Demokrácia: alkotmányos megoldás az emberi méltóságra - A Köztársasági Elnök hatásköre alkotmányos válság esetén

Az MSZP által szorgalmazott jogszabállyal szemben ezért mi egy olyan alkotmányos megoldást javaslunk, amely a gyűlöletet mint jelenséget valóban kirekesztené a magyar társadalomból, és az MSZP által érzékelt „társadalmi problémát” nemcsak a tüneti felszínen és egyoldalúan, de érdemben és egy demokratikus társadalom egészére vonatkozóan orvosolná.

A társadalom minden tagja számára az emberi méltóság biztosítása egyedül a demokrácia elveivel egyező törvényesség és jogállamiság keretein belül lenne lehetséges, az Alkotmányban garantált demokratikus elvek és magának a demokráciának gyakorlatban való érvényesülése mellett. Jelen esetben ez az alkotmányos válság feloldását igényelné, amely mindenekelőtt e válság okának felszámolását, az Országgyűlés felszámolását igényelné.

---

Annak ellenére, hogy Sólyom László Köztársasági Elnök megtagadta a gyűlöletbeszéd-törvény aláírását, az MSZP továbbra is kilátásba helyezi a „társadalmi probléma kezelését” egy jogszabállyal. (A GYŰLÖLETBESZÉDET JOGSZABÁLLYAL KELL ORVOSOLNI MTI/mszp.hu, 2007. november 13.) http://www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/hirek/mutatHir&fnId=112279&fn...

Amennyiben a jelen hatalmi csoportosulás az ún. emberi méltóságot sértő megnyilvánulásokat továbbra is jogszabállyal próbálná kezelni, azt kizárólag az Alkotmány módosítása mellett tehetné meg, viszont egy ilyen törvény, amint azt már többen felismerték – még jelentős átalakítások mellett sem oldaná meg a társadalmi problémát, mivel az okok megszüntetése helyett azokat továbbmélyítené.

Mindenki számára ismert tény, hogy a jelen kormány hatalmi törekvéseiben túlment a gyűlöletbeszéd gyakorlatán és túlment a demokrácia által biztosított korlátlan szólás- és véleményszabadsággal való visszaéléseken is – mert túlment magán a demokrácián is. Politikai ellenfeleit gyalázó sorozatos gyűlöletbeszédeit kiterjesztette olyan közérdekű adatokat és tényeket eltorzító és választóit megtévesztő hazugságtartalmú politikai megnyilvánulásokra is, amelyek révén valójában elcsalta a legutóbbi parlamenti választásokat és ily módon egy demokráciában illegitim népképviseleti hatalmat szerzett. Egy ilyen kormány részéről a „gyűlölet”beszéd elleni törvénykezés legelőszöris saját legitimációjának visszavonását jelentené, tehát valószínűleg e javaslattól már csak ezért is el fognak állni.

Az MSZP által szorgalmazott jogszabállyal szemben ezért mi egy olyan alkotmányos megoldást javaslunk, amely a gyűlöletet mint jelenséget valóban kirekesztené a magyar társadalomból, és az MSZP által érzékelt „társadalmi problémát” nemcsak a tüneti felszínen és egyoldalúan, de érdemben és egy demokratikus társadalom egészére vonatkozóan orvosolná.

Ehhez először is, azaz sokadjára, felfedjük az MSZP számára is az általuk végre felismert „társadalmi probléma” okát. A végletessé növekvő társadalmi válság elsődleges oka az alkotmányos válság, amit maga az MSZP és az őszödi beszédben felfedett tények ismeretében az Országgyűlés idézett elő az önmagának megszavazott bizalommal. Mert e bizalmi szavazással az Országgyűlés:

1) a közérdekű adatok meghamisításával és a választók megtévesztésével történő alkotmányellenes párt-tevékenységet alkotmányos párt-tevékenységgé tette

2) az alkotmányellenes párt-tevékenységek eredményeként elnyert népképviseleti megbízást legitimálta, így az alkotmányellenes párt-tevékenységeket alkotmányos hatalomszerzési gyakorlattá tette

3) a választók megtévesztésének legitimációján keresztül a demokratikus parlamenti képviseleti megbízást tartalmától megfosztotta, és ezzel az alkotmányellenes népszuverenitás-fosztottság állapotát is alkotmányossá tette.

A magyar társadalom tagjai számára nyilvánvalóvá vált alkotmányos válságot, a jelen kormány részéről történő alkotmányellenes hatalmi törekvéseket és az annak következtében beálló demokrácia-fosztottságot mint általános erkölcsi válságot és emberi méltóságunkban való legmélyebb megaláztatást éljük meg.

A társadalom minden tagja számára az emberi méltóság biztosítása egyedül a demokrácia elveivel egyező törvényesség és jogállamiság keretein belül lenne lehetséges, az Alkotmányban garantált demokratikus elvek és magának a demokráciának gyakorlatban való érvényesülése mellett. Jelen esetben ez az alkotmányos válság feloldását igényelné, amely mindenekelőtt e válság okának felszámolását, az Országgyűlés felszámolását igényelné.

A Köztársasági Elnök saját jogkörét a demokrácia elvei szerinti értelmezve és a demokrácia elveinek prioritását szem előtt tartva felülbírálhatja a jelen alkotmányos válságot előidéző Országgyűlés hatályosságát. Az MSZP által elkövetett alkotmánysértések következtében megalakult Országgyűlés saját alkotmányellenes hatalomra kerülése felett szemet hunyva szavazott hatályt (bizalmat) önmaga számára, s mivel egy ilyen Országgyűlés az Alkotmány által garantált demokrácia és alkotmányosság értelmében már megalakulásának időpontjára visszamenőlegesen érvénytelen, így érvénytelen volt akkor is, amikor megszavazta (volna) a bizalmat a maga számára. Ezáltal maga a bizalmi szavazás és az azzal való népképviseleti legitimáció állítólagos alátámasztása is alkotmányellenes és érvénytelen.

(FÚSZ – NIM)