Az Égi Vadász

Orion csillagkép1

Az égbolton látható fényes pontok, csillaghalmazok sokaságából az emberek a képzeletük segítségével csillagképeket raktak össze.
Az égbolt egyik legfeltűnőbb, különösen szép csillagképe az Orion.
Az Orion csillagképben jól kivehető az Égi Vadász vállait és pajzsát alkotó csillagok, s a sorban elhelyezkedő három csillag, melyek az Orion-övet alkotják.

Orionnak az egész csillagképet nevezzük, amelyet négy fényes csillag alkot, középen három csillag egy vonalban az „Orion öve”, ezektől délre, majdnem merőlegesen elhelyezkedő, három halványabb az „Orion kardja”. Utóbb csatolták hozzá a tőle nyugatra ívet alkotó nyolc halvány csillagot, a pajzsát, és az északkeletre látható három csillagot, a felemelt bunkót.

Orion csillagkép 2

A több csillagból álló „körvonal csillagképek” elnevezésére csak akkor került sor, ha azok jellegzetes alakot formáztak (pl. szekér), vagy feltűnő fényes csillagokból álltak. Az utóbbiak közé tartozik az Orion is, amelynek legalább is az Övet alkotó három csillagát már az idők kezdetén megkülönböztették.
Az Orion övének három csillaga délkelet felé meghosszabbítva a Sirius bolygóhoz vezet. A Sirius felbukkanása jelezte az ókori egyiptomiaknak a Nílus áradását.

2003-ban Dr. Michael Rappenglueck a müncheni egyetem kutatócsoportjának vezetője egy több mint 32 ezer éves csontlapocskán azonosította az Orion (Égi Vadász) csillagképet. A valószínűleg mamutagyarból faragott lapocskán egy karjait égnek emelő férfi látható. Az egyezés bizonyítására a csontlapra vésett alak arányait hozták fel érvként: a feltűnő keskeny derekat, ami a csillagkép három csillagából álló „övét”, az úgynevezett Orion-övet alkotja. Ezenkívül a stilizált férfi bal lába rövidebb, szintén a csillaghalmaz távolságainak megfelelően. S, ha mindez nem lenne elég, az alak kezében lévő kard is az Égi Vadász legfőbb sajátosságai közé tartozik.
Orion csontlapon

Orion öveként ismert három, egy vonalban sorakozó csillagot a magyar nép Három kaszásnak is nevezte.
A Siriust Sánta Katának is hívták, mivel a légköri nyugtalanság miatt feltűnően pislog, ingadozik a fénye, „mert ujan billegve mén az égön, mintha sántítana”.

Több kutató az Orion csillagképet Nimróddal azonosítja. Orion az otthona Nimród királynak, Csaba királyfinak. Nálunk az Orion otthon, míg máshol az egész világon csak kijelölő pont. (Pl. egyiptomi piramisok)
Orion és a piramisok szellőzőinek nyomvonala

Nimródról, mint mitikus alakról, a nagy vadászról, az égi és földi tudás birtokosáról, az Orion csillagkép megszemélyesítőjéről sokat lehet olvasni (a csillagok csak lakóhelyei a meghalt királyoknak, kik haláluk után a csillagok közé költöznek, isteni rangot kapnak), de valójában ki volt Nimród?

Nekünk, magyaroknak ez azért fontos, mert gestáinkban felbukkan Nimród, (Nimrud, Ménrót), mint Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok és hunok ősapja.

Nimród király gyűrűjéről

„Nimród király ugye a világ első királya vót. A főd első királya vót, a magyarok ősapja vót. Nála vót hát a magyarok égi fínyes nagy gyűrűje.
Ennek a gyűrűnek élete vót. Mozgott és világított. Mikor pedig ü (mármint Nimród) elment, a gyűrű biz a nem ment vele. Mert törvény vót rá, hogy a gyűrűnek igenis itt kell maradni, ahun mi vagyunk. Velünk, ennek a világnak az végezetéig, addig míg el nem vész víglegesen a fíny. Ezért vót az Attilánál, az Árpádiaknál, a fehér csuhásoknál. Addig míg aztat a világ Fínyes Ura vissza nem veszi. De ha vissza veszi, minket is vissza vesz ebbül a nyomorult világbúl. Oda, ahun bizony az Ő fínyes otthona fínyeskedik. Oda, ahunnan bizony mi véttettünk. Oda, ahun bizony az égi világosság végtelen fénye világít mindig. Ahol ahugyan mondták a rígiek: örök Fény van és Szabadság..."
(Szabó Lajosné / Jucika néni alföldi parasztasszony - 1967 telén)

Arany János költőnk így meséli ezt a rokonságot a Rege a csodaszarvasról című versében:

Hunor s Magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.

Nimród

Nimród a Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse.
Nimród a magyar hagyományban mint őskirályunk szerepel.
(Néhol Nimrót, Nemrót vagy Ménrót alakban olvashatjuk a nevét.)
Nimródról azonban az emlékek csak szórványban, szinte csak erdélyi területen maradtak fenn.
Az viszont már Benedek Eleknek is feltűnt, hogy a néphagyományainkban megjelenő őskirályunk jó szándékú, megbecsült király, ellentétben a bibliai akarnok, zsarnok királlyal.

