Besenyők 03 - Besenyő települések

Kárpát-medence vízrajza a szabályozás előtt

Magyar Adorján szerint a besenyők vízi életmódot folytató nemzetek voltak, vizek, mocsarak mellett éltek, halásztak, vadásztak.
A besenyő szálláshelyek lakói veszély esetén a falut övező mocsarakban épített sáncok mögé menekültek, ha kellett innen támadtak. Az ingoványokban néhol máig láthatók az egykori védősáncok és árkok nyomai, melyek megvédték őket az idegen támadásoktól.

Besenyő eredetű helynevekre, besenyő alapítású településekre utalhatnak a besenyő szót is magába foglaló településnevek. A történelmi Magyarország , Erdély és Moldva területén több ilyet is találunk.

Erdély: Besenyő, Besenyőtelek, Mezőbesenyő, Körösbesenyő, Nagybesenyő, Vajdabesenyő, Székásbesenyő, Besenyőfalva, Sepsibesenyő, Csernabesenyő, Buzásbesenyő, Újbesenyő

Magyarország: Ládbesenyő, Szirmabesenyő, Besenyő, Besenyőtelek, Máriabesnyő, Besenyszög, Besenyőd

Felvidék: Besenyőpetőfalva, Besenyőfalu, Zsitvabesenyő

Vajdaság: Besenyő, Besenyőmonostor

A Kárpát -medencében több olyan településnevet is találunk, amely besenyő személynevet, méltóság nevet takar:
Türkös, Hagymásbodon, Köpcsény, Padány, Zurány, Ibrány, Csór, Tabajd, Osli, Dormánd, Tanakajd, Dormányfalva, Badacsonytomaj, Kisvezekény - illetve besenyő vezér nevét : Talmács, Kistalmács, Nagytalmács, Kecel(Ketel), Vajta.

Az -án,ány, dány, kány végű helynevek egykor talán besenyők lakta vidékeken és gyepükön fordulnak elő a leggyakrabban. Valószínűleg ’vizenyős, lápos hely,’ -et jelent, ezért az ilyen környezetben létesült települések nevében találjuk ezt a besenyő-török eredetű szót.

Ilyen települések például Balkány, Okány, Ibrány, Zurány stb. , és több mint két tucat "dány"-t tartalmazó településnév:

Dány nevet tartalmazó településnevek abc sorrendben, megyék szerint, lakosságszámmal:

1. Aranyosgadány - Baranya m. 363 fő

2. Bordány – Csongrád m. 3182 fő

3. Cégénydányád – Szabolcs-Szatmár – Bereg m. 735 fő

4. Dány – Pest m. 4249 fő

5. Dunabogdány – Pest m. 3012 fő

6. Gadány – Somogy m. 347 fő

7. Horvátzsidány – Vas m. 845 fő

8. Jászladány – Jász - Nagykun- Szolnok m. 6296 fő

9. Kiszsidány – Vas m. 118 fő

10. Körösladány – Békés m. 5086 fő (város)

11. Ladánybene – Bács –Kiskun m. 1732 fő

12. Ludányhalászi – Nógrád m. 1582 fő

13. Mezőladány – Szabolcs – Szatmár – Bereg m. 1024 fő

14. Nádasdladány – Fejér m. 1870 fő

15. Nyírbogdány - Szabolcs – Szatmár – Bereg m. 3060 fő

16. Püspökladány – Hajdú – Bihar m. 16039 fő (város)

17. Rábapordány – Győr – Moson – Sopron m. 1135 fő

18. Sárazsadány – Borsod – Abaúj – Zemplén m. 262 fő

19. Tarnazsadány – Heves m. 1226 fő

20. Tiszaladány ­- Borsod – Abaúj – Zemplén m. 769 fő

21. Zsadány – Békés m. 1807fő

22. Magyarmajdány – Délvidék (Szerbia)

23. Lajtapordány – Őrség (Ausztria)

24. Nyitraludány –Felvidék (Szlovákia)

25. Padány – Felvidék (Szlovákia)

26. Vámosladány – Felvidék (Szlovákia)

A településnevek között az alábbi felosztást végezhetjük:

Gadány szó két település névben található: Aranyosgadány és Gadány

Bogdány szó két település nevében található: Dunabogdány és Nyírbogdány

Zsidány szó két település nevében található: Horvátzsidány és Kiszsidány

Ladány szó nyolc település nevében található meg: Jászladány, Körösladány, Ladánybene, Mezőladány, Nádasdladány, Püspökladány, Tiszaladány, Vámosladány

Zsadány szó három település nevében található meg: Sárazsadány, Tarnazsadány, Zsadány

Pordány szó két település nevében található meg: Rábapordány és Lajtapordány

Ludány szó két település nevében található meg. Ludányhalászi és Nyitraludány

A 26 település név közül háromban találjuk a dány szót a név elején, vagy a közepén:

Cégénydányád, Ladánybene, Ludányhalászi. Ludányhalászi két településből olvadt össze 1948-ban. Az egyik település Ludány volt, így itt is eredetileg a név végén található a "dány" szó.

