Brutális adóbüntetések jönnek - ma minden kiderül

Ma a késő esti órákban kerül sor az adótörvények zárószavazására.

Nem hoz a korábbi évekhez hasonló felfordulást az adórendszerben a parlament előtt várhatóan ma este véglegessé váló adócsomag - a muníciót jövő tavaszra tartogatja a kormány, amikor a 2009-től hatályos, átfogó átalakításokról döntenek. Ennek megfelelően a mostani minicsomag nem rendezi át a jövedelemtulajdonosok között az adóterheket, és az adónemek arányát sem borítja fel. Azért akad egy-két, az adózóknak nem érdektelen módosítás.

A természetbeni juttatások adómentes határa emelkedik, a jövedelemadó sávhatára viszont nem. Értékalapú ingatlanadó is lesz, bár a képviselők finomítanák a kormány javaslatát.

Jövedelemadó: adnak is meg nem is

Itt van mindjárt a jövedelemadó, ahol a legnagyobb változást az adójóváírás átalakítása jelenti jövőre. A rendszer egyrészt jelentősen egyszerűsödik azzal, hogy megszűnik a kiegészítő adójóváírás. Ennek mértéke 18 százalék marad, felső határa azonban kilencezer forint helyett 11 340 forint lesz (hozzácsapják ugyanis a kiegészítő összegét). Az adójóváírást 1,25 millió forint éves jövedelemig lehet teljes összegben érvényesíteni, ezt követően fokozatosan megszűnik. A korábbi gyakorlathoz képest valamivel szélesebb lesz a jogosultsági határ: 2,1 millió forint helyett 2,762 millió forint.

Szintén érdemi változás lesz, hogy lényegében megszűnik a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezmény. Egy ingatlan eladása után mindenképpen meg kell fizetni az illetéket (ez alól csak az jelent kivételt, ha az adásvételt követő két éven belül az eladó vagy annak közeli hozzátartozója otthonba vonulására fordítja a vételárat). Ugyanakkor a lakások átruházásából származó jövedelem a mostani 15 év helyett csak öt évig lenne adóköteles.

A jövedelemadó sávhatárai nem változnak - ez valójában megszorítás, mivel a béremelések miatt a jövedelem nagyobb része esik a magasabb adókulcs alá, mint amekkora az idén. A parlament a múlt heti szavazáson azonban lekaszálta az emelésre vonatkozó javaslatokat. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszületett megállapodás értelmében viszont a természetbeni juttatások adómentes határa emelkedik jövőre: a melegétel-utalványok tízről 12 ezer, a hideg utalványok ötről hatezer forintra. Emellett az iskolakezdési támogatás mértéke nem fix összegű (húszezer forint jelenleg), hanem a minimálbér harminc százaléka lesz - ez 21 ezer forintnak felel meg a következő évben.

A tb-járulékok mértéke összességében nem változik, 29 százalék marad, de az eloszlás módosulni fog: a jelenlegi 21 százalék helyett 24 százalékot tesz majd ki a nyugdíjjárulék és nyolc helyett öt százalékot az egészségbiztosítási járulék. A munkavállalói tb-járulék 15,5 százalékos mértéke is másképp oszlik majd meg jövőre: a nyugdíjjárulék 8,5 helyett 9,5 százalék lesz, az egészségbiztosítási pedig hat a mostani hét százalék helyett.

A társasági adót érintő változások között meg kell említeni a kedvezményes, tízszázalékos kulcs kiterjesztését: jövőre már 50 millió forint adóalapig lehet alkalmazni a kedvezményes kulcsot a hatályos ötmillió forint helyett. Ehhez lényegében arra van szükség, hogy alkalmazottai után a vállalkozásnak a minimálbér duplájának megfelelő járulékot kell fizetnie. Emellett követelmény, hogy a cég nem vehet igénybe más adókedvezményt, s nem lehet rovott múltú a munkaügyeket illetően. Az adóban érvényesített kedvezmény csak speciális, a munkáltatással összefüggő kiadásokra, munkanélküliek, pályakezdők alkalmazására, beruházásra használható fel.

Jól járnak a holdingok

Szintén a társasági adót érintő változás, hogy jövőre duplájára nő a fejlesztésitartalék-képzés korlátja: az adózás előtti eredmény ötven százaléka lesz a most hatályos 25 százalék helyett. A holdingoknak kedvez a jogszabály azzal, hogy változik az ellenőrzött külföldi társaság definíciója - jelentősen szűkül a megbélyegzett cégek köre, így jövőre nem lesz ellenőrzött az uniós, OECD-tagállamban lévő cég és az sem, amely olyan államban működik, amellyel Magyarország megállapodást kötött a kettős adóztatás elkerüléséről. A holdingok számára lesz pozitív az a változás is, amely a bejelentett részesedés esetében már egy év tartás után lehetővé teszi az adómentes továbbértékesítést (ez az idő jelenleg két év).

Az ingatlanadó az egyetlen nyitott kérdés

A cégeknek arra is fel kell készülniük, hogy a luxusadót már nekik is meg kell fizetniük jövőre, nem csupán a magánszemélyeknek. Egyébként a szabályozás nem változik. Az ingatlanadók körében persze nem ez lesz a legjelentősebb változás, hanem a számított értékalapú ingatlanadó bevezetése (már ha a zárószavazáskor nem fúrják meg a képviselők, egy módosító indítványt ugyanis már benyújtott az önkormányzati bizottság).

Pillanatnyilag úgy tűnik, kötelező lesz minden önkormányzat számára az értékalapú számítás bevezetése, ami arra hivatott, hogy az elaprózott és egyáltalán nem hatékony ingatlanadóztatást átalakítsa. Ma ugyanis többféle jogcímen vetik ki az önkormányzatok ezt a típusú adót (kommunális, telekadó, építményadó, idegenforgalmi adó az épületek után). A tervezet szerint minden önkormányzat számára kötelező lenne ezt az adót kivetni, ami lakások esetében a számított érték fél, egyéb ingatlanok esetében 1,5 százaléka lenne. Az önkormányzati bizottság azt szeretné elérni, hogy ez ne kötelező, csak opcionális legyen.

Brutálisan emelkednek a büntetési tételek

Nem sikerült átvinni azt az elképzelést, amely az eredeti javaslattal ellenétben csak kismértékben emelte volna meg a mulasztási bírságok mértékét (duplájára, nem az ötszörösére). Pillanatnyilag magánszemélyek esetében százezer, vállalkozásoknál 200 ezer forint a mulasztási bírság maximuma. Ez drasztikusan megemelkedik jövőre: magánszemélyeknél 500 ezer, cégeknél egymillió forint lesz. A szigorítás bírálói szerint igazságtalan, hogy ennyire súlyos szankció mellett az adóhatóság nem differenciálja a szabálytalanságokat. Ugyanannyi bírságot kell fizetnie annak a cégnek, amelyik adminisztrációs hibát ejt, mint annak, amelyik szándékosan csal. Ez ellen egyébként a javaslat beépített egy gumiszabályt: e szerint differenciáltan kell bírságolni, arról azonban nem szól a fáma, mit is jelent ez pontosan.

(NAPI)