Csillagmítoszaink szerint Nimród a csillagok felett jár, mint vadász, de az Ószövetségben is az olvasható, hogy „kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, ezért mondják: hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród”.

A Vámbéry Ármin által Törökországban fellelt Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) szerint Nimródnak-Nimrudnak két fia volt: Hunor és Magor, akiknek az utódai a hunok és a magyarok, kik egy nyelvet beszéltek.
http://albaregalis.hupont.hu/72/tarihi-unguruszuzenet
Érdekes, hogy az Ószövetség szerint a vízözön előtt a kultúra nyelve Nimród nyelve volt. Bábel tornyának építésekor veszíti el az emberiség az egységes, ősi nyelvet.
Nimród tornya

Az arab csillagászok és a kaldeus bölcsek is úgy tanították, hogy az Ikrek csillagképe az Orionba tartozik. Badiny Jós Ferenc szerint a fennmaradt írásos hagyomány egyöntetűen az Orion-Nimrud csillagképhez kapcsolja az Ikrek (Hunor és Magor) csillagait.

Marton Veronika sumerológus is azt vallja, hogy a Biblia említette Nimród azonos az ékiratok szerinti sumer Gilgamessel. Neve a régi görögök szerint Gilgamos, innen származik a közismert Gilgames elnevezés. Gilgames bátor vadász, harcos, „utazó” volt a babiloni uralom létrehozója.

Görög mitológia szerinti Orion történetek:

A görög monda szerint Orion a vadász Neptunusz és Berylle fia volt.
Orion beleszeretett a Pleiadokba (hét szép nővér, Fiastyúk csillagkép), akik szerelmét nem viszonozták, de ennek ellenére Diana féltékenységből rászabadította a gyilkos skorpiót.
Csillagkép atlasz

Homérosz szerint Orion szép ifjú volt, akire Aurora szerelme miatt irigykedtek az istenek,és Diana nyilával megölte Ortygia szigetén. Az istenek kutyájával együtt az égre helyezték.
Orion figurális ábrázolása 2

Egy harmadik monda szerint Orion híres vadász volt, s egyszer azzal hencegett, hogy minden állatot le tud győzni. A skorpió ennek hallatán ádáz harcot kezdett Orionnal. Az istenek a további viaskodás megelőzése érdekében az égbolt ellentétes részeire helyezték a küzdő feleket. Amikor a Skorpió felkel, az Orion éppen lenyugszik, mintegy menekül előle.
Orion figurális ábrázolása 3

A negyedik monda szerint az óriás Égi Vadásza Föld legszebb férfiúja volt, a vadállatok és szörnyek legyőzője, akit azonban fékezhetetlen, kéjvágyó természete többször is bajba sodort. A nagy Égi Vadász a vadászat, a ligetek istennőjének Dianának is megtetszett. Az egyik monda szerint Diana egyszer messziről nem ismerte fel a sebezhetetlen skorpió elől menekülő Óriont, és egy nyíllövéssel megölte. Amikor rádöbbent tévedésére, a csillagok közé helyezte a skorpióval együtt.
Orion figurális ábrázolása 1

Ötödik legenda szerint Orion ki akarta irtani a Föld minden vadállatát. Viszont a Föld istennője, Gaia nem nézte jó szemmel Orion szándékát, ezért egy óriás skorpiót küldött a vadász megtámadására. Orion akárhogy próbálkozott, nem tudta legyőzni a skorpiót. Amikor Orion elfáradt, menekülni próbált, ekkor a skorpió halálosan megmarta a vadászt. A skorpiót Gaia a szolgálataiért feltette a csillagos égre. Mindmáig úgy látszik, hogy a skorpió üldözi Oriont az égen.
Orion csillagkép 3

A hatodik monda szerint: Mivel Orion, a vadász szerelmével üldözte Artemiszt, az "örök szűz istennőt", ezért Artemisz parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta Orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyűlöl, így azonnal eltűnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön.
Orion figurális ábrázolása 4

Hetedik ismert monda szerint Orion és Artemisz szerelmesek voltak. Ezt a szerelmet Artemisz testvére Apollón nem nézte jó szemmel. Ezért, hogy a vadászt elpusztítsa, egy óriás skorpiót küldött Orion vadászösvényére. Orion harcba keveredett a skorpióval. Ekkor Apollón (a fény, a világosság istene) egy fénysugarat bocsátott Orionra, aki a fény visszaverődésétől felismerhetetlen lett, és azt mondta testvérének, hogy nem tudja azt a fénysugarat eltalálni a nyilával. Artemisz (a vadászat istennője) kapott a kihíváson, célzott, lőtt így megölte a szerelmét. Artemisz bánatában Oriont, Apollón jutalomként a skorpiót tette fel a csillagos égre csillagképként.

Források:

http://www.gae.hu/mitologia/Scorpius/Scorpius.htm

http://noncsy75.ingyenblog.hu/Ezot%C3%A9ria,misztikum,h%C3%A9tk%C3%B6zna...

http://www.szabir.com/blog/a-magyar-regevilag/

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache%3Aw4UlOCphWpIJ%3Abl...

Összeállította:
Buborék

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/2693 Mesélnek a csillagok III.
http://www.danyikronika.hu/node/2682 Mesélnek a csillagok II.
http://www.danyikronika.hu/node/2667 Mesélnek a csillagok I.