Érdekesség, hogy az egykori Dány helység őslakosságának első települése a Tápió mocsarainak közelében volt. A helyi Sebestyén monda szerint a település lakói a mocsarakban találtak menedéket idegen csapatok megjelenése idején.

Befejezésül még egy alternatív magyarázat besenyő településekhez:

Hartvik püspök által Szent Istvánról írt legenda említést tesz egy jelentősebb besenyő csoportról, amely déli irányból érkezett Magyarországra, útközben azonban kirabolták őket, ezért István királytól kértek igazságot.

" Fama nominis sui in auribus secularium diffusa, et iudiciis oris sui celebri laude ubique innotescentibus, sexaginta viri Byssenorum, quorum superius mencionem habuimus, cum uniuerso apparatu suo, uidelicet auri et argenti copiositate, multaque uarietate ornamentorum, curribus onustis partibus Bulgarorum egressi, ut terminos Pannoniorum apprehendauerunt."

"Miután nevének híre eljutott az egész világ fülébe, és a szájából szóló ítéletek általános elismeréssel mindenütt híressé váltak, hatvan férfi a besenyők közül, akiket fentebb említet-tem, minden felszereléssel, nevezetesen rengeteg arannyal, ezüsttel és az ékességek sokféle fajtájával megrakott szekereken elhagyva a bolgárok vidékét, Pannónia felé közeledett."
(Kurcz Ágnes fordítása; Árpád-kori legendák és intelmek. Osiris, 1999)

A történet mondai változata szerepel Lengyel Dénes - Régi magyar mondák című könyvében is:

ISTVÁN KIRÁLY ÍTÉLETE

"Messze földön emlegették István király igazságos ítéleteit, ezért idegen országokból is sokan eljöttek,
hogy a szavát meghallgassák, és amit elrendelt, azt végrehajtsák.
Történt egyszer, hogy hatvan besenyő férfiú útnak indult, és Szent István király udvarába igyekezett. Ahogy illett, gazdag készülettel, sok ajándékkal indultak el, s nemsokára Bolgáriából Magyarországra érkeztek. Ekkor az őrségen álló magyar katonák, akiknek viaszból volt a lelkük, meglátták a besenyők megrakott szekereit, megrohanták a besenyőket,néhányat közülük karddal levágtak, másokat megsebesítettek, és a szekereket teljesen kifosztották.
A sebesülteket félholtan az úton hagyták, ők maguk pedig szélsebesen elvágtattak. Amikor a besenyők magukhoz tértek, tanácskozni kezdtek, hogy mitévők legyenek. Végre úgy határoztak, hogy folytatják az utat, és István király ítéletére bízzák magukat.
Véresen, piszkosán álltak a király színe elé. Amikor pedig a király megszólította őket, mind odaborultak a lábához. István király csodálkozva nézte a porlepett és véres alakokat, és azt kérdezte tőlük:
– Szóljatok, mi a bajotok oka.
– Ó, urunk – mondották –, mi a te ítéleted meghallgatására indultunk útnak, s lám, elvetemült katonák megtámadtak, és minden pénzünktől, vagyonunktól megfosztottak.
A király ezen nagyon felháborodott, de minthogy lelkében bölcs volt, felháborodását sem arcával, sem szavával nem mutatta, hanem indulatait megfékezte. De mindjárt parancsot adott, hogy azokat a katonákat,akik a rablásban részt vettek, meghatározott napon színe elé állítsák. Ez meg is történt. A király szigorúan végigmérte a katonákat, és azt mondta nekik:
– Ti Istennek törvényét megszegtétek, ártatlan férfiakat meggyilkoltatok, az ország vendégeit kifosztottátok.
Ahogy ti cselekedtetek, úgy cselekedjék az Isten veletek énelőttem. Aki a törvényt megszegi, meg kell azt büntetni.
Ahogy a halálos ítélet elhangzott, a katonák megragadták a rablókat, és az út mellett kettesével felakasztották
őket. István király a besenyőket bőségesen kárpótolta, minden veszteségüket megtérítette. Mindezt azért cselekedte, mert Magyarországot minden külföldi menedékének szánta, olyan országnak, ahová mindenkinek szabad bejárása legyen, és senki a vendéget bántalmazni, sértegetni ne merészelje. Lett is
foganatja a király szavának: amíg ő uralkodott, egyetlen vendégnek nem görbült meg még a haja szála sem."

Egyes történészek a Hartvik püspök történetből kiindulva feltételezték, hogy a befogadott besenyőket az ország különböző részein hatvanas csoportokban telepítették le (60 fő/falu). Ezért azon a településeken, ahol a helységnév a hatvan szót tartalmazza, besenyő őslakosságot feltételeznek. Mások szintén a Szent István- legendára hivatkozva fordítási hibáról beszélnek, hisz a besenyő-török eredetű chatwan/chatman szó jelentése töredéknép, résznép.

Végezetül egypár kipcsak-török(besenyő) szó és jelentése:
uzum-hosszú
bese-kánya
teth-herceg
kata-őrhely
csenge-zene és dal

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/1471 - Sebestyén legenda

Lejegyezte: Buborék