Dányi ragadványnevek

Falusi pletyka- Kocsári Zs. Katalin festménye

A ragadványnevek elsősorban szóban élnek, írásos alakban általában nem szoktak megjelenni.
Egy zárt közösségbe, szokásokba születő embernek fel sem tűnnek a ragadványnevek, természetesnek veszi a megkülönböztető neveket, ösztönösen sajátítja el őket.
Sok esetben az ember csak hosszú idő elteltével jön rá, hogy az ismerősének vagy egy családnak nem is az a hivatalos neve, amit ő tudni vélt.

Dányban is egy lassú lakosság kicserélődés tapasztalható . A nagycsaládok eltűnnek, új arcok jelennek meg a faluban. Feledésbe merülnek az egykori nagy lélekszámú családokat megkülönböztető ragadványnevek, s az ezek kialakulását őrző történetek, események.
Gyűjtésem során az idősebbekkel beszélgetve sokszor tapasztaltam, hogy az adatszolgáltatóban a ragadványnév oly mély nyomot hagyott , hogy egy-egy család hivatalos nevén gondolkodnia kellett.

Ha két ismerős találkozik az úton gyakran egyik a másikat nem meri megszólítani ragadványnevén, mert attól fél, hogy esetleg megsértődik.

„A kapott ragadványnévhez való viszonyulást , elfogadást több tényező befolyásolhatja: a nevet adó egyén, illetve a közösség, a név születésének színhelye, körülményei, a név sértő vagy kedveskedő volta, a névviselő és a ragadványnéven szólító személy közötti viszony (barátok vagy ellenségek), a névadás óta eltelt idő stb.”
Bauko János: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben

Ha egy faluba érkező idegen egy idősebbet megszólít, mert valakit keres, az a hivatalos név említése után fejét csóválva rögtön megkérdi: másik neve nincs az illetőnek?

Hogy mennyire fontos egy ragadványnév, lássunk egy példát:

Dányban történt, hogy lakodalmat tartottak a faluban. Egy járati autóbusszal vendégek érkeztek, megrakodva ajándékokkal. Szívélyesen fogadták a népes sereget- bár még sosem látták őket- gondolták a vőlegény munkatársai.
Ahogy jobb helyen szokás, rögtön hellyel kínálták a sátorban, etették-itatták a kedves vendégeket. Egy pár áldomás után már kezdtek bemelegedni, oldódott a hangulat, hívták a vőfélyt:
-Hol van a mi kedves menyasszonyunk?
Bár a vőfély valószínűleg még nem ivott, ennek ellenére igencsak furcsán nézhetett:
-Milyen menyasszony? Ez itt a vőlegényes ház!
Nevettek a vendégek, mint ahogy a jóllakott embernek illik:
-Humoros ember maga vőfély uram! Merre bújtatják az arát, a mi szépséges kolleganőnket?
Ekkor már a vőfély álla is leesett: ennek a fele se tréfa!
Elindult a faggatózás, kik és honnét jöttek. Az addig rendben is volt, hogy kollégák, csak nem a vőlegénynek, hanem a faluban szintén aznap tartott, hasonló családnevű háznál a menyasszony kollégái. Szerencsére sértődés nem történt, a jóllakottságtól kissé nehezen mozgó alkalmi vendégek összeszedelőzködtek és dalolva átvonultak a másik lakodalomba.

Mi ebből a tanulság? Ha a kedves kollégák tudták volna a menyasszony családjának ragadványnevét, már az autóbuszról leszállva jó irányba terelték volna őket.

