Ezer sebből vérzik a Munka törvénykönyve

A Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatban konszenzus van a munkaadók, a munkavállalók és a jogi szakértők között: elavult, teljes átdolgozásra szorul.
Abban már messze nincs egyezség, hogy pontosan hogyan nézzen ki az új Mt. A munkaadók versenyképességüket javítanák, a munkavállalók a kiszolgáltatottságra hivatkozva erősebben védenék a jogaikat. A kormányzat hat elismert munkajogi szakértőt kért fel a reform előkészítésére. Megszületett egy tanulmány, ám ezen kívül az érdekképviseletnek és a munkajogászoknak is van véleménye, hol kellene javítani.

A Munka törvénykönyvét 1992 óta több mint ötvenszer módosította az országgyűlés, megérett egy alaposabb reformra – véli Lőrik Erzsébet ügyvéd, munkajogász. Az Mt. hibáját jelezte a szabadság kiadásának szabályozása, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált és tavasszal kellett sebtében korrigálni.

„A törvénykönyvnek jobban kellene védeni a munkavállalót, pontosabban és részletesebben kellene fogalmazni jó néhány helyen” – teszi hozzá a munkajogász és példákat is sorol: „a munkáltatónak rendes felmondás esetén indokolnia kell a felmentést. Ma ez már nem nehéz: hivatkozhat például átszervezésre, a munkavállaló pedig nem tehet sok mindent, hiszen egy per során ezt nem vitathatja, sőt több olyan bírósági döntés született, mely szerint az átszervezésnek nem kell befejeződnie sem, tehát ad abszurdum az is lehet, hogy van egy döntés az átszervezésről, majd egy felmondás, de a valóságban nem is történik semmilyen szervezeti változás”.

Felmondás indoklás nélkül?

A hat munkajogász által készített reformtanulmány egyik elfogadhatatlan pontját a felmondásban látja Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke, aki tanulmányozta a javaslatokat. „Szíven ütő az a javaslat, hogy a kisfoglalkoztatók indoklás nélkül felmondhatnának a munkavállalóknak. Még annyit sem várnának el a munkaadótól, hogy legalább leírja, miért küld el valakit” – mondja

Szintén nem értenek egyet a szakszervezetek azzal a javaslattal, hogy táppénz alatt át lehessen adni a felmondást, a felmondási idő viszont csak az első munkában töltött napon kezdődhetne meg. Ugyancsak nem nyerte el az MSZOSZ tetszését a bíróság előtt megtámadott és jogellenesnek ítélt felmondás után az elmaradt munkabér fizetésének maximalizálása. „A reformerek a versenyképességre, a munkaerő-piaci rugalmasságra hivatkozva csorbítanák az egyébként is kiszolgáltatott munkavállalók jogait. Ezzel mi nem értünk egyet. Már eleve rosszul működik az a cég, ahol ezen múlik a versenyképesség” – véli az alelnök.

Sok szabályozás hiányos

A tanulmánytól függetlenül számos helyen találnak hiányosságokat a Mt.-ben a szakértők és az érdekképviseletek. Lőrik Erzsébet további problémákat is felvillant: „nincs alaposan szabályozva a távmunka, ami jogvita esetén válik problémássá: például mikor és hogyan ellenőrizhet a munkáltató? De szinte majdnem minden kérdéskörben találunk ilyen eseteket - tanulmányi szerződés, munkaköri leírás, szabadság kiadása és így tovább – igaz ez az informatika fejlődésével megjelenő újabb eszközökre is, például az e-mail használatára, az internet ellenőrzésére.

Nincs koherencia egyes törvények között a fogalmak definiálásában. A nyugdíjtörvény tágabb fogalmat használ a nyugdíjasra, mint ami az Mt.-ben az úgynevezett „emelt végkielégítés” fizetése esetén szerepel. Ez utóbbinál csak a teljes jogú és korkedvezményes nyugdíjas van nevesítve. Még egy apróság: ugyan a védőruhára vonatkozóan vannak ágazati szabályozások, de nem elég részletesek, amivel a munkavállalók egészsége is veszélybe kerülhet.

„Összességében elmondhatjuk, hogy a társadalmi változások sokkal gyorsabbak, mint ahogy azt a jogalkotó követni tudja” – véli Lőrik Erzsébet.

Bővíteni kellene a munkavállalói felelősséget

Számos javítanivalót lát a Munka törvénykönyvében Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) elnöke. Véleménye szerint a munkavállalói felelősség körét kellene bővíteni. „Ha egy bolt alkalmazottja nem ad nyugtát, lényegesen nagyobb büntetést kap a vállalkozás, mint a hibázó munkavállaló. Míg a dolgozót gondatlan károkozás címén átlagkeresetének bizonyos százalékára lehet büntetni, addig a boltot bezárhatják, milliós nagyságú lehet a büntetése. Pozitív előrelépésnek tartom, hogy egy mostani tervezet megvillantja az 50 000-100 000 forint közötti büntetés lehetőségét, ám ez még kevés.”

Az MSZOSZ elnökhelyettese szerint elegendő e kérdéskörben a mostani szabályozás. A nyugtát nem adó munkavállalók általában nem lustaságból mulasztják ezt el, hanem felsőbb utasításra. A munkaadónak most is sok lehetősége van a munkavállaló felelősségre vonására.

Rugalmasabbá kellene tenni a munkaidőt

A kisvállalkozók további problémája a munkaidő rugalmatlan szabályozása. „Nyugat-Európában megoldható, hogy egy szakács egy munkanapját két részletben dolgozza le. Délelőtt négy órában és este négy órában főz, közben hazamegy, és az nem számít bele a munkaidejébe. Nálunk ez az osztás nem oldható meg, nyolc óra után műszakpótlékot kell fizetni” – mondja a Kisosz elnöke.

Antalffy üdvözlendőnek tartaná, ha egy szabályozással a havi munkaidőkeretet emelnék, ez nagyobb mozgásteret nyújtana a vállalkozásoknak, amivel saját piaci pozíciójukon az álláspiaci helyzetet is javítanák.

/Fn/