Családnév eredet 02, Dány

Dányi családnevek 1720-ból 02

Az alábbi csoportokba szokás sorolni a családneveket:

1.Személynévből lett családnév
(Lázár, Samu, Sebestyén, Sámuel, Vincze)
2. Kicsinyítő képzővel személynevekből kialakult családnevek
(Borsa, Kósa, Bense, Bencze)
3.Foglalkozás nevek
(Juhász, Dobos, Sipos, Kovács, Szabó, Szűcs, Szekeres, Varró, Molnár, Varga)
4.Ragadványnevek
-tulajdonságjelölő közszó
(Veres, Csonka, Baglyas, Fekete, Nagy, Sánta, Balog, Erős, Bajnok, Téglás, Sós)
-köznevek
(Farkas, Hagyma, Csuka, Tőke, Vér)
-tisztségekre utaló nevek
(Bíró, Pap, Hajdú, Kasznár, Kulcsár)
-származásra utaló nevek
(Oláh, Székely, Tót, Német, Rác)
-szavajárásra utaló nevek
( Mikő, Hogyismongyam, Ahuna, Mindeggy)
-bizonytalan eredetű ragadványnevek
(Dohándzsi, Fityó, Bandur, Bartusz, Buzma, Kada, Kerka, Koska, Papecz, Perge, Persőt, Roznik, Poprecz, Kucsor, Sallai, Kósa, Gódor, Gonda, Perczelt, Menyhárt)
5.Összetett, apanévi családnevek
(Györffi, Pálffy)
6.Eredetre, elszármazásra utaló, -i képzős családnevek (lakosnevek)
(Dóczi, Koronczy, Turi, Csáki, Hangonyi, Csepeli, Szügyi, Sződi)
pl.: Dóczy - Dóc Csongrád megyei falu, közel Szegedhez.
Koronczy - Koronc felvidéki település.
Hangonyi - Hangony Ózd melletti kisközség
7.Idegen eredetű és alakú családnevek
(Chovancz, Csecsetka, Gruner, Herschl, Ivicsics, Joicsics, Majer, Skribek, Boinik, Griner, Trepák)

A török megjelenése után átrendeződik a települések lakosság összetétele.
A lakosnevek elterjedése, a ragadványnevek térhódítása, valamint az idegen hangzású nevek „felszaporodása” még a török kiűzése előtt, még annak Balkáni térhódításával kezdődik, mikor jelentős délszláv csoportok érkeznek Magyarországra s telepednek le részben zárt közösségekben, részben adják a végvári katonaság zömét.

A törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának, így pl. szerbek, délszlávok: dalmát, bunyevác, horvát.
A török kiűzése után a hódoltsági területekre, visszatérnek az elszármazottak leszármazottjai, letelepülnek északi vármegyék lakosai, továbbra is jönnek délről a délszláv csoportok.
Az elnéptelenedett területeket jelentős részét az új nagybirtokosok német- és szlovákajkú lakossággal töltik fel.

Az első magyar névtörvényt II. József hozta meg, mindenki számára kötelezővé tetette a családnév viselését. 1787-től történelmi magyar neveket nem lehet felvenni, és y-t is csak az illesztheti a neve végére, aki bizonyította, hogy a felmenői között valaki nemességet kapott, vagy olyan cselekedetet hajtott végre, amely nagy hasznot hozott az országnak.

Folyt. köv.

Buborék