Vannak, akik beletörődnek, és szinte hivatalos névként viselik a ragadványnevüket, mások pedig tiltakoznak ellene, de az eredmény ugyanaz, csak azért is úgy szólítják őket.
A ragadványnevek kialakulását egyes településeken, így Dányban is szükségessé tette a személynevek gyakori azonossága.
Sok azonos vezetéknevű család élt a faluban, általában rokoni kapcsolatban álltak egymással. Gyakori volt családon belül a hét-nyolc gyerek is. Általában testvérek, közeli rokonok voltak a gyermekek keresztszülei.
A megkeresztelt gyermek a szülő, keresztszülő, nagyszülő nevét örökölte, így egy nagycsaládon,„nemzetségen” belül sok volt az azonos nevű. Egy faluban így 4-5 embert is hívhattak ugyanazon a vezeték és keresztnéven.

Általános iskolában számozással különböztették meg az azonos nevű gyerekeket:
pl.: Dóczi 1. Sándor, Dóczi 2. Sándor
Ez viszont csak az iskola falain belül volt járható.
Az iskolából hazafelé tartó gyereket útközben ha megkérdezték, hogy hívják, hiába mondta, hogy Dóczi Sándor, amíg ki nem magyarázta magát, hogy ő a "Gurbi" (Dóczi) Sándor fia, addig értetlenül néztek rá.

A ragadvány- vagy csúfnevek általában sok azonos nevű személy pontosabb azonosítása érdekében jöttek létre, de majd mint láthatjuk, egy közösség nem csak az egynevűeket látta el újabb nevekkel, hanem a számára jellegzetes, szembeszökő, a megszokottól eltérő tulajdonságú egyént is. Ezek a ragadványnevek többségükben gúnynevek.

Ami biztos, hogy a ragadványnevek kialakulásában, létrejöttében nagy szerepe van a nyelvi kreativitásnak, a humornak és a nyelvi játékosságnak. Egy másik biztos tény, hogy egy jól eltalált, személyre, vagy családra ráragasztott ragadványnév tovább is öröklődhet.

Némely család nem is tudja, hogy ragadványneve milyen régi.
Dányban léteznek olyan ragadványnevek, amelyeket több mint 130 éve viselnek a családok.
A dányi egyházi anyakönyvben Mihályik Ignác plébános a jobb megkülönböztetés végett 1879-től a szülők és keresztszülők neve mellé zárójelben már feljegyezte a ragadványneveket is.
Így kiderül, hogy 1879-ben a Sósok már Petákok, a Gódorok Kulcsárok. 1880-ban a Nagyok Almásiak, a Sósok Agócsok, a Szabók Hajdúk, a Bírók Farkasok. 1881-ben Tóth József neve mellett már ott áll az Imre név, vagyis ekkor ő már Tótimre József megkülönböztető nevet viselte. Ugyanebben az évben a Kurunczi már Puha, a Dóczi Bader, a Nagy Bolha. 1882-ben megnő a ragadványnevek száma. Ekkor a Dóczi már Köntös, a Tóth Bartuc az egyik Szabó Zsinór, a másik Misi a harmadik Ambrus.
Ekkor még Nagy Gáspár neve mellett is ott áll a Bartuc név.
1883-tól a Kovácsokat Szusza-ként is tisztelhetjük.

Eddig közel 162 ragadványnevet sikerült összegyűjteni kis falunkban, nézzük mik is ezek:

Dányi ragadványnevek, csúfnevek abc sorrendben

Acupa, Agócs, Almási, Ambrúzs’ (Ambrus), Atás

Bader, Baka, Balázsistók, Barbás, Bartuc, Bata, Bene, Benke, Bibi, Biddegy, Birge, Bíró, Bokszos, Borbé’ (Borbély), Bornyász, Borozdás, Bozsóki, Bóha’ (Bolha), Bömbő, Bumbum, Buzás (Búzás), Buzma, Búzi, Búri, Bügyür, Brityi

Cica, Cigány, Cuminkós, Cúkor’ (Cukor)

