe elé jutni, de egyesek úgy tartották, hogy ő maga az Öregisten.

Olyan hagyomány is akad, amely szerint a szekér Szent Péteré. Péter azon ment szénát lopni, de a Csősz (Vega) észrevette és nem akarta engedni. Erre Péter ijedten elhajtott, de közben elszórta a szénát. Azóta látható az égen az Országútja (Tejút).

A Göncölszekérnek van mása is, és ez nem más, mint a Kis Göncöl, melyet gyakorta neveznek Göncöl Másának, melyet a néphit szerint egykor Jézusnak ajándékozott Göncöl, vagy annak utasa. A Kis Göncölt hívják Nagyasszony társzekerének, Nagyboldogasszony csillagának is. A Kis Göncöl rúdjának utolsó csillaga a Sarkcsillag, melynek egyéb nevei: Boldogasszony matullája, Szent Péter agara neveken is ismert.

"Egy szeged-gajgonyai monda szerint, mikor Krisztus urunk Szent Péterrel ment az Országúton, találtak egy nyűves kutyát. Szent Péter befogta az orrát, elkerülte; Krisztus urunk csak ment a rendes úton. Hogy tovább mentek, látja Krisztus urunk, hogy egy részeg ember dülüngél az úton, káromkodik, de éktelenül; Krisztus urunk messziről kitér elüle, Szent Péter nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze Krisztus urunkat.
Azt mondta Krisztus urunk: "Látod Péter! Az a nyűves kutya senkit nem bánt, attul nem kell félni, de az a disznó mindenkivel kiköt, az elül ki kell térni."
Azóta látszik az az út az égen, amióta kitért Krisztus urunk a Részög embör elül. Az elhajlás a Cepheus csillag fejénél látható, a Cepehus szeme a Részeg ember, mások szerint Nyűves kutya, s az itt látható elhajláson Szent Péter tért ki.

Egy szőregi monda szerint, mikor Szent Péter vak lovon járt, szembe jött vele a Részög embör, kitért elöle, de a Részög csak összeakaszkodott vele, s a kocsijával ledörgölte Szent Péter szekerének az egyik oldalát.
Nagyszalontán Szalmásút-nak nevezik, az utóbbi helyen azonban Szent Péter hullatta el, mikor a Göncölszekérrel szalmát hordott az égen, de nem jól rakta föl a szalmát a szekérre, még sebesen is hajtott.
Más monda szerint mikor Szent Péter szalmát hordott, farkasok ugrottak az ökrök elé, ezek megijedtek, fölfordították a szekeret, de az ökrök tovább rohantak, s a szalma végig szóródott az úton.
Alsóegerszegen pozdorját vitt Szent Péter az égen, azt potyogtatta el.
Szeged vidékén Szent Péter is lopni akart szalmát, s a Nagy Göncölszekéren akarta elvinni, de a Csősz rajtakapta s nem akarta engedni elhajtani. Szent Péter erre sebesen kezdett hajtani, elszórta a szalmát, s azóta látszik az égen az Országútja.
Egy szőregi hagyomány szerint Jézus vitte a szalmát az Országúton s mindenfelé elszórta, azóta homályos az Országút.

Az alábbi közmondások maradtak ránk:" Krisztus is kitért a részeg ember előtt. Ganajos szekérnek, részeg embernek Isten is kitért."

Annak is van magyarázatára, hogy miképpen törött el, ferdült el a Göncölszekér rúdja:

Lehet, hogy Göncöl a csárdában mulatott, s borosan hazafelé tartva nekihajtott valaminek, vagy azért, mert a gonoszok lehúzzák. Van, aki tudni véli, hogy a Boszorkány Szeme (Arcturus ) húzza le a rudat. A rúd egyébként erre a csillagra mutat.
Más változat szerint nekiütközött a Mennyország kapujának (világ végének) mert a szekér gazdája elaludt, vagy az úton valamilyen akadályt kellett kikerülnie a szalmával megrakott szekérnek (cigánygyerekek, farkascsorda), kátyúba került, megcsavarodott a rúd, a kocsi pedig eldőlt.
Ennek folytatása, hogy az égbe rendelték azokat, akik miatt eltört a kocsi rúdja, az egyik cigánygyerek a munka végeztével ottmaradt: ő a Kisbéres, vagyis az Alkor nevű csillag. Egyes változatokban ő az, aki az ökröket hajtja.

