Szigorítják a nyugdíjazás szabályait

A kormányprogramnak megfelelően megkezdődött a nyugdíjrendszer reparálása a parlament előtt lévő törvénymódosítással, ám az igazán húsba vágó kérdések, vagyis a korhatár emelése, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítása még várat magára - az ezzel foglalkozó szakértői bizottság eddig csak a kérdések feltevéséig jutott el.

Jövő januártól szigorodnak a nyugdíjba menetel feltételei, emiatt az elmúlt hónapokban megszaporodtak a nyugdíjfolyósító feladatai, ugyanis a szabályok szigorodása miatt ugyanaz a nyugdíj előtt álló foglalkoztatott akár tíz százalékot is bukhat a majdani nyugdíjából, ha nyugdíjának megállapítását nem az idén, hanem csak januárban kezdeményezi. Egy tavaly elfogadott módosítás szerint ugyanis 2008 januárjától a nyugdíj kiszámításakor a tényleges nettó keresetet veszik figyelembe, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor a nettó kereset és az egyéni járulékok együttes összege, vagyis egy "félbruttó" összeg számít a nyugdíj alapjául. Az intézkedés révén a nyugdíjak helyettesítési rátája, vagyis a nettó kereset és a nettó nyugdíj hányadosa a jelenlegi 83 százalékos szintről 74 százalékra mérséklődik, ám még ez is meghaladja az Európában szokásos 64-65 százalékos helyettesítési rátát, ami hosszú távon nem tartható.

A parlament által most tárgyalt törvénymódosítás szigorítja a korhatár előtti nyugdíjazás feltételeit, miután arról még tavaly novemberben döntött a kormány. Az emberek 94 százaléka ugyanis a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, így ma még nem a nyugdíjkorhatár emelése az elsődleges cél, hanem annak betartatása. A 1997-ben elfogadott szabályok szerint 2009-től a nőknél az előrehozott nyugdíj korhatára 59, a férfiaknál - a mostani 60 helyett - szintén 59 év lenne, ám a parlament előtt lévő módosítás ez utóbbi csökkentést eltörli. A hatályos szabályozás szerint 2013-tól mindkét nem esetében az előnyugdíj legkorábbi ideje 60 évre emelkedik, már ha érvényben marad még akkor is a 62 éves nyugdíjkorhatár. A férfiak előrehozott nyugdíjkorhatárának 60 éven tartása a számítások szerint 2009-2012 között összesen 120 milliárd forintos nyugdíjkiadás-megtakarítással jár.

A nyugdíjreform hosszú távú kérdései - a nyugdíjkorhatár emelése, a társadalombiztosítási nyugdíj tartalmának új meghatározása, a tb viszonya a magánpénztárakhoz - a tervek szerint a leghamarabb jövő nyáron kerülhet napirendre, amikor is a nyugdíj-biztosítási kerekasztal elérkezik munkájával oda, hogy javaslatokat tehessen a miniszterelnöknek a nyugdíjreform irányára.

Novemberben a postás három nyugdíjjal is csenget
Novemberben a nyugdíjasok a rendes havi ellátásukon felül megkapják a 13. havi nyugdíjuk második felét, ami potom 94 milliárd forintjába kerül a nyugdíjalapnak. Mivel az év eleji négyszázalékos nyugdíjemelést kissé alultervezték januárban - hiszen az infláció idén jócskán meghaladja az akkor remélt 6,2 százalékot -, most novemberben fizetik ki a visszamenőleg járó 2,4 százalékos nyugdíjemelést is minden nyugdíjas számára. Ez utóbbi intézkedés 34 milliárd forintos kiadással jár. Szeptember végén a nyugdíjalap többlete 73,5 milliárd forint volt, vagyis novemberre a nyugdíjalap deficitbe esik, igaz, a tervek szerint az év végére a bevételekből kitermeli a veszteséget, így az évet pozitív nullszaldóval - egymilliárdos többlettel - zárhatja.

/Napi Online/