Csapaja, Császár, Cseszko, Cseszla, Csillag, Csincsó, Csirke, Csonka

Dallos, Danyi, Darnyik, Diga, Dohándzsi

Éva

Farkas, Fityi, Fiser, Forgó, Furkó, Futurás, Fülöp, Fűtő

Gazsi, Gáspár, Gudel, Gurbi

Gyurkalaci, Gyükér’ (Gyökér)

Hajdú, Halasi, Hangugyi’ (Hangodi), Hannagy’ (Hadnagy), Heci, Hegyes, Hermina

Iszakara

Janko

Kacsa, Kakas, Kambak’ (Kanbak), Kasznár, Kácsor, Király, Kisantal, Kisdóci, Kisignác, Kiskakas, Kisúr, Kobok, Koca, Kokok, Kotrec, Korec, Kórmány’ (Kormány), Kóbász’ (Kolbász), Kócmadzag, Kókai, Kulák, Kúcsár’ (Kulcsár), Küntüs’ (Köntös)

Laci

Macska, Matyis, Márton, Máté, Misi, Motóla’ (Motolla)

Nagygurbi, Nagyimre, Nemes

Nyemozsnyák, Nyiszi, Nyúka

Pafak, Palya, Palyaga, Pecek, Peci, Pehő, Peták, Pici, Pipi, Pisze, Pogácsa, Polgyi’ (Poldi), Posztó, Puki, Púha’ (Puha)

Rakom, Rajna, Regoj, Rezes, Róka

Sósgergő, Suszter, Süngolyó

Szenes, Szilaj, Szipszi, Szota, Szóró, Szurok, Szusza, Szúnyog, Szürke

Takart, Tótgyura, Tótimre, Tótmáté, Tótpá’ (Tótpál), Tótpalya, Töttös, Tukkó, Tutyi, Túri, Túriignác, Túripalya, Trézsi, Trosa

Urbán, Uzsár

Veresszőgyi’ (Veressződi), Vicom, Vincefranci, Vitéz

Zsandár, Zsinór

Hogyan alakulhattak ki ragadványnevek? Lássunk rá egy tipikus foglalkozásból adódó példát:

Idézet Sz. Jánosi Erzsébet: Élő legendák című dányi vonatkozású könyvéből:
„Apósomnak még az első világháborúban ellőtték az ujjait. Azt mesélték, hogy annak a nagyapja, a falu hadnagya volt. Nem csendőr, hadnagy. Lovon járt. Hogy ki választotta meg? Valaki csak megválasztotta. Így lettünk Hadnagyék. (18.oldal)
A Suszterok nem azért Suszterok , mert német eredetű (Schuster) személy volt a felmenők között, azért kapták ezt a nevet, mert az egyik ősük cipész volt.

A ragadványnevek egy másik ágát az anyai vezetéknév igénybevételével alakították ki. Így valószínűleg Gurbi Anna, Szóró Erzsébet, Király Rozália, Gergő Rozália, Bozóky (Bozsóki')Anna, Kórmány Ágnes, Buzás Borbála stb. vezetéknevét vették igénybe a családok jobb név elkülönítése végett.

Egy harmadik ág az apai keresztneveket használta a megkülönböztetés végett: Balázsistók, Nagyimre, Tótgyura, Tótimre, Tótmáté, Tótpál, Tótpalya, Túriignác, Túripalya, Kisantal, Gyurkalaci, Laci, Márton, Máté, Urbán stb. néven köszönnek vissza ezek a ragadványnevek.

Egy negyedik ágban egy elszólás, külső tulajdonság stb. miatt ragasztottak valamilyen gúnynevet a család egyik tagjára, amit később az utódai örököltek.(Biddegy /Mindegy/, Bömbő /Bömböl/, Pisze, Bokszos stb.)