A Kisbéres csillag mondai eredete a következő:
"Egyszer Jézus egy kocsin utazott. Kocsisának bérül az örök üdvösséget ajánlotta fel. A kocsis azt kérte, ha teljesülhet kívánsága, inkább azt szeretné, hogy az örökkévalóságig kocsijának bakján ülhessen. Jézus teljesítette a kérést, de mivel ily könnyelműen elutasította az örök üdvösséget, azzal a büntetéssel sújtotta, hogy kocsiján mindig visszafelé kell haladnia."

A Fiastyúk (Csibéstik) kotlósát és csibéit a monda szerint Sánta Kata azért vitte az égi búzamezőkre, hogy az elszórt búzaszemekből megéljenek. Másik változatban azért, hogy az égi lakók, üdvözültek és szentek paprikáscsirkét ehessenek. Egy csángó monda szerint egy asszony vasárnap szőtt, ami tilos volt. Isten ezért úgy büntette, hogy kotlósát kővé változtatta és feltette az égre.

A Két Árva (Ikrek) csillagképhez kötődik az alábbi történet:
Két testvér elmaradt az apjától meg az anyjától. Rengeteget bolyongtak, míg végre Isten magához vette őket. A mondának bővítése is van: két árva gyerek élt a faluban, de senki sem adott nekik ételt-italt. Bementek az erdőbe, eltévedtek. Isten magához vette őket, s csillag képében felrakta az égre, hogy mindig figyelmeztessék az embereket, nehogy elmaradjanak a jó cselekedetek.

Egyéb vallási alapú népi csillagneveink:

Krisztus urunk asztalát az utolsó vacsora emlékére helyezte az égre az Úr. Körben tizenkét csillag a tanítványokat, egy fényes csillag Jézust jelképezi. Apostolok csillagának is nevezik. (Corona Borealis)

A Koszorús csillag őrzi annak emlékét,hogy Szűz Máriát Józseffel való eljegyzésekor megkoszorúzták. Hét csillag lett a koszorúból. Valószínűleg az Északi Korona nevű csillagkép, mely alakjában és csillagainak számában is megegyezik a Koszorúcsillaggal.

Hajnalcsillag, mondják úgy is a Mária csillaga, vagy Úr Jézus csillaga a Vénuszt rejti.

Az Esthajnalcsillag Szűz Mária fogantatásától kezdve jelent meg
az égen.

Régebb addig tartották a böjtöt, amíg feljött a Vacsoracsillag.

Szent Péter, Jákob, Szent Ilona, Úr pálcájának nevezik az Orion övét. A három csillag egy másik képzet szerint kaszát ábrázol, amit Illés hagyott el, amikor Isten a déli pihenőben felszólította, hogy menjen téríteni a pogányokat.

A gyakorlott és jó fantáziával bíró csillagkutatók az égen még megtalálhatják az Oltárt, Olvasót, a (Magyar) Keresztet, Isten szemét, Isten szérűjét, Szent László csillagát, Szent Domonkos kertjét, Mária kertjét, Szent Iván koszorúját, Isten kalácsát (Holdat), Szentkútat (Cassiopeia) stb.

Szerencsecsillagok közül csak egyet ismer a magyar néphit , a Kiskeresztet (Delfint). A Keresztcsillagtól délre, a Cigány (Atair) mellet található: nagyon kicsi, halvány csillagokból álló csillagkép. Jó képzelőerővel meglátható benne a kereszt alakja. Ez a csillag a vándorlegények csillaga, akik mielőtt valami kétes vállalkozásba kezdtek, felnéztek rá, és ha azonnal meglátták az egész csillagképet, akkor a vállalkozás szerencsésségében bíztak.

Alább népi csillagnevekkel találkozhatnak Mikszáth Kálmán: Az elveszett nyáj című meséjében:

http://hu.wikisource.org/wiki/Az_elveszett_ny%C3%A1j

Kapcsolódó írás:

http://www.danyikronika.hu/node/8177 Mesélnek a csillagok IV.
http://www.danyikronika.hu/node/2693 Mesélnek a csillagok III.
http://www.danyikronika.hu/node/2682 Mesélnek a csillagok II.
http://www.danyikronika.hu/node/2667 Mesélnek a csillagok I.

Összeállította: Buborék