Itt vagyTartalom / Élő tájház, Ipolyszalka

Élő tájház, Ipolyszalka

Beküldte buborék - Ekkor: 2012 November 26

Ipolyszalkai tájház

Vácot elhagyva, csodás tájban, a Duna vonalát követve autózva érünk el a magyar-szlovák határhoz. Az Alsó-Ipoly völgyében fekvő Ipolyszalkára Letkésről érkezünk. Az Ipoly folyó két oldalán elterülő falvakat a folyón átívelő híd köti össze. A szlovákiai, szinte színmagyar falu nevét Salka néven olvashatjuk a térképen.

Az 1544-ben a szalkai csatában aratottak diadalmat Thury György és Nyáry Ferenc csapatai a környéket fosztogató török felett.
A csatában meghalt, és ott eltemetett törökök emlékét őrzi a Török-halom.
Az egykor mezővárosi rangot is viselő település mai lélekszáma 1300 fő körül mozog.
Ipolyszalkának sok a történeti és tájértéki emléke, én azonban most az egyik fő nevezetességét, élő tájházát szeretném megismertetni Önökkel.
Ipolyszalkára meghívás alapján csöppentünk, Palóc Tanácskozásra voltunk hivatalosak.

Életem során már több falumúzeumot és tájházat felkerestem, de eredetiségével az ipolyszalkai nyűgözött le a legjobban. A legtöbb falumúzeum és tájház csak „holt”épület,az elmúlt, régi idők letűnt emlékeit mutatja be. Viszont láttam már követendő példákat:
Cinkotán sütnek-főznek az udvari kemencében, összejöveteleket tartanak.
Nagytarcsán egyes napokon szőnek-fonnak az odalátogatók, vagy egyéb más kézműves tevékenységet folytatnak.
Besenyszögön megismerkedhetnek a gyógy- és fűszernövényekkel, hurkát, kolbászt tölthetnek, pogácsát gyúrhatnak.
Zsámbokon, "Lecsó fesztivál" napján szőhetnek, kenyérlángost süthetnek, kézműveskedhetnek az érdeklődők.

Ipolyszalka tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteményétől, falumúzeumától és tájházától, hogy ez élő intézményként, kézműves műhelyként funkcionál, illetve nonprofit szervezetként működik, melynek vezetője Dikácz Zsuzsanna , aki egyben az Ipoly Menti Kulturális és Turisztikai Társaságnak is ügyvezető elnöke.

2004 év óta rendszeresen fogadják az ide érkező érdeklődőket: 30-40 fős csoportokat, osztályokat, akik számára egész napos programokat biztosítanak. Például kézműves bemutatókat tartanak, a kinti kemencében hagyományos ételeket készítenek stb. A diákok élvezhetik dédszüleik étkeit, megismerkedhetnek a régi mesterségekkel, elsajátíthatják az egyes munkafolyamatokat is. Mintegy húszféle foglalkozást tudnak feleleveníteni, többek közt a kosárfonást, a kötélverést, a fonást és a szövést, a szőnyegkészítést, a kukorica háncsmunkákat, a hímzést, nemezelést, batikolást, seprűkészítést, kenyérsütést, a gyöngyözést, mézeskalács készítést, üvegfestést stb. Több napos program esetén lehetőség van a csoport elszállásolására.

A vályogból épült, 1897-ben emelt tájház a Magyarországra vezető főút mellett látható. Az ablakokat kék és zöld színű virágornamentika szegélyezi. Az elsőház vagy tisztaszoba berendezése a második világháború előtti állapotot idézi. Talaja döngölt, mennyezete gerendás.

A szobában található ruházat a korabeli viseletből nyújt ízelítőt. A nők a nagyünneplőt, a vastag selyem felső szoknyát a selyem kötővel és a selyem pruszlikkal csak a jeles ünnepeken s a vasárnapi misére vették fel. A kisünneplőt vasárnap délutánonként hordták. Ez piros kartonszoknyából, fehér blúzból, pruszlikból, selyem kötényből és fekete cipőből állt.
A tájház második helyisége, középső része az úgynevezett tisztakonyha. A jobb módú gazda itt csak a vendégeket ültette le.
A hátsóház tulajdonképpen lakószobául szolgált: itt kapott helyet a két ágy, a szekrény, a csikósmasina és a szövőszék is. Itt főztek, itt aludtak, s a téli hónapokban az asszonyok itt végezték a szövés-fonást, a tollfosztást is.
A tájház hátsó traktusában áll a különbejáratos füstös konyha. Utólag került a helyiségbe egy vályogból rakott falisparhelt, melyben főleg kalácsot sütöttek.

Egy pár éve a tájház udvarán nádtetős pihenőt is építettek asztalokkal és padokkal. Elkészült továbbá egy tűztér, amely nyársalásra és bográcsban való főzésre is alkalmas.

Utólag a régi istállót kézműves műhellyé alakították, melynek fűtését egy búbos kemence látja el. A kézműves műhely nagyságánál fogva tanácskozó teremként is szolgál.
Az épületet utólag WC-vel, mosdókkal látták el, az emeleten hálószobákat alakítottak ki. Baráti csoportok, családok, osztályok, táborok vendéglátására kitűnő helyet biztosítottak.

Természetesen a tájház udvarán áll egy külső sütőkemence is, melyben lepényt, kuglófot, kenyeret, sütőtököt szoktak sütni.

További információk:
www.tajhazipolyszalka.sk
www.youtube.com/IpolyszalkaiTajhaz
https:/www.facebook.com/tajhaz.ipolyszalka - bejelentkezés szükséges

Tábla
Hordozható kemence
Pihenő
Épület oldala
Ruhák 01
Ruhák 02
Baba kocsi
Kézműves holmik a kasznyin
Csikós kályha
"Előszoba"
Hátsó udvar
Nagyterem
Padlástér
Mosdók
Konyha
Csendélet
Előadás