A leggyakoribb dányi családnevek és az azokon belüli ragadványnevek:

Tóth: Bartuc, Bata, Benke, Birge, Brityi, Csillag, Furkó, Kacsa, Koca, Kócmadzag, Macska, Matyis, Motóla, Pafak, Pecek, Pisze, Pogácsa, Regoj, Szurok, Tótgyura, , Tótimre, Tótmáté, Tótpá’, Tótpalya, Tutyi, Uzsár
Dóczi: Acupa, Bader, Bokszos, Csonka, Gurbi, Futurás, Hannagy’, Kisdóci, Kiskakas, Kulák, Küntüs, Máté, Nagygurbi, Palya, Rakom
Szekeres: Baka, Bíró, Borozdás, Búzi, Dohándzsi, Gyükér, Kórmány’, Suszter, Szipszi, Rezes, Veresszőgyi’, Vicom
Gódor: Dallos, Diga, Fityi, Kúcsár’, Nyiszi, Takart
Kurunczi: Barbás, Bömbő, Éva, Kisúr, Pici, Púha’, Szúnyog, Szürke, Trosa
Szabó: Ambruzs’, Bornyász, Bumbum, Cigány, Darnyík, Fiser, Hajdú, Halasi, Iszakara, Kácsor, Kóbász’, Misi, Pehő, Pipi, Szóró, Töttös, Trézsi, Zsinór
Lázár: Atás, Balázsistók, Bibi, Búri, Csincsó, Heci, Kambak’, Kasznár, Róka, Tukkó, Vitéz
Kovács: Gyurkalaci, Kisantal, Laci, Márton, Peci, Szusza, Urbán, Vincefranci
Nagy: Almási, Bóha’, Búzás, Nagyimre, Kokok
Sződi: Cuminkós
Soós: Agócs, Cúkor’, Csirke, Peták, Sósgergő
Oláh: Danyi, Polgyi’
Sebestyén: Bozsóki, Janko, Nyúka, Posztó, Süngolyó
Molnár: Bügyür, Nemes, Szota
Vér: Hegyes
Ivicsics: Puki, Szilaj, Túri, Túriignác, Túripalya
Menyhárt: Borbé’, Csapaja
Csepeli: Biddegy
Hangodi: Kakas, Rajna
Nyári
Kővágó: Kotrec
Baglyas: Császár, Fülöp, Kobok
Szalontai: Brityi
Roznik: Cseszla, Radics
Juhász: Gazsi, Nyemozsnyák

És hogy milyen természetes a hétköznapi életben a ragadványnév használata erre is lássunk példákat:

Idézetek Sz. Jánosi Erzsébet: Élő legendák című dányi vonatkozású könyvéből:
„Emlékszem arra, hogy Dalos Jancsi, Barbás Jancsi, Matyi itt laktak mind a szomszédunkban, jó barátaim voltak.” (9.oldal)
„Ott volt velem egyidős, a Tóth Pista. Nem mondták annak, hogy Tóth Pista, csak úgy, Szurok Pista.”(10. oldal)

Az egyéni becenevek nem tévesztendők össze a ragadványnevekkel. Az viszont tény, hogy az apai vagy anyai személyes becenevet az utód örökölheti. Ekkor viszont már átalakul ragadványnévvé. De erről majd legközelebb...

Az összeállításhoz segítséget találtam az alábbi forrásokban:

Máté József : „Ragadványnevek Heves községből” című dolgozata
Szekeres Ilona: Szajoli ragadványnevek

Köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik a dányi ragadványnevek összegyűjtésében segítségemre voltak.
Remélem, azok akik így írott alakban is látják a számukra esetleg sértő ragadványnevüket, nem neheztelnek érte.

Bizonyára még sok név kimaradt a gyűjtés során.
Ha bővíteni tudják a listát, kérem jelezzék az alábbi címen:
buborek@danyikronika.hu

Kapcsolódó írások:
http://www.danyikronika.hu/node/8110 Családnevek eredete-Dány03
http://www.danyikronika.hu/node/8103 Családnevek eredete-Dány02
http://www.danyikronika.hu/node/8100 Családnevek eredete-Dány01

Lejegyezte:Buborék