Erdei iskola

Erdei iskolai együttműködési megállapodást írtak alá

2007.11.13.
Az erdei iskolák és óvodák uniós forrásokhoz való hozzájutásának elősegítése érdekében írt alá együttműködési megállapodást hétfőn Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) államtitkára, Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) közoktatási szakállamtitkára, valamint Mécs Csaba, a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének (KOKOSZ) elnöke.

Az Erdei Iskola Program célja, hogy minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. A terepi környezeti nevelés feltételrendszerének fejlesztése ugyanis elősegíti a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges értékrend, környezettudatos gondolkodásmód, életvitel, viselkedés kialakítását. Jelenleg Magyarország 127 erdei iskolájában 1 hét alatt 5000 gyermek élvezheti az erdei iskola szolgáltatásait.
Most először nyílik lehetőség arra, hogy a minősített Erdei Iskolák és Óvodák Európai Uniós forrásokra pályázzanak. A „Közép–magyarországi Operatív Program (KMOP) – az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése” elnevezésűn 655 millió Ft-ra, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 1 milliárd forintra, a két forrásból összesen 1,655 milliárd forintra pályázhatnak 2007-2008-ban. A 2007-2013. közötti időszakban pedig – ugyanezekből a forrásokból – összesen 3,2 milliárd forintra pályázhatnak a minősített Erdei Iskolák és Óvodák infrastruktúrafejlesztés céljára.
A Magyarországon működő 127 regisztrált erdei iskolából eddig 67 intézmény kapott minősítő tanúsítványt. A megállapodás aláírásával most nagyban kiszélesedhet azoknak a köre, akik az Uniós forrásokra pályázhatnak. Mostantól ugyanis lehetővé válik az, hogy az előminősítésben résztvevők – akik minősítési kérelmüket már beadták, ám eredmény még nem született - is pályázhassanak az uniós forrásokra.
2007-2008-ban a rendelkezésre álló 1,655 milliárd forintra nemzeti parki igazgatóságok, önkormányzatok és intézményeik, állami erdőgazdasági Zrt-k, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok is pályázhatnak. Az infrastrukturális fejlesztések keretében a létesítmények rekonstrukciójára kerül sor, valamint beszerezhetők speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök, laborfelszerelések, egyéb foglalkozásokhoz szükséges eszközök. Fontos hangsúlyt kap az infrastrukturális fejlesztések mellett az erdei iskola szolgáltatáshoz kapcsolódó képzés, oktatás fejlesztése, azaz a tananyagok fejlesztése és az erdei iskolában oktatók képzése is. A projektek keretében a pályázattól függően minimum 10 millió forint, maximum 80 millió forint támogatás igényelhető, a támogatási intenzitás a projekt elszámolható költségeinek akár 100 százaléka is lehet.
A KvVM és az OKM 2002-ben kötött együttműködési keretmegállapodást a 2002-2008. közötti időszakra. E szerint a két tárca együtt működteti az Erdei Iskola Programot és ellenőrzi a KOKOSZ tevékenységét. Az erdei iskolákat a Szövetség minősíti. Az erdei iskola program célja, hogy minél több erdei iskola fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az Erdei Iskola Program színvonala emelkedjen.
– Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya keretében működő 32 erdészeti erdei iskola a minősítési eljárás során továbbra is hozzájuthat a harkály védjegyhez és a pályázati forrásokhoz erősítette meg Ormos Balázs, az Országos Erdei Iskola Érdekegyezető Tanács tagja, az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály elnöke.
Sajnos nem fogadták be az erdészeti erdei iskolákban gyakorolt erdőpedagógiai programokat. A szakosztály ezért fontosnak tartja, hogy az erdészeti erdei iskolák az EU erdészeti cselekvési tervében rögzített erdőpedagógia gyakorlatának művelése érdekében, csatlakozzon az uniós erdészekhez és dolgozza ki a saját minősítési eljárását is. Erre az FVM és az ÁPV Zrt. milliárdos nagyságrendű eddigi pénzügyi támogatása is feljogosítja az ágazatot.
– Sajnos a KvVM és OKM által jegyzett KEOP támogatásból kihagyták a magán-erdőgazdálkodók erdészeti erdei iskoláit. Az Uniós és az FVM keretében kell ezt pótolni, ahol a beruházási kereteken túl a működési kiadások támogatása jelent elsőbbséget – tette hozzá Ormos